|
Benjámin Netanjahu miniszterelnök a héten közölte a Hamász terrorcsoport által a Gázai övezetben túszul ejtett személyek családjaival, hogy nem egyezne bele a foglyok szabadon bocsátásáról szóló megállapodásba, ha az veszélyeztetné Izrael biztonságát. Ugyanakkor arról is biztosította őket, hogy politikai megfontolás nem állna egy esetleges megállapodás útjába – olvasható egy héber médiajelentésben. A találkozóra a túszok kiszabadításáról szóló, Izrael és a Hamász által vizsgált lehetséges megállapodásról szóló jelentések közepette került sor. A 12-es csatorna azt közölte, hogy David Barnea, a Moszad kémügynökség vezetője bemutatta a készülő alku fő elveit a minisztereknek, köztük a 35 napos tűzszünet ötletét, amely 35 nő, beteg, sebesült és idős túsz szabadon bocsátását foglalná magában. Netanjahu először közölte a túszok családjainak 18 képviselőjével, hogy keményvonalas, jobboldali kormányának túlélése nem volt szempont a döntéshozatali folyamatban. Majd azt mondta, hogy ha egy jó megállapodás születik, akkor jóváhagyja azt, annak ellenére, hogy súrlódások vannak a szélsőjobboldali miniszterekkel, akik a kormány feloszlatásával fenyegetőznek az esetleges áldozatok miatt, amelyeket Izraelnek az alku részeként kellene meghoznia.
Jair Lapid ellenzéki vezető a héten kijelentette, hogy Jesh Atid pártja kész belépni a kormányba az ultranacionalista Otzma Jehudit és a Vallásos Cionizmus pártok helyett, ha ez szükséges a gázai túszok szabadon bocsátásának biztosításához. Lapid a 12-es csatorna híradójának azt mondta, hogy pártja „biztonsági hálót biztosítana a kormánynak”, miután a szélsőjobboldali pártok, élükön Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszterrel, illetve Bezalel Smotrich pénzügyminiszterrel, élesen bírálták az Izrael és a Hamász által tárgyalt lehetséges túszalkukról szóló pontokat beszámolók szerint. Ben Gvir a kormány bukásával fenyegetőzött, ha létrejön a „meggondolatlan” alku, miközben Netanjahu hivatala ragaszkodott ahhoz, hogy a hírek tévesek, hangsúlyozva, hogy a miniszterelnök álláspontja az, hogy nem lesz kivonulás az övezetből, és nem engedik szabadon a terroristák ezreit.
A Hamász terrorcsoport ellen a Gázai övezetben harcoló IDF katonái több száz épületet gyújtottak fel, és tettek használhatatlanná – jelentette a héber média a helyszínen lévő katonák tanúvallomására hivatkozva. A módszert a terroristák által használt építmények megsemmisítésére alkalmazták a bontótöltetek hiánya miatt. A Haaretz előző napi jelentése katonákat idézett, akik szerint ezt néha bosszúból tették az erők. Az IDF közölte, hogy csak az épületek lerombolásának engedélyezett módszereit hagyja jóvá, és minden más tevékenységet meg fognak vizsgálni.
Politikai megállapodás született a katari cseppfolyósított földgáz (LNG) magyarországi vásárlásáról, amelynek alapján a felek hosszú távú szerződést fognak kötni a 2026 utáni időszakra, ezáltal is tovább erősítve hazánk energiabiztonságát – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dohában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a katari kollégájával, illetve az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel folytatott tárgyalásai után közölte, hogy egyeztetést folytattak a kétoldalú együttműködés több lényeges kérdéséről, például az Európában továbbra is kritikus helyzetben lévő biztonságos energiaellátásról. Hangsúlyozta, hogy újabb és újabb energiaforrások bevonására van szükség hazánkban, azonban ennek célja nem a már meglévő szállítók kiváltása. Aláhúzta: „Katar 2026-tól jelentősen bővíteni fogja LNG-kivitelét, a korábbi politikai megegyezés alapján pedig megindultak a vállalatközi tárgyalások a magyarországi szállításról, ami fontos fejlemény hazánk hosszú távon energiabiztonságának garantálását illetően.”
Az Egyesült Államok vizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehetne a legjobban előmozdítani egy palesztin állam létrehozását – mondta Mathew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője, de hangsúlyozta, hogy ez nem jelent változást a jelenlegi állásponthoz képest. „Igen, aktívan törekszünk egy független palesztin állam létrehozására, valódi biztonsági garanciákkal Izrael számára” – mondta Miller Washingtonban újságíróknak. „Támogatjuk a független palesztin állam létrehozását, és a kormányban sokat dolgozunk azon, hogy átgondoljuk, hogyan lehetne ezt megvalósítani”– tette hozzá. „A lehetőségek túlnyomó többsége általában soha nem valósul meg”. Anthony Blinken amerikai külügyminiszter a gázai háborút követő napon utasította az amerikai külügyminisztériumot, hogy készítsen elő egy olyan munkacsoportot, amely megvizsgálja Palesztina állam amerikai és nemzetközi elismerésének lehetőségét – jelentette nemrég a Walla nevű izraeli portál két magas rangú amerikai kormányzati tisztviselőre hivatkozva. Blinken arra is felkérte a külügyminisztériumot, hogy nyújtson be javaslatokat arra vonatkozóan, hogyan nézhetne ki egy „demilitarizált palesztin állam” a világon ismert különböző modellek alapján – mondta egy tisztviselő.
Az amerikai Patriot rendszer MIM-104A típusú irányított légvédelmi rakétáját használta az ukrán hadifoglyokat szállító orosz Il-76-os repülőgép lelövésére az ukrán hadsereg – foglalt állást csütörtökön az orosz Nyomozó Bizottság (SZK). „A nyomozás során elvégzett szakértői vizsgálat következtetése szerint a helyszínen fellelt szilánkok a szerkezeti, geometriai jellemzőik és a rendelkezésre álló jelölések alapján a Patriot komplexum MIM-104A típusú légvédelmi irányított rakéta tervezési elemei” – áll az SZK által kiadott tájékoztatásban. Az orosz védelmi minisztérium szerint január 24-én az oroszországi Belgorod megye légterében az ukrán fél lőtte le az orosz légierő Il-76-os katonai szállító repülőgépét, amely 65 ukrán foglyot szállított hadifogolycserére. Velük együtt a gépen utazó három orosz kísérő tiszt és a személyzet hat tagja is életét vesztette. Megállapították, hogy a gépre két légvédelmi rakétát indítottak Harkiv megye ukrán ellenőrzés alatt álló részéről, Lipci településről. A hivatalos beszámoló szerint a repülőgép lezuhanása helyszínének vizsgálata során a szakértők két rakéta törzsének és mechanizmusának 116, angol nyelvű feliratokkal és jelölésekkel ellátott darabját találták meg.
Aszály miatt vészhelyzetet hirdetett és vízkorlátozást vezetett be több mint 200 katalán településen a tartomány autonóm kormánya. „Még soha nem néztünk szembe ilyen hosszú szárazsággal, amióta csapadékmérés létezik” – fogalmazott Pere Argonés katalán elnök. Katalóniában az elmúlt három évben a szokásos átlagnál és a szükségesnél is jóval kevesebb eső hullott a térségben, a víztározók szintje 16 százalék alá csökkent. A mintegy hatmillió embert érintő, péntektől hatályos első vészhelyzeti fázisban személyenként napi 200 literre csökkentik a települési tartályba belépő víz összmennyiségét. A lakosságtól viszont azt kérik, hogy törekedjenek ennél kevesebb, átlagosan 90 liter napi felhasználására. Amennyiben tovább romlik a helyzet, nőhet a szigor is, és fázisonként további 20 literrel csökkentik az engedélyezett mennyiséget.
|
