|
A 7. páncélosdandár csapatai folytatták a dél-gázai Khan Junesz Hamad Town lakóparkjában végzett műveleteket, jelentették az Izraeli Védelmi Erők. A katonák razziát tartottak a Hamász terrorszervezet több posztján, és egy fegyvergyártó üzemet, robbanószerkezeteket és katonai felszereléseket találtak. Ezeken felül több alagutat is lokalizáltak, és a Hamász számos irodáját lerombolták a környéken, valamint fegyveres terroristákat likvidáltak és fegyvereket foglaltak le. A közelben, Khan Junesz al-Karara külvárosában légicsapást mértek egy hatfős Hamász-sejtre, amelyet a Biszlamach-dandár csapatai azonosítottak bemenni egy épületbe. Egy másik incidens során a Biszlamach-csapatok légicsapást mértek egy RPG-vel felfegyverzett terroristára, aki bement egy olyan épületbe, amelyről ismert, hogy a Hamász használt és alagút-infrastruktúra van alatta.
A Hamász terrorszervezet új követeléssel áll elő a fogolycseréről szóló tárgyalások részeként: Izrael nem vétózhatja meg izraeli állampolgár terroristák és kelet-jeruzsálemi lakosok szabadon bocsátását, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Ezzel a követeléssel a terrorszervezet megpróbálja összekapcsolni magát izraeli állampolgárokkal, amit Izraelben nagyon problematikusnak tartanak, és megnehezíti Izrael helyzetét a kairói tárgyalásokon. A főváros keleti részén élő, kék személyi igazolvánnyal rendelkező terroristák szabadon bocsátásához azonban valószínűleg Izrael hozzájárulna, mert nem minősülnek izraeli állampolgárnak.
Rishi Sunak brit miniszterelnök is csatlakozott egyik legfőbb tanácsadójának megbeszéléséhez, amelyet a hadügyminiszteri kabinetbe látogató Benny Gantz miniszterrel folytatott, ezzel legitimitást adva a magas rangú izraeli tisztviselőnek, aki Benjámin Netanjahu miniszterelnök akarata ellenére tartózkodott Londonban. Sunak részt vett azon a megbeszélésen, amelyet Tim Barrow brit nemzetbiztonsági tanácsadó tartott Gantzcal, és amely a második volt a két találkozó közül, amelyet a háborús kabinet tagja Londonban tartott. Gantz „megköszönte az Egyesült Királyságnak az Izrael biztonsága érdekében tett erőfeszítéseit, és hangsúlyozta a Hamászra gyakorolt folyamatos nemzetközi nyomás fontosságát a túszok szabadon bocsátásának biztosítása érdekében” – közölte hivatala. A hivatala által kiadott angol nyelvű leirat szerint Izrael támogatni fogja a humanitárius segélyválság olyan megoldásait, amelyek nem vezetnek a segélyek Hamászhoz való átirányításához.
A nemzetközi tárgyalásokat és nyomást követően – főként az Egyesült Államok és Egyiptom részéről – várhatóan e hét végén megnyílik az Izraeltől a Gázai övezet északi részéhez vezető közvetlen humanitárius út, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Ha az utolsó pillanatban nem történik változás, a következő napokban Izrael megnyitja az utat. Ez egy humanitárius út, amelyet az elmúlt két hétben aszfaltoztak le, és várhatóan hamarosan elkészül. Izrael területéről indulva nyugat felé halad a tenger felé, biztonságáért a Nahal-dandár felel. A gázai Juhor ad-Dik mellett halad el, és onnan lépnek majd be a teherautók, miután a Kerem Salom átkelőnél ellenőrizték őket. Két izraeli tisztviselő azt nyilatkozta az NBC-nek, hogy ,,az Izraeli Védelmi Erők egy új, Gázába vezető útvonal megnyitásának tervein dolgozik, amelyen keresztül humanitárius segélyeket juttatnak be, de a terveket nem zárták le véglegesen”.
Moszkva az európai diplomatákról – akik a közelmúltban lemondtak egy a találkozót Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel – választ vár arra a kérdésre, hogy mit is csinálnak Oroszországban – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Sziriusz szövetségi területen megtartott sajtótájékoztatóján. Lavrov hétfőn közölte: személyesen kívánta volna az európai uniós nagyköveteket eltanácsolni attól, hogy megpróbáljanak beavatkozni az orosz elnökválasztásba, de ők két nappal a megbeszélés előtt lemondták a találkozót. Zaharova a héten elmondta, hogy a megbeszélésre az unió és a tagállamok diplomáciai képviseletvezetői kaptak meghívást. „A következtetés nyilvánvaló: nem érdekli őket egészében véve az orosz hivatalos szervekkel való kapcsolattartás. Ez nem egyedi eset, mi ezt az egészet tágabb értelemben látjuk” – mondta a szóvivő. „Ez rendellenes diplomáciai gyakorlat… Ez olyasvalami, ami alapvetően megkérdőjelezi ezen országok diplomáciai képviseleteinek rendeltetését. Ilyen módon került napirendre a kérdés: miben látják hát akkor ők maguk a saját jelenlétük értelmét országunkban?” – tette hozzá a külügyi szóvivő.
Kína és Oroszország új modellt alkotott a nagy országok közötti kapcsolatokban, amely teljesen eltér az elavult hidegháborús megközelítéstől – mondta Vang Ji kínai külügyminiszter. „Szövetség- és konfrontációmentesen, harmadik felet nem célozva Kína és Oroszország a tartós jószomszédságra és barátságra törekszik, és igyekszik elmélyíteni átfogó stratégiai együttműködését” – mondta Vang az éves parlamenti gyűlés egyik sajtótájékoztatóján. „Az orosz földgáz számos kínai háztartást lát el, míg az orosz utakon kínai gyártmányú autók közlekednek; ez teljes mértékben a kínai-orosz fél kölcsönösen előnyös együttműködésének rugalmasságát és széleskörű kilátásait bizonyítja” – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a kínai-orosz kapcsolatok fenntartása és bővítése a két fél alapvető érdekein alapuló stratégiai döntés. „A mai világban a hegemonizmus nem támogatott, és a megosztottság nem vezet sehová” – mondta, megjegyezve azt is, hogy a nagy országoknak nem szabad konfrontációra törekedniük, és nem megengedhető a hidegháború visszatérése.
Az amerikai–magyar kapcsolatok jövője címmel tartott panelbeszélgetést csütörtökön a leghíresebb amerikai konzervatív kutatóintézet, a Heritage (Örökség) alapítvány, a vendég ezúttal Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke volt – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke. Orbán Viktorral Kevin Roberts, a Heritage elnöke beszélgetett, a közönség soraiban a legnevesebb amerikai jobboldali politikusok, elemzők, közéleti személyiségek foglaltak helyet. A programot Vivek Ramaswamy amerikai konzervatív politikus, kommentátor, korábbi republikánus elnökjelölt vezette fel. Elhangzott: a világnak szüksége van egy mozgalomra, amely az igazságért, a hagyományokért, a családokért, az emberekért küzd. A zárt körű panelbeszélgetésen Orbán Viktort a magyar konzervatív család- és gazdaságpolitika sikereiről, kihívásairól, az ukrajnai háborúról, az amerikai-magyar kapcsolatokról, Trump elnökről és személyes politikai hitvallásáról is kérdezték.
|
