|
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kijelentette, hogy az „abszolút győzelemig” nem ér véget a háború a Gázai övezetben. „Hőseink nevében és az életünkért nem fogjuk abbahagyni a harcot az abszolút győzelemig” – mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy Izrael a háború egyik legnehezebb napján van túl. Hétfőn 24 katona vesztette életét a Gázai övezet déli és középső részén dúló harcokban, ahol Izrael támadást indított az övezetet irányítása alatt tartó Hamász iszlamista terrorszervezet megmaradt erői ellen, és megpróbálta megtisztítani a határközeli területeket. Az áldozatokból 21 katona egy épületben történt robbanásban halt meg, amelyet fel akartak robbantani. „Ez a háború eldönti Izrael jövőjét az elkövetkező évtizedekre. A háború céljai csak katonák élete árán érhetőek el” – jelentette ki Joáv Galant védelmi miniszter, hozzátéve, együttérez az elesett katonák családjaival, de Izrael nem fog meghátrálni.
Daniel Hagari, az IDF szóvivője kedden arról számolt be, hogy a harcokban meghalt 21 tartalékos katona, amikor terroristák rakétagránátot lőttek ki egy harckocsira és egy bontásra ítélt és aláaknázott házra az övezet déli részén. „A háború nagy árat követel, nagyon nagyot. Tartalékosaink a legnagyobb áldozatot hozták meg, hogy mi mindannyian biztonságban élhessünk” – fogalmazott a szóvivő. A Hamász október 7-én hajtott végre összehangolt terrortámadást Izrael déli részén, az offenzívában 1200 ember meghalt, és több mint 3000 megsebesült. A terrorszervezet Gázába hurcolt 240 túszt, akik közül azóta mintegy 100-at engedtek el. Izraeli források szerint 132-en még mindig az övezetben raboskodnak, 28-an pedig feltehetően már nincsenek életben. Válaszul Izrael hadműveletet indított a Hamász felszámolására.
Rishi Sunak brit miniszterelnök szerint Nagy-Britannia nem törekszik konfrontációra a jemeni húszi lázadókkal, de szükség esetén habozás nélkül kész újabb önvédelmi válaszlépésekre. Sunak, aki a brit és az amerikai légierő által a húszik jemeni katonai létesítményei ellen előző éjjel végrehajtott, összehangolt légitámadásokról tájékoztatta kedden a londoni alsóház képviselőit, kijelentette: egyszerűen fenntarthatatlan az a helyzet, hogy a szövetségesek a már elindított húszi támadásokat próbálják folyamatosan elhárítani a Vörös-tengeren. Hozzátette: a húszik a január 11-én végrehajtott előző brit-amerikai akció óta is legalább tizenkét támadást intéztek a vörös-tengeri hajóforgalom ellen, a legutóbbit éppen hétfő éjjel, röviddel az újabb közös brit-amerikai művelet előtt.
Látszik, hogy Bosznia-Hercegovina törekszik megvalósítani a tőle elvártakat, szemmel látható az ország előrehaladása, de további eredmények felmutatására van szükség főként a demokrácia és a jogállamiság terén – hangsúlyozta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke kedden Szarajevóban. Mint mondta: Szarajevó erőteljes elkötelezettséget tanúsított az európai integráció iránt, ezért is válhatott tagjelöltté. Emlékeztetett arra, hogy éppen ezeknek az eredményeknek köszönhetően döntött úgy Brüsszel tavaly, hogy megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat Bosznia-Hercegovinával, amint teljesülnek a megbeszélt feltételek. Bosznia máris fel tudott mutatni eredményeket, de további előrelépésre van szükség. „Az Önök kezében van a döntés, hogy elfogadják ezt az utat, és senki ne tudja Önöket eltéríteni róla” – húzta alá, majd hozzátette, mindenki egyetért abban, hogy Bosznia-Hercegovinának független és egységes országként helye van az Európai Unióban.
Az orosz erők keddre virradóra ismét légicsapásokat intéztek az ukrán főváros, Kijev és a kelet-ukrajnai Harkiv város ellen, legkevesebb hatan meghaltak, körülbelül 40-en megsebesültek, több lakóház megrongálódott. A kijevi közigazgatás azt közölte, hogy a fővárost ért támadásban egy ember meghalt, Vitalij Klicsko polgármester pedig 18 sebesültről számolt be. Ihor Terehov, Harkiv polgármestere azt mondta, a városban öt halottról és 38 sebesültről lehet tudni. Hozzátette, hogy a csapások nyomán összeomlott egy többemeletes ház, és egyelőre nem lehet tudni, hányan rekedtek a romok alatt. A mentés elkezdődött a helyszínen – tette hozzá. A Dnyiporpetrovszk megyei Pavlovhradot szintén orosz támadás érte a város vezetése szerint, amely egy halálos áldozatról tett jelentést.
Donald Trump megválasztása nem jelentene fordulatot az ukrajnai helyzetben, az orosz–amerikai kapcsolatok megromlása ugyanis nem Biden elnök alatt kezdődött – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy amerikai televíziós csatornának adott interjújában. Nem jelentene fordulatot az ukrajnai helyzetben Donald Trump megválasztása, az orosz–amerikai kapcsolatok alapjainak tönkretétele ugyanis nem Biden elnökkel, hanem sokkal régeben kezdődött – mondta a CBS amerikai hírtelevíziónak adott interjújában Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Lavrov szerint a kapcsolatot az ásta alá először, hogy az ifjabb Bush elnök 2001-ben kilépett a rakétaelhárító védelmi rendszerek korlátozásáról szóló ABM-egyezményből, amelyet még 1972-ben kötött az Egyesült Államok és az akkori Szovjetunió. A mostani amerikai kormányzat pedig „nem érdekelt semmilyen párbeszédben” az oroszokkal, legalábbis politikai kérdésekben nem. Bárkit, aki őszintén érdekelt az igazságosságban, beleértve az igazságosság megteremtését az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolatokban, ami természetesen magában foglalná annak a nyugati politikának a leállítását, amely Ukrajnát az Oroszország elleni háború eszközeként használja, készek lennénk meghallgatni − mutatott rá Lavrov.
Fényes jövő előtt áll Magyarország és Bajorország gazdasági együttműködése, ugyanis ez a vállalatokra épül, márpedig a gazdaság szereplői még nem veszítették el a józan eszüket, és nem engedik magukat a politikai támadások által befolyásolni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Münchenben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be a bajor miniszterelnök-helyettessel, gazdasági miniszterrel folytatott egyeztetése után, hogy először is gratulált Hubert Aiwangernek a legutóbbi választási eredményükhöz, miután a pártját és személy szerint őt is számos támadás érte. „A mai találkozóból a legfontosabb következtetés, amit levonhatunk, hogy Magyarország és Bajorország gazdasági együttműködésének nem csak tiszteletreméltó múltja és jelene van, hanem nagyon fényes jövő előtt is áll, hiszen (.) ez a vállalatokra, a gazdaság szereplőire alapul” – mondta.
|
