|
-Önök olyan gumiszabályt tártak a parlament elé, amilyet még nem látott az Országház. Miközben - nagyon helyesen - az öntudatos, gondoskodó állam szerepét választva, egyebek között a gyermekek és az egyházak védelmét szem előtt tartva a legapróbb részletekig szabályozták a rádiók és tévék működését, az írott, print- és online sajtót szabad prédaként vetnék a Médiatanács és a fellebbezések folytán a sajtóügyekben összevissza ítélkező bíróságok elé”, írja L. Simon Lászlónak nyílt levelében Huth Gergely. A Magyar Hírlap főszerkesztője azért fordult az Országgyűlés Kulturális és Sajtó Bizottságának fideszes elnökéhez, mert szerinte a nemsokára elfogadandó médiatörvény komoly átírásra szorul. Ha pedig erre nincs lehetőség, akkor – kéri levelében Huth – a parlament vonja ki a nyomtatott és internetes sajtót a médiatörvény hatálya alól, egészen addig, amíg nem kerülhet sor a
kívánatos módosításokra.
A Hírlap főszerkesztője azt nehezményezi alapvetően, hogy az új médiatörvény hatályát kiterjesztenék a nyomtatott sajtóra és az internetes médiára, sőt a blogok világára is. Tennék ezt anélkül, hogy kellő időt és energiát szántak volna a súlyos változtatások átgondolására. Hiszen miközben a törvény részletesen leírja például a sportesemények közvetítésének vagy a reklámfilmek gyártásának módját, az írott sajtó mindössze két helyen bukkan fel benne. Először a legelején, a törvény hatálya és alapelvei fejezeteknél, majd csak a 184. paragrafusnál. Ott már csupán a majdani bírságolások alanyaként.
Eszerint a mindenkori kormánytöbbség befolyása alatt álló Médiatanács a napilapokat legfeljebb 25 millió, az internetes lapokat szintén 25 millió, míg a hetilapokat 10 millió, a regionális lapokat pedig ötmillió forint bírsággal sújthatja, ha megsértik „a médiaigazgatásra vonatkozó szabályokat”. Ugyanilyen okból kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatják a médiumok vezető tisztségviselőit. A törvénytervezet szövegéből kiderül, írja Huth, hogy az a szerkesztőség minősül a „médiaigazgatásra vonatkozó szabályok” megszegőjének, amely megsérti az új médiatörvényt, a már elfogadott médiaalkotmányt, a Médiatanács majdani rendeleteit vagy az Európai Unió bármely, a sajtóra vonatkozó jogszabályát.
A főszerkesztő-helyettes konzekvenciája így az, hogy a parlament most úgy készül az írott sajtó munkájának brutális korlátozására, egy újabb feljelentési és perelési lehetőség bevezetésére, hogy közben hatályban tartja a már ma is meglévő 41 (!), zömében elavult és egymásnak is ellentmondó jogszabályi helyet, amely a sajtó működését korlátozza. Így a jövőben előfordulhat tehát, hogy mondjuk egy oknyomozó újságcikk egyetlen tényállítása miatt a sértett egy időben kezdeményez sajtó-helyreigazítási eljárást, indít pert a polgári bíróságon a személyhez fűződő jogainak sérelmére hivatkozva, több millió forintos kártérítést követelve, majd tesz feljelentést a rendőrségen, vagy indít magánvádas eljárást rágalmazásra hivatkozva a büntetőbíróságon, és új elemként bejelentést tesz a Médiatanácshoz is a huszonötmillió forintos bírság kirovását kérve, amely ha elmarad, a jogvitát (immár negyedik eljárásként) szintén a bíróságon folytatja majd. Ha ez megvalósul, az Huth szerint egyenlő lesz az írott sajtó szabadságának felszámolásával.
www.atv.hu
|
