|
Sikeres a felsőoktatás átalakítása, a felvételi sokkal vonzóbbá vált a hallgatók előtt – hangsúlyozta Csák János kulturális és innovációs miniszter a felsőoktatási felvételi jelentkezési eljárás eredményeiről. A tárcavezető elmondta, hogy míg 2022-ben 99 ezer fiatal jelentkezett egyetemre és főiskolára, 2023-ban 126 ezren adtak be jelentkezést, 2024-ben pedig újabb 121 ezer fő felvételizett, „még annak ellenére is, hogy a felvételiző korosztály összlétszáma csökken.” „Nagyon sok fiatal van, aki tanulni akar, aki tudásra akar szert tenni” – mutatott rá. A magyar kormánynak a magyar jövő a legfontosabb, ebben pedig kulcsszerepet játszanak a felsőoktatásból kikerülő hallgatók – jelentette ki, a miniszter. Megjegyezte: az átalakítás mottója az, hogy „ahol a lehetőség, legyen ott a felelősség.” A változásokról szólva közölte: a felvételin szerezhető 500 pontból 100 pont odaítéléséről már az egyetemek dönthetnek, emellett az intézményekre bízták a felvételi tantárgyak kiválasztását és szabadon dönthetnek az emelt szintű érettségi megköveteléséről is.
A család áll a kormány politikájának középpontjában, mert a családok támogatásán keresztül lehet erős országot létrehozni – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter Fóton, a Boglárka bölcsőde új épületének átadásán. Tuzson Bence, aki a térség fideszes országgyűlési képviselője is, úgy fogalmazott: közösséget úgy lehet igazán építeni, „ha a legkisebbeket segítjük, hiszen rajtuk keresztül a családokat segítjük”. A családok megerősítésével pedig erős közösség, erős város jöhet létre. A miniszter felidézte, hogy 2014-től 300 új bölcsődei férőhely jött létre a választókerületben.Hozzátette: országosan 2790 a bölcsődék száma, a 63 ezer férőhely pedig a duplája annak, mint ami 2010-ben volt. Kitért arra is, hogy Fóton jelentős fejlődés ment végbe az utóbbi időszakban.
Európában 2024 februárjában is – az egy évtizede bevezetett rezsicsökkentésnek köszönhetően – a magyar családok kapták legolcsóbban a háztartási villamosenergiát és földgázt – írta a rezsicsökkentés fenntartásáért felelős kormánybiztos közösségi-oldalán. Németh Szilárd – aki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalt jelölte meg forrásként – azt írta, hogy az összehasonlítás az úgynevezett végfelhasználói árakon alapul, amelyet a fogyasztók kifizetnek, és az tartalmazza a rendszerhasználati díjat is.
Magyar költségvetési forrásból javasolja fejleszteni a közösségi és a vasúti közlekedést az MSZP. Varga László, a szocialista párt elnökhelyettese az MSZP közösségi-oldalán azt mondta, szakértők szerint csak az elmúlt másfél évtizedben mintegy 10 ezer milliárd forint értékben maradtak el karbantartások, járműbeszerzések a magyar vasútnál. Az alulfinanszírozottság mellett problémaként említette az elavult infrastruktúrát, például a számtalan lassújelet a pályákon, a biztosítóberendezések meghibásodását, a bezárt mellékvonalakat, az elöregedett járműveket és a frissen elrendelt létszámstopot. Megjegyezte, a MÁV vonatai tavaly több mint hárommillió percet késtek. Az ellenzéki politikus elmondta, a tarifareformmal sok utasnak lett olcsóbb a közösségi közlekedés, de az intézkedés a közlekedési társaságoknak bevételkiesést okoz, több tízmilliárd forint fog hiányozni a fejlesztésekhez, ezért ezt az összeget pótolni kell.
|
