|
Orbán Viktor miniszterelnök szerdán a Karmelita kolostorban fogadta Vahagn Hacsaturján örmény államfőt, aki hivatalos látogatáson tartózkodik a magyar fővárosban – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor a tárgyaláson kifejtette: a magyar és az örmény nemzet között erősek és kölcsönös tiszteleten alapulnak a kapcsolatok. A magyarok nagyra becsülik az örmény kulturális és keresztény hagyományokat. Itt az ideje, hogy a diplomáciai kapcsolatokat is magas szintre emeljük – mondta a miniszterelnök. A megbeszélésen elhangzott: a jövőben nagyot fejlődhet a gazdasági-kereskedelmi együttműködésünk is, például az energetika vagy éppen a turizmus területén – mondta Havasi Bertalan.
Magyarország nem ért egyet az európai uniós migrációs paktummal, amely olyan lépéseket tartalmaz, amelyek 2015 óta mindig is negatív megítélés alá estek – mondta el a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György kifejtette: a paktum visszahozza a kvótákat, azaz egy brüsszeli központból döntenék el, hogy melyik tagállamnak mennyi illegálisan érkező migránst kellene befogadnia. Magyarországnak táborokat kellene létrehoznia, ahol el kellene helyezni illegális bevándorlókat, itt kellene őket ellátni és elbírálni a menedékkérelmüket. Továbbá elutasítás esetén a kérelmezőket ki is kellene utaztatni oda, ahonnan jöttek. Ha nem akarnánk befogadni az érkezőket, akkor kiváltásként 9 millió forintot kellene fizetni minden egyes be nem fogadott illegális migráns után – mondta a belbiztonsági főtanácsadó.
Az ENSZ legfontosabb feladata jelenleg meggátolni az ukrajnai és a közel-keleti konfliktus egyesek által láthatóan kívánatosnak tartott eszkalációját, Magyarország továbbra is minden béketörekvésben kész segítséget nyújtani – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter New Yorkban. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az ENSZ-közgyűlés ülése előtt hangsúlyozta, hogy a második világháború óta napjainkban van legrosszabb állapotában a globális biztonság, most a legnagyobb a veszélye a harmadik világháború kirobbanásának, ezért a világszervezetnek élére kell állnia minden terrorellenes és béketörekvésnek. Leszögezte: az ENSZ épp azért jött létre, hogy platformként funkcionáljon az ellenséges államok között. „És mi azt szeretnénk, hogy a szomszédunkban zajló háború mielőbb véget érjen, a Közel-Keleten pedig a terrorellenes műveletek sikerre vezessenek. Tehát az ENSZ-nek most az a fő feladata, hogy fellépjen a béke érdekében, és segítsen a terrorellenes küzdelem sikerre vitelében” – jelentette ki.
A kormány gátlástalanul használja a kiemelt beruházássá nyilvánítás gyakorlatát, ami teljesen elveszi a települések lakóitól azt a jogot, hogy beleszólhassanak életkörülményeik, lakókörnyezetük alakításába – mondta Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt társelnöke. A képviselő hangsúlyozta: kiemelt beruházás esetén nem lehet helyi népszavazást tartani egy környezetszennyező beruházás megvalósításáról. Felidézte, hogy az elmúlt években számos kiemelt beruházás kapcsán alakult ki jelentős lakossági tiltakozás, amire a kormány „fittyet hányt”. Példaként említette a Fertő tavi nemzeti parki beruházást, a Balaton körüli „óriásprojekteket”, kikötőépítéseket, természeti területek „tönkretételét”, a szabadstrandok elfoglalását, valamint a szegedi árvízvédelmi erdőterület „átjátszását” a Szeged-Csanádi Püspökségnek. Emlékeztetett az akkumulátorgyárak, akkumulátoralkatrész-gyárak és akkumulátorhulladék-feldolgozók elleni tiltakozásokra is, kiemelve a legutóbbi, sóskúti esetet.
|
