|
Benjámin Netanjahu miniszterelnök kedden a Külügyi és Védelmi Bizottság zártkörű ülésén a médiának kiszivárogtatott információk szerint kijelentette: ..Az amerikai támadások azért irányulnak rám, mert megakadályozom egy palesztin állam létrehozását.” A miniszterelnök a Palesztin Hatóság bevonásával kapcsolatban Gáza irányításába közölte: ,,Az egész palesztin vezetés megalkuvást nem ismerő törekvése annak minden árnyalatában a cionizmus felszámolása”. A humanitárius segélyekkel kapcsolatban Netanjahu azt mondta, hogy külső szervezeteket, valamint „magánvállalatokat” keresnek az élelmiszerosztásra. „Az amerikaiak azt kérték, hogy ne hajtsunk végre katonai műveletet Rafahban, de nincs más választás. Szükségünk van a Philadelphi-folyosó ellenőrzésére” – folytatta, utalva az egyiptomi-gázai határ mentén futó útvonalra.
Izrael nem engedte belépni a Gázai övezetbe az ENSZ palesztin menekülteket segélyező ügynökségének (UNWRA) vezetőjét – közölte az UNRWA és Egyiptom, példátlannak nevezve a lépést a térség masszív humanitárius szükségletei közepette. Philippe Lazzarini, az UNRWA főbiztosa kairói sajtótájékoztatóján közölte, hogy az egyiptomi határhoz közeli Rafahba készült, de az izraeli hatóságok nem engedték belépni az övezetbe. Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszter példátlannak nevezte, hogy az izraeli kormány megtagadta a belépést egy ilyen magas tisztséget betöltő személytől. Az izraeli kormányfő, illetve a külügyminisztérium egyelőre nem reagált megkeresésekre az ügyben. „Azon a napon, amikor új adatok kerültek napvilágra a gázai övezeti éhínségről, az izraeli hatóságok megtagadták tőlem a belépést” – írta Lazzarini az ENSZ jelentésére utalva, amely küszöbön álló éhínségre figyelmeztetett a terület északi részén.
Emmanuel Macron francia államfő a zsidó közösség képviselői előtt ígéretet tett arra, hogy az állam a korábbihoz hasonlóan, „ugyanazzal a határozottsággal” és „ugyanazzal a hajthatatlansággal” folytatja a küzdelmet az antiszemitizmus ellen, amely az országban a Hamász iszlamista palesztin szervezet október 7-i izraeli terrortámadása óta erősödik. „Bármikor, amikor az antiszemitizmus legkisebb nyoma is megjelenik, kíméletlenek leszünk, ahogyan mindig is tettük, és ahogyan elődeim is tették” – jelentette ki az államfő a Franciaországi Zsidó Intézmények Képviseleti Tanácsának (CRIF) nyolcvanadik évfordulója alkalmából a francia elnöki hivatalban rendezett ünnepségen. „Az antiszemitizmuson keresztül a nemzetet egyesítő alapot támadják” – hangsúlyozta az elnök.
Az Egyesült Államok folytatja Ukrajna pénzügyi támogatását annak ellenére, hogy a kongresszusban egyelőre elakadt a javaslat a kijevi kormánynak küldendő újabb támogatásról – jelentette ki az amerikai védelmi miniszter a délnyugat-németországi Ramstein amerikai légi támaszponton tett látogatásán. „Az Egyesült Államok nem hagyja Ukrajnát elbukni. Ez a koalíció nem hagyja Ukrajnát elbukni. A szabad világ nem hagyja Ukrajnát elbukni” – szögezte le Lloyd Austin az Ukrajnát fegyverekkel támogató országcsoport (UDCG) Ramsteinben rendezett találkozóján, melyen több mint 50 ország védelmi minisztere vett részt. Austin megjegyezte, hogy „Oroszország elképesztő költségekbe verte magát a háborúval”. „Az ukrán csapatok nehéz körülményekkel, súlyos harcokkal néznek szembe. Az ukrán civileket dróntámadások sorozatai sújtják, de Ukrajna nem hátrál, és az Egyesült Államok sem fog” – húzta alá Austin.
Sétányt neveztek el Budapestről, és Xántus János szobrát is felavatták Bangkokban, ami tanúsítja a Magyarország és Thaiföld között régóta fennálló, kölcsönös tiszteleten alapuló barátságot – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a helyszínen. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Budapest sétány és az ott felállított Xántus János-szobor avató ünnepségén köszönetet mondott a helyi hatóságoknak, amiért mindezt lehetővé tették. Kiemelte, hogy Magyarország és Thaiföld tavaly ünnepelte a diplomáciai kapcsolataik felvételének 50. évfordulóját, a viszony azonban ennél régebbre nyúlik vissza, hiszen ugyanez már 155. éve megtörtént az Osztrák-Magyar Monarchia és a Sziámi Királyság között. Ennek kapcsán régi, kölcsönös tiszteleten alapuló barátságot emlegetett a két ország között, amelynek szavai szerint a mintegy nyolcezer kilométeres földrajzi távolság fényében különös jelentősége van. Szijjártó Péter arról számolt be, hogy Magyarország kis ország, mindössze tízmillió lakossal, ugyanakkor a nemzet erősebbnek tűnik, mint azt a mérete indokolná, amit tudományos teljesítménye és rendkívül egyedülálló nyelve és kultúrája alapoz meg. Xántus János pedig ezen kultúra, a magyar tudományos élet képviselője volt, aki a 19. században sokat utazott Délkelet-Ázsiában, pedig ez akkor nem volt annyira egyszerű, mint napjainkban, jóval nagyobb kitartás és elkötelezettség kellett hozzá – mutatott rá.
|
