|
A 2010 óta működő kormányok egy konzervatív szemléletet hoztak létre a magyar haderő fejlesztése tekintetében is, azaz nagyon sokat számít, hogy a fiatalok is érezzék, mennyire is fontos a hazaszeretet, jelentette ki Simicskó István, a KDNP parlamenti frakcióvezetője, volt honvédelmi miniszter a Heti TV Pirkadat című műsorában. Ami a katonaságot illeti, a volt miniszter megjegyezte, 2004-ben került kivezetésre a sorkötelezettség, így egy teljesen új szemléletű honvédségre lett szükség. Simicskó István szerint az Orbán Viktor vezette kormányok egyik legfontosabb lépése volt a honvédség tekintetében az önkéntes tartalékos rendszer bevezetése. A politikus hozzátette, a honvédségi fejlesztések során nagyon sok pozitív példát lehetett kapni Izraeltől. A zsidó államban nagyon fontos az, hogy a katonaságban a legmodernebb technikai eszközök mellett az emberek gondolkodása, a hazájuk iránt érzett szeretet is sokat segít. Simicskó István hozzátette azt is, szerencsére az is szerepet játszott Izrael kapcsán, hogy a két ország között nagyon jók a kapcsolatok az élet minden területén, amihez persze hozzájárul az is, hogy a magyar és az izraeli kormányfők között is szoros baráti viszony alakult ki. Magyarország számára is a biztonság tudatos fejlesztése a cél, ehhez szükség van minden magyar állampolgárra, zárta gondolatait Simicskó István.
Azzal, hogy a jövőnek, a gyermekeinknek ültetünk fát, a jövőt és a jövő nemzedékét szolgáljuk – mondta Simicskó István, a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője és alelnöke Miskolcon, ahol a párt Ültessünk, hogy élhessünk! című faültetési akcióján vett részt. Elmondta: a teremtett világ védelméért indított faültetési kampány hosszú távú gondolkodást jelent a KDNP részéről. Fontos, hogy az emberek ne csak elvegyék a Föld által nyújtott javakat, hanem ápolják, nemesítsék és gazdagítsák a bolygót – emelte ki a frakcióvezető. Simicskó István szerint lényeges, hogy „adjunk vissza a teremtőnek ilyen módon is, és adjunk a jövőnek, adjunk a gyermekeinknek, unokáinknak, hogy valóban hosszú távon tervezhessenek ezen a bolygón”.
Újabb 43 településen épülhet bölcsőde, ezzel további 1300 bölcsődei ellátást biztosító férőhely jöhet létre Magyarországon – közölte a családokért felelős államtitkár. Hornung Ágnes közleményében azt írta, a munka és magánélet egyensúlyának elősegítése érdekében a kormány folytatja a szülői igényekre reagáló bölcsődei hálózat bővítését. Közlése szerint a fejlesztés Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve keretében, egy most lezárult 20 milliárd forintos pályázatnak köszönhetően valósulhat meg. A bölcsődék, mini bölcsődék és családi bölcsődék építésére, bővítésére hatalmas volt az érdeklődés – tette hozzá. Az államtitkár kiemelte, a bölcsődei hálózat bővülése „a kisgyermeket nevelő családok választási szabadságát erősíti, ha a szülő gyermeke 3 éves kora előtt térne vissza a munka világába.
Karácsony Gergely öt évvel ezelőtti ígérete ellenére nem épült meg a pesti fonódó villamoshálózat, vagyis a főpolgármester „kamuzott” – jelentette ki a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje a közösségi-oldalán közzétett videónyilatkozatában. Szentkirályi Alexandra Kamuméter elnevezéssel indított videósorozatot, amelyben szembesíti a főpolgármestert öt évvel ezelőtt tett ígéreteivel. A kormánypárti jelölt felidézte: Karácsony Gergely 2019-ben azt ígérte, hogy összeköttetést hoz létre a 14-es és a 47-es, 49-es villamosok között a Bajcsy-Zsilinszky úton. A Váci út és a Lehel tér kereszteződéséből bejelentkezve azt mondta: itt kellene lennie annak a villamos sínnek, ami összeköti a Lehel teret a Deák térrel, közvetlen kapcsolatot teremtve Újpest és Újbuda között. „Ez nagyjából két és fél kilométer sín, aminek se híre, se hamva” – fogalmazott Szentkirályi Alexandra, megállapítva: „ez az öt évvel ezelőtti ígéret tehát kamu”.
Nem halogatható tovább a valódi béremelés a felsőoktatásban – mondta Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese. A politikus úgy fogalmazott: jogos a felsőoktatási dolgozók azon követelése, hogy emeljék meg az állami egyetemek munkatársainak bérét. Kanász-Nagy Máté értékelése szerint a kormány „magára hagyta” a felsőoktatásban dolgozó oktatókat és kutatókat. „Nem valósult meg a 2020-ban beígért életpályamodell, a bérek reálértéke pedig 40 százalékkal csökkent az elmúlt két esztendőben” – mondta, hozzátéve: tavaly rekordmagasságú volt az infláció, ám azt ebben az ágazatban nem ellentételezte a kormány. Megjegyezte továbbá, hogy munkajogi értelemben visszalépést jelent a kutatóknak, hogy „elvették tőlük” a közalkalmazotti státuszt. A felsőoktatás tartópillére a tudásalapú társadalomnak – jelentette ki Kanász-Nagy Máté, aki szerint a kormány az akkumulátorgyáraktól, az összeszerelő-üzemektől és a külföldi munkavállalóktól várja az ország felemelkedését.
|
