|
Izrael nyilvánosságra hozta újabb három elesett katona nevét az Hamász iszlamista terrorszervezet elleni háború 130. Napján. Egy épületben elrejtett pokolgép végzett velük Hán-Júnisztól keletre. Két további tartalékost súlyosan megsebesített a robbanószerkezet. Az IDF szóvivőjének tájékoztatása szerint a Gázai övezetben működő katonai erők az elmúlt napon az Hamász iszlamista terrorszervezet negyven tagját ölték meg. Emellett Hán-Júnisz körzetében fekvő házakban felrobbantottak két lőszerraktárat. Az izraeli külföldi hírszerző szervezet, a Moszad főnökének vezetésével kedden tárgyalódelegáció indult Egyiptomba a Gázai övezetben fogva tartott túszok kiszabadítását célzó tárgyalásokra. A közvetítőkkel folyó megbeszélésen részt vesz William Burns, az Egyesült Államok Központi Hírszerző Ügynökségének (CIA) vezetője, Muhammad bin Abdul Rahman Ál Száni katari miniszterelnök és Abbász Kamal, az egyiptomi hírszerzés vezetője.
„Mindenki Tel-Avivba megy könyörögni, de Netanjahu nem hallgat senkire” – mondta Josep Borrell. Josep Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője azt javasolta az Egyesült Államoknak és más országoknak, hogy állítsák le az Izraelnek szánt fegyverszállítmányokat, mivel állítólag „túl sok ember hal meg” a Hamász elleni háborúban a Gázai övezetben. Borrell megjegyzései annak fényében hangzottak el, hogy Joe Biden amerikai elnök „túlzásnak” minősítette Izrael hadműveletét, nyugati diplomaták pedig túlzott erő alkalmazásával vádolták a zsidó államot. „Nézze, nem teszek úgy, mintha én lennék az Egyesült Államok külpolitikájának felelőse; nekem elég az Európai Unió külpolitikája” – mondta Borrell újságíróknak az EU-s segélyezési miniszterek brüsszeli találkozója után. „Ha úgy gondolja, hogy túl sok embert ölnek meg, akkor talán kevesebb fegyvert kellene biztosítania, hogy megakadályozza, hogy ennyi embert megöljenek. Nem logikus ez?” – folytatta. Jiszráel Katz izraeli külügyminiszter Borrell megjegyzéseire reagálva azt mondta: „Borrell miniszter úr, ön nem akar senkire hallgatni. Tisztáztuk és újra tisztázni fogjuk. Izrael a nemzetközi háborús törvények szerint cselekszik, és lehetővé teszi a gázaiak számára, hogy biztonságos területekre jussanak. „Valójában Izrael többet törődik a gázai lakosokkal, mint a Hamász – vélekedett.
Az iráni Forradalmi Gárda sikeresen tesztelt egy új, közepes hatótávolságú rakétát – jelentette a félhivatalos iráni Taszním hírügynökség a gárda parancsnokára hivatkozva. Hosszein Szalami azt közölte, a rakétát egy hadihajóról lőtték ki, a hajóról és a rakéta típusáról azonban nem árult el további részleteket. A gázai háború októberi kitörése óta Irán – amely többször hangoztatta a palesztinok iránti szolidaritását – a szokásosnál több alkalommal tartott bemutatót hadi kapacitásaiból. Szalami január végén Washingtont is bírálta és leszögezte: következményei lesznek annak, ha az Egyesült Államok megtorló csapást hajt végre Irán ellen a vasárnapi jordániai támadás miatt.
Az ENSZ alá tartozó Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kedden arra hívta föl a figyelmet, hogy nem átlátható Irán nukleáris programja. Annak fényében érkezett a figyelmeztetés, hogy a programot korábban vezető tisztviselő, Ali Akbár Szálehi bejelentette; minden rendelkezésre áll az országban nukleáris fegyver előállításához. A NAÜ főigazgatója, Rafael Grossi a Dubajban megrendezett kormányközi világtalálkozón (World Government Summit) kijelentette, hogy az Izrael és a Hamász közötti harcok miatt a Közel-Kelet tágabb értelemben egy „merő felgyülemlett kuszaság”. Irán a világhatalmakkal kötött 2015-ös nukleáris megállapodás összeomlása után az urándúsítást pontosan a „fegyverminőségi szint” alatt folytatta. Az AP amerikai hírügynökség értesülései szerint Teherán azóta elég dúsított uránt halmozott föl, hogy ha úgy dönt, fegyvereket készíthessen. Amerikai hírszerzők mások mellett azonban úgy vélik, hogy Irán még nem látott neki atomfegyver kifejlesztésének. „A nukleáris tevékenységekkel kapcsolatban Irán olyan arcát mutatja, amely nem teljesen átlátható. Ez természetesen nagyobb veszélyt is jelent” – figyelmeztetett Grossi.
Franciaország írásbeli javaslatot juttatott el Bejrútnak, amelynek célja, hogy véget vessen az ellenségeskedésnek Izraellel. Egy napvilágot látott dokumentum felszólítja a harcosokat, köztük a Hezbollah elitegységét, hogy 10 kilométerre vonuljanak vissza a határtól. A terv célja, hogy véget vessen az Irán által támogatott Hezbollah és Izrael közötti harcoknak a határon. Az ellenségeskedések a gázai háborúval párhuzamosan zajlanak, és erősítik az eszkaláció miatti aggodalmakat. A dokumentumot, amely az első írásos javaslat, amely a hetek óta tartó nyugati közvetítés során Bejrútba érkezett, Stéphane Séjourné francia külügyminiszter a múlt héten adta át Nadzsib Mikáti libanoni miniszterelnöknek – közölte négy magas rangú libanoni és három francia tisztviselő.
Körözést adott ki Kaja Kallas észt miniszterelnök és Taimar Peterkop észt államtitkár, valamint Simonas Kairis litván kulturális miniszter ellen kedden az orosz belügyminisztérium. „Ők a történelmi emlékezetet megcsúfoló döntésekért felelősek. Olyan emberek, akik ellenséges lépéseket tesznek mind a történelmi emlékezet, mind pedig az országunk ellen” – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője a döntést kommentálva. Az orosz belügyminisztérium körözési adatbázisából csak annyi derült ki, hogy a körözéseket az orosz büntető törvénykönyv alapján adták ki, de a konkrét cikkelyt nem tüntették fel a szövegben. A TASZSZ orosz állami hírügynökség bűnüldöző szervekre hivatkozva azt írta hogy Kallas és Peterkop ellen szovjet katonai emlékművek megrongálása miatt indult eljárás, és ennek az ügynek a keretében körözik őket.
Négy örmény katona veszítette életét, és egy megsebesült az örmény és azeri katonák között kedden kitört tűzharcban Örményország déli, Azerbajdzsánnal határos Szjunik régiójában – pontosította az örmény veszteségmérleget a jereváni védelmi minisztérium. A tárca korábban két halottról és több sebesültről adott hírt. A tájékoztatás szerint az azeri katonák a Nerkin Hand településnél állomásozó örmény katonákra nyitottak tüzet. Az azerbajdzsáni védelmi minisztérium ezzel szemben azt állította, hogy az örmény erők nyitottak tüzet azeri állásokra a határ északnyugati részén, mintegy 400 kilométerre Nerkin Handtól. Az azeri határőrség közleményében Örményországot okolta az incidensért, aláhúzva, hogy ők csupán „válaszoltak a provokációra”, melyet az örmény katonák követtek el.
Az európai jövő védelme érdekében radikális változásra van szükség a brüsszeli migrációs politikában, tiszteletben kellene tartani a nemzetközi jogot, s nem büntetni azokat, akik annak megfelelően járnak el – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Madridban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a spanyol kollégájával, José Manuel Albaresszel folytatott megbeszélését követően arról számolt be, hogy az egymást követő Spanyolország, Belgium és Magyarország úgynevezett soros elnöki triót alkot az Európai Unióban, és ennek keretében Madrid segítséget fog nyújtani Budapestnek egyes területeken, amelyek nem tartoznak a rendes működés során a magyar érdeklődési és szakértői körbe. Szavai szerint ennek jelentőségét fokozza, hogy napjainkban a kontinenst nagyon súlyos kihívások érik, amelyek közül az egyik az illegális bevándorlás. Mint rámutatott, ezt jól példázza, hogy tavaly 82 százalékkal nőtt a Spanyolországba érkező migránsok száma a 2022-es adatokhoz képest, míg a Kanári-szigetek térségében 6,5-szeres emelkedést jegyeztek fel idén az előző év hasonló időszakához képest. Közben Magyarországon is folyamatosan nő a nyomás, tavaly 170 ezer illegális határátlépési kísérletet akadályoztak meg a hatóságok – mondta.
|
