|
Kedden mintegy száz rakétát lőttek Libanonból Izraelre, a Golán-fennsíkra és az északi határ melletti Galileára – tudatta az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője. A rakétákat az izraeli légvédelem elfogta, vagy lakatlan területeken csapódtak be. Anyagi károkról vagy sebesülésről nem érkezett jelentés. Az IDF szóvivője bejelentette, hogy válaszul vadászgépek támadtak három libanoni kilövőállást, ahonnan a rakétákat indították. A heves támadások után az izraeli légierő sorozatos ellencsapásokat mért a Hezbollah libanoni síita milícia célpontjaira. Libanoni jelentések szerint az izraeli egységek a levegőből és tüzérséggel is támadták az ország déli részét.
Az IDF szóvivője azt is megerősítette, hogy Izrael mélyen az ország belsejében, a határtól mintegy száz kilométerre intézett légicsapásokat. „A vadászrepülőgépek két Hezbollah-egységet támadtak meg a Bekaa-völgy térségében, Libanon mélyén. A célpont a Hezbollah légierejének azon része volt, amely különféle akciókat tervezett és hajtott végre izraeli területen” – mondta az IDF szóvivője, hozzátéve, hogy a csapásokkal a Hezbollah légieszközeinek a Golán-fennsík feletti műveleteire válaszoltak.
Haszan Naszrallah, a Hezbollah főtitkára találkozott a Hamász magas rangú küldöttségével. A megbeszélés pontos időpontját nem hozták nyilvánosságra, de a szervezet bejelentette, hogy a gázai és ciszjordániai fejleményekről, a Hamász harcát támogató frontokról és a gázai tűzszüneti tárgyalásokról beszéltek.
Katar pár napos fegyvernyugvás helyett tartós tűzszünetre törekszik a Gázai övezetben – szögezte le a katari külügyminisztérium szóvivője, hozzátéve, hogy a kitűzött céltól „egyelőre messze állnak”. „Nem közelítünk a megállapodáshoz, vagyis nem látunk jelt arra, hogy a felek álláspontjai közelednének egymáshoz, de továbbra is reménykedünk” – fogalmazott dohai sajtótájékoztatóján Mádzsid al-Anszári, hozzátéve, hogy a fegyvernyugvást célzó tárgyalások Izrael és az övezetet ellenőrző Hamász iszlamista terrorszervezet között – több mint öt hónappal a gázai háború kirobbanása – óta folytatódnak a katari fővárosban és Kairóban. Reményét fejezte ki mindazonáltal, hogy a felek a március 11-én kezdődött iszlám böjti hónap, a ramadán idején egyezségre jutnak. Elmondta továbbá, hogy a dohai kormány továbbra is rendkívül fontosnak tartja egy az övezetbe vezető szárazföldi humanitárius korridor kialakítását, melyen át a segélyszállítmányok a gázaiakhoz juthatnak, aláhúzva, hogy a korridort nem helyettesítheti a tengeri folyosó.
Ukrán fegyveres betörési kísérletet akadályoztak meg a határon Belgorod és Kurszk megyében az orosz fegyveres erők – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint polgári létesítmények intenzív lövetése után harckocsikkal és páncélozott harcjárművekkel támogatott „ukrán terrorista alakulatok” próbáltak meg egyszerre három irányból behatolni Oroszország területére a belgorodi régióban. Az orosz hadsereg és határőrizet a tájékoztatás értelmében valamennyi támadást visszaverte, majd légi-, rakéta- és tüzérségi csapásokat mért a „terroristákra”, akik veszteségeket szenvedtek és visszaszorultak. A moszkvai katonai tárca szerint az államhatárt a támadók nem sértették meg. A kurszki régióban lévő Tyotkino falu közelében négy ukrán diverzáns- és felderítő csoport betörését verték vissza. A „terroristák” a közlemény szerint itt is jelentős veszteségeket szenvedtek el.
Románia sokféle módon fogja a továbbiakban is segíteni Ukrajnát, mindaddig amíg szükséges, de nem küld harcoló csapatokat Ukrajnába – jelentette ki Klaus Iohannis államfő. A román elnököt Jakov Milatovic montenegrói köztársasági elnökkel közösen tartott bukaresti sajtóértekezletén újságírók kérdezték arról, hogy Emmanuel Macron francia elnök szerint nem zárható ki nyugati katonák Ukrajnába küldése. „Nem vetődik fel, hogy NATO-küldetésként küldjenek harcoló egységeket Ukrajnába, mert Ukrajna nem tagja a NATO-nak. Hogy egyébként milyen kétoldalú megállapodásokat köt Ukrajna bármelyik állammal, az csak az adott megállapodás részeseire tartozik. Románia nem fog harcoló csapatokat küldeni Ukrajnába” – szögezte le a román államfő.
A francia kormány és a korzikai képviselők megállapodtak keddre virradóra az alkotmányos szövegtervezetről, amely a Franciaországhoz tartozó sziget köztársaságon belüli autonóm státuszának elismeréséről rendelkezik. „Ezt a megállapodás-tervezetet most továbbítják a korzikai területi közgyűlésnek, hogy szavazzon róla” – jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter. „A szöveg tiszteletben tartja mind a köztársasági elnök, mind a magam által meghatározott határvonalakat, és az Emmanuel Macron által meghatározott határidőt is, a hat hónapos időszakot, amely március végéig tart, és amelynek megállapodáshoz kell vezetnie” – tette hozzá a miniszter. Az államfő szeptember végén történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a francia kormány az államon belüli autonómia megadását javasolta Korzikának, amelynek vezetői hosszú ideje követelik az önállóságot.
Az EU-tagállamok vezetőinek soron következő, jövő heti csúcstalálkozóján foglalkozni kell az európai mezőgazdaság helyzetével is – hívta fel a figyelmet Gál Kinga a Fidesz uniós parlamenti képviselője. „Ez nemcsak szakpolitikai és támogatási kérdés, hanem nagyon komoly stratégiai kérdés, ami az elkövetkező évtizedekre meghatározza az európai gazdaság, az európai emberek életét” – hangsúlyozta. Gál Kinga arra is rámutatott, hogy hangsúlyt kell fektetni Európa szerepére a biztonsági-védelmi kérdésekben is, ehhez pedig erősebb európai védelempolitikára és védelmi iparra, technológiára van szükség. Mint mondta, Magyarország támogatja az európai védelempolitika megerősítését, amelynek egy robusztusabb európai védelmi iparon kell alapulnia. „Ez ugyancsak stratégiai kérdés, és emiatt a következő uniós ciklusban a védelemközpontúság kell, hogy megnyilvánuljon az uniós struktúrákban és az ehhez rendelt költségvetési forrásokban is” – jelentette ki.
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. A testület elnöke az Európai Parlament plenáris ülésén elmondta: a nyugat- balkáni országnak egy év alatt sikerült teljes mértékben igazodnia az uniós kül- és biztonságpolitikához, „ami döntő fontosságú a jelenlegi zavaros geopolitikai időkben.” Továbbá Szarajevó olyan fontos törvényeket fogadott el, amelyek a korrupció, az összeférhetetlenség, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésre irányulnak – hívta fel a figyelmet. Rámutatott, hogy az ország jobban kezeli a migrációs áramlásokat is, továbbá az igazságügyi minisztérium elköteleződött, amellett hogy a volt Jugoszláviában elkövetett bűncselekményeket vizsgáló nemzetközi bíróság ítéletei bekerüljenek a nemzeti bűnügyi nyilvántartásba. „Természetesen további előrelépésre van szükség ahhoz, hogy Bosznia-Hercegovina csatlakozhasson az unióhoz, de az ország meg fogja mutatni, hogy képes teljesíteni a tagság kritériumait” – emelte ki a bizottság elnöke.
|
