|
A háború 106. napján a szombat kimenetele után többezren tüntettek Tel Aviv-ban, a miniszterelnök kesszáriai rezidenciája előtt, és Jeruzsálemben a gázai övezetben még mindig fogvatartott 136 túsz szabadonengedését követelve. Az elraboltak és eltűntek családjait képviselő fórum által szervezett gyűléseken egy újabb túszalkut követeltek akár a gázai harcok ideiglenes beszüntetésének árán is, ellentétben a kormány álláspontjával, miszerint a Hamász terrorszervezetre gyakorolt nyomás az egyetlen hatékony stratégia a foglyok kiszabadítása érdekében. A tel-avivi tüntetésen élőben közvetítették a Benjámin Netanjahu miniszterelnök kesszáriai magánrezidenciája előtti demonstrációt.
Két nap csend után vasárnap újraindult a gázai rakétázás, aktiválva a szirénákat Kiszufim kibucban. Sérülés nem történt. Az izraeli haditengerészeti erők továbbra is segítik a Gázai övezetben bevetett szárazföldi erőket őrszemként és a terrorcélpontok támadásában, jelentette a hadsereg. Az erők az elmúlt nap folyamán azonosítottak egy épületet a Gázai övezet középső részén, ahol terroristák rajtaütésre készültek az izraeli csapatok ellen, és a 179. dandár harcosaival együttműködve csapást mértek a terroristákra és elhárították a fenyegetést. A del-gázai Khan Juneszben a légierő a Kommandó-dandár mesterlövészeivel együttműködve számos terroristát likvidált. Ezenkívül az 55. dandár harcosai fegyvereket lokalizáltak a Hamász egyik katonai létesítményében. Az északi Gázaváros Daradzs és Tuffah negyedében a 401. páncélos dandár harcokat vívott Hamász-operatívok ellen, mintegy 15-öt megölve, és rajtaütött a terrorcsoport által használt egyik épületen, ahol a katonák fegyvereket találtak.
Az Egyesült Államok hírszerző ügynökségeinek becslése szerint az izraeli biztonsági erők eddig a Hamász terroristáinak 20-30%-át likvidálták. A Wall Street Journal vasárnap arról számolt be, hogy ez alacsonyabb szám, mint amire Izrael számított a likvidálásokat illetően a Gázai övezetben. Az Egyesült Államok becslése szerint a Hamásznak elegendő lőszere van ahhoz, hogy még hónapokig támadja Izraelt és erőit a Gázai övezetben, és a terrorszervezet megpróbálja újjáépíteni rendőri erőit Gázaváros egyes részein. Az Izraeli Védelmi Erők múlt héten széles körű adathalmazt tett közzé a Gázai övezetben, Júdea és Szamáriában valamint Libanonban végzett műveleteiről. Az adatok szerint a háború kezdete óta több mint 9000 Hamász-operatívot (a 30 000-ből) és más terrorcsoport harcosát ölte meg az izraeli hadsereg a Gázai övezetben, október 7-én pedig mintegy 1000 Izraelben tartózkodó terroristát.
Az izraeli biztonsági erők az éjszaka a júdeai Hebronban lerombolták két hamászos terrorista otthonát. A terroristák egy harmadikkal együtt terrortámadást hajtottak végre 2023. november 16-án egy jeruzsálemi ellenőrzőpontnál, megölve a 20 éves Avraham Fetana tizedest.
A kabinet vasárnap jóváhagyta a tervet, melynek értelmében a Palesztin Hatóság nevében beszedett adóbevételek befagyasztott részét Norvégiának utalják át, amely csak Jeruzsálem kifejezett engedélyével utalhatja át Ramallahnak. A kormány csütörtökön tárgyalta az adóbevételek harmadik félen keresztül történő átutalására irányuló javaslatot, amely akkor szavazás nélkül zárult. „Az Egyesült Államok és Norvégia tiszteletben tartja a biztonsági kabinet döntését, amely elrendelte a Gázának szánt pénz Palesztin Hatóságnak történő átutalásának leállítását. Ezért a befagyasztott pénzt nem utalják át a Palesztin Hatóságnak, hanem egy harmadik ország kezében marad” – áll a Miniszterelnöki Hivatal közleményében. „A pénzt vagy annak ellenértékét semmilyen körülmények között nem utalják át, kivéve ha azt Izrael pénzügyminisztere jóváhagyta, még harmadik félen keresztül sem.
A döntésre reagálva Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter azt írta, hogy Benjámin Netanjahu miniszterelnök „folyamatosan tologatja a piros vonalat. Néha üzemanyagot adnak, néha lemondanak a humanitárius segélyt humanitárius segélyért cserébe, a múlt héten megkezdték a lisztes teherautók átengedését, és most olyan döntést hoznak, amely nem garantálja, hogy a pénz nem jut el a gázai nácikhoz. Sajnos még a jobboldalon is vannak olyanok, akiket még mindig befolyásol a koncepció és egyebek mellett úgy gondolják, ‘jó megoldások jönnek Norvégiából’.
Önmagából kifordult, teljesen kifacsarodott erkölcsiségre vall, hogy sokan népirtással vádolják Izraelt a Hamász terrorszervezet elleni katonai fellépése miatt – írta cikkében Sir Ephraim Mirvis, a 300 ezres brit zsidóság országos főrabbija. Mirvis egy brit lapban közölt írásában leszögezi: népirtásnak azt nevezik, amikor az egyedüli, önmagában álló cél egy adott népcsoport megsemmisítése; az ilyen bűncselekmények elkövetői nem tesznek különbséget harcoló alakulatok és harci cselekményekben nem részes polgárok között. Sir Ephraim szerint ebben az összefüggésben teljesen egyértelművé válik, hogy mennyire hamis a népirtás vádja, amelyet világszerte számos politikus, újságíró és kampányszervezet megfogalmaz Izraellel szemben. Ha Izrael a népirtás céljával lépett volna fel a Gázai övezetet uraló Hamász ellen, katonai ereje lehetővé tette volna, hogy néhány nap alatt a földdel tegye egyenlővé Gázát. Izrael ehelyett saját katonainak életét teszi kockára a szárazföldi műveletekben, humanitárius folyosókat nyit, és előre figyelmezteti a civil lakosságot a készülő hadműveletekre, még akkor is, ha ez a katonai célkitűzések szempontjából hátrányos – fogalmazott cikkében a brit főrabbi.
António Guterres ENSZ-főtitkár megismételte a kétállami megoldást szorgalmazó felhívását, miközben Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök ismét elutasította a szuverén palesztin állam gondolatát. „A palesztin nép jogát saját államának felépítésére mindenkinek el kell ismernie” – mondta Guterres Kampalában az el nem kötelezett országok – a hidegháború idején semleges nemzetek – találkozóján. „Az izraeliek és a palesztinok kétállami megoldásának elutasítása, valamint a palesztin nép államisághoz való jogának megtagadása elfogadhatatlan” – jelentette ki Guterres. Úgy vélte, a kétállami megoldás tagadása meghosszabbítja a konfliktust, amely globális fenyegetést jelent a békére és a biztonságra, hozzájárul a polarizációhoz és erősíti a szélsőségeket mindenhol.
Legkevesebb 18 civilt megölt és további 13-at megsebesített egy Donyeck város elleni ukrán tüzérségi támadás. Gyenyisz Pusilin, a „Donyecki Népköztársaság” vezetője közölte, hogy az ukrán tüzérségi támadás a donyecki Tyeksztyilscsik lakótelep piacát érte, a legforgalmasabb időpontban. A RIA Novosztyi hírügynökség szerint az ukrán haderő legalább hat 155 milliméteres kaliberű lövedéket lőtt ki. Horlivka városát pedig, ahol egy iskolát ért csapásban egy civil sebesült meg, 11 ilyen lőszerrel leadott lövésekkel támadták.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hajlandó a közeljövőben Észak-Koreába látogatni – közölte a kelet-ázsiai ország sajtója. A KCNA hírügynökség beszámolója szerint Putyin megköszönte Kim Dzsong Un észak-koreai vezetőnek a Phenjanba szóló meghívást, és kifejezte hajlandóságát, hogy „egy korai időpontban” ellátogasson az országba. A tájékoztatás szerint az észak-koreai kormány „kész a legnagyobb őszinteséggel üdvözölni a koreai nép legközelebbi barátját”. A hét elején Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt mondta: Moszkva reméli, hogy a látogatás létrejön, és Putyin „belátható időn belül” Észak-Koreába utazik. A Moszkva és Phenjan közötti kapcsolatok elmélyülését külföldön gyanakvással és aggodalommal szemlélik az ukrajnai háború hátterében.
|
