|
A Gázai övezetben fogvatartott túszok családjai a Kneszet plénum galéria részén tiltakoztak amiatt, hogy a szeretteik szabadon bocsátásáról szóló megállapodás nem halad előre. Ennek keretében a plenáris ülés alatt sárgára festet kezüket tiltakozásul felemelték, néhányan pedig a páncélüvegre szorították, nyomot hagyva rajta. A biztonsági személyzet azonnal szembeszállt a tüntetőkkel és kikísérte őket. Az elraboltak családjai akadályozni fogják a Ben Gurion repülőtér bejáratát, tiltakozásul, hogy a Kneszet szünetre megy. Jáir Lapid, az ellenzék vezetője a Kneszetben felszólalva kijelentette: „Szívünk veletek van. Harcolni fogunk veletek. Felszólítom a tiltakozókat a törvény betartására, a rendőrséget pedig a tüntetők biztonságának őrzésére.” A kormányt kritizálva: ,,Nincs még egy ország a világon, ahol ez a kormány hatalmon lenne október 8-án.”
Egy terrorista autóval elütött négy rendőrt szerdán Izrael középső részén egy ellenőrzőpontnál, majd továbbhajtott, és egy másiknál késsel támadt a biztonságiakra, akik azonban agyonlőtték – közölte a rendőrség. A rendőrség az autólopások megakadályozására alakított ki ellenőrzőpontot Koháv Jaír falu mellett, a Tira arab faluban élő, 26 éves férfi ennél ütötte el szándékosan a rendőröket. A támadó tovább haladt egy Ciszjordániába vivő úton, aztán egy másik ellenőrzőpontnál megállt és kiszállt, hogy az ottani rendőrökre támadjon. Ekkor lőtték le. Az elütött rendőrök közül egy súlyosan, három könnyebben sérült meg, és mindegyiküket kórházba szállították. A merénylőről a családja azt állítja, hogy értelmi fogyatékos volt, és otthon ápolták. Kedd éjszaka észrevették, hogy a nővére autójával elhajtott otthonról, ezért értesítették a rendőrséget – mondták. A rendőrség szerint azonban már későn, merényletei elkövetése után.
Kemény próbának teszik ki a lengyelek szolidaritását azok a kijelentések, amelyeket Izrael képviselői tettek a World Central Kitchen (WCK) nonprofit segélyszervezet hét önkéntesének – köztük egy lengyelnek – a gázai övezetben történt halálával kapcsolatban – írta szerdán Donald Tusk lengyel kormányfő a közösségi oldalán. Tusk a bejegyzésben név szerint Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnököt és Yakov Livnét, Izrael varsói nagykövetét szólította meg, felidézve: a Hamász palesztin iszlamista szervezet októberi terrortámadása miatt a lengyelek túlnyomó többsége teljes szolidaritást vállalt Izraellel. „Önök ma igazán kemény próbának teszik ki ezt a szolidaritást” – fogalmazott a lengyel kormányfő. A WCK önkénteseit kedden ért „tragikus támadás”, valamint az, ahogyan arra Netanjahu és Livne reagált, „érthető dühöt vált ki” – tette hozzá. A segélymunkások halálát okozó izraeli légicsapás miatt kedden felháborodását fejezte ki és az eset tisztázását követelte Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter is, aki erről telefonon beszélt izraeli hivatali partnetrével, Jiszráél Kaccal.
Negyvennyolc órásnak bejelentett ülősztrájkot kezdtek szerdán az agrárminisztérium varsói székházában a lengyel gazdaszervezetek képviselői. A tüntetők azt akarják, hogy követeléseikről személyesen Donald Tusk kormányfővel tárgyalhassanak. A tiltakozók a Czeslaw Siekerski mezőgazdasági miniszterrel kedd este folytatott megbeszélés után döntöttek úgy, hogy nem hagyják el a székházat – közölte szerdán a Radio Wnetnek nyilatkozva Tomasz Obszanski, a legnagyobb szakszervezet, a Szolidaritás agrártagozatának (SRI) elnöke. Mint Obszanski beszámolt róla, a tárgyalásokra Siekierski hívta meg a gazdákat azzal kapcsolatban, hogy március 20-án a kelet-lengyelországi Rzeszówban a miniszter előzetes megállapodást írt alá több agrárszervezet képviselőivel azokról a lépésekről, amelyeket a kormány a mezőgazdaságot érő problémák megoldása érdekében tenne.
A NATO-nak „kiszámítható” és „hosszú távú” katonai segítséget kell nyújtania Ukrajnának, a támogatás dinamikáját több évre szóló ígéretre kell váltania a szövetség intézményesített keretei között – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben szerdán, a tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően. Jens Stoltenberg a tanácskozásra érkezve újságíróknak nyilatkozva közölte: a NATO hosszú távú, kiszámítható és határozott támogatása Ukrajnának azt üzeni Moszkvának, hogy Oroszország nem nyerheti meg a háborút. „Moszkvának meg kell értenie, hogy nem tudja elérni céljait a csatatéren” – fogalmazott. A NATO-főtitkár hangsúlyozta: meg kell változtatni a támogatás dinamikáját, és megbízható, kiszámítható segítséget kell nyújtani Ukrajnának, de kevésbé az önkéntes hozzájárulásokra, mint inkább NATO-kötelezettségvállalásokra támaszkodva.
Egészségi okok miatt „bírói védelem alá helyezték” Jean-Marie Le Pent, a volt francia Nemzeti Front (ma: Nemzeti Tömörülés) alapítóját és volt elnökét – közölte szerdán Louis Aliot, a Nemzeti Tömörülés alelnöke. A gondnokságnak megfelelő polgári jogi intézkedést a 95 éves pártalapító családja kezdeményezte a bíróságon egy orvosi szakvélemény alapján, amely megállapította Jean-Marie Le Pen leépülését. A végzés alapján három lánya – Marie-Caroline, Yann és Marine Le Pen – mostantól a képviselője, ők járhatnak el apjuk nevében külön-külön vagy közösen. Az egykori pártelnök egészségi állapota az egy évvel ezelőtti szívrohama óta romlott meg jelentősen.
Spanyolország júliusig el fogja ismerni a palesztin államiságot – közölte Pedro Sanchez miniszterelnök újságírókkal közel-keleti körútja során. Az EFE állami hírügynökség, valamint az El Pais és a La Vanguardia című lapok idézték Sanchezt, aki jordániai fővárosban, Ammánban, tette a megjegyzéseket a vele utazó sajtó munkatársainak. Várakozásai szerint Spanyolország júliusra kiterjeszti az elismerést a palesztinokra – mondta, hozzátéve, hogy szerinte hamarosan létrejön az Európai Unión belül a „kritikus tömeg”, amely több tagállamot is arra késztet, hogy ugyanezt az álláspontot képviselje – írja az EFE. Az Európai Tanács március 22-i ülésén Sanchez elmondta, hogy megállapodott Írország, Málta és Szlovénia vezetőivel, hogy „megteszik az első lépéseket” a „ciszjordániai és gázai övezeti palesztinok által kikiáltott államiság” elismerése felé.
|
