|
Külföldi hírek:
Tegnap este kérdésekre válaszolva Netanjahut megkérdezték az NBC egyik riportjáról, amely szerint az USA egy palesztin állam létrehozására készül „ő hivatali ideje után”. Azt mondta, hogy egy ilyen nap egy palesztin állam létrehozását is magában foglalná, amit ő eltökélten meg akar akadályozni. „Bárki is beszél a „Netanjahu utáni napokról” – mondta -, lényegében egy palesztin állam létrehozásáról beszélnek a Palesztin Hatósággal”. Az évtizedes izraeli-palesztin konfliktus szerinte „nem egy állam, egy palesztin állam hiányáról szól, hanem egy állam, egy zsidó állam létezéséről. Minden területen, amelyet kiürítünk, terror, szörnyű terror ér minket” – mondta, Gázára, Dél-Libanonra, valamint Júdea és Szamaria (Ciszjordánia) egyes részeire utalva. Hozzátette, hogy a legtöbb izraeli állampolgár szintén ellenzi egy palesztin állam létrehozását is.
Az izraeli hadsereg az elmúlt 24 óra alatt mintegy 60 fegyveressel végzett a Gázai övezetben, csak Hán-Junisz térségében 40 fegyverest öltek meg – közölte csütörtökön az izraeli hadsereg. A Hamász palesztin terrorszervezet felszámolására törekvő Izrael azt gyanítja, hogy a fegyveresek a Gáza alatt kiépített alagúthálózatban rejtőzködnek. Az október 7-én kezdődő izraeli hadművelet fókusza jelenleg az övezet déli részére helyeződött át; az izraeli védelmi minisztérium közlése szerint a Hamász elleni északi offenzíva véget ért. A hadsereg által közölt jelentéseket egyelőre nem sikerült független forrásból megerősíteni. A Hamász és más szélsőséges csoportok fegyveresei október 7-én több mint 1200 emberrel végeztek és 250 izraeli túszt ejtettek Izrael déli részén. Sokan közülük mind ez idáig nem szabadultak ki.
Izrael imádkozik azért, hogy a Katar és Franciaország által tető alá hozott megállapodás keretében Egyiptomon keresztül Gázába küldött sürgősségi szállítmány eljusson a Hamász által az ostromlott palesztin területeken fogvatartott túszokhoz – közölte Jichák Hercog izraeli elnök Davosban. „Imádkozunk, hogy minden gyógyszer eljusson hozzájuk, de ez még csak a kezdet” – mondta Hercog a Világgazdasági Fórumon. Az elnök ez után megismételte az izraeli kormány álláspontját, miszerint a gázai háborúnak a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet eltávolítását kell eredményeznie. Hercog az izraeli offenzívát a palesztinokkal való jövőbeni békésebb kapcsolatok felé tett lépésnek és a globális biztonság megerősítésének nevezte. Hercog továbbá felszólította a világ vezető országait, hogy támogassák Gázát a háború után, és azt is megjegyezte, hogy a Hamász októberi támadása előtt Izrael a Szaúd-Arábiával való megbékélés felé haladt.
A pakisztáni hadsereg rendkívül magas készültségben van, és minden, iráni oldalról érkező „rosszindulatú lépésre” erőteljesen fog reagálni – mondta egy vezető pakisztáni biztonsági forrás csütörtökön. Az iráni külügyminisztérium szóvivője, Nasszer Kanaáni elmondta, hogy Teherán határozottan elítéli a pakisztáni légicsapásokat. A két ország között kialakult feszült helyzet okán Kína felajánlotta, hogy közvetítő szerepet vállal. Kína és Oroszország mindkét felet önmérsékletre szólította fel, és hozzátették, hogy ne engedjék a konfliktus további eszkalálódását. „Irán és Pakisztán Kína közeli szomszédai, baráti és nagy befolyással rendelkező országok, és Kína őszintén reméli, hogy mindkét fél képes megőrizni a nyugalmat és önmérsékletet tanúsítani” – mondta csütörtökön a pekingi külügyminisztérium szóvivője.
Kína és a Fülöp-szigetek megállapodott, hogy javítják a tengeri kommunikációt, a konfliktusokat és nézeteltéréseket pedig baráti megbeszéléseken keresztül kezelik majd a Dél-kínai-tenger körüli kérdésekkel kapcsolatban – közölte a két ország külügyminisztériuma. A kínai külügyi tárca szóvivője, Mao Ning felszólította Manilát, hogy tartsa magát az „Egy Kína” politikához, hozzátéve, hogy „Kína soha nem fogja elfogadni, hogy bárki provokáljon a tajvani kérdésben, és Kína vissza fog vágni”. A kapcsolatokra hónapok óta feszültség jellemző a Dél-kínai-tenger vitatott területei miatt. A héten Kína bekérette a Fülöp-szigetek pekingi nagykövetét, figyelmeztetve az országot, hogy „ne játsszon a tűzzel”, miután ifjabb Ferdinand Marcos elnök szombaton gratulált Laj Csing-tö megválasztott tajvani elnöknek választási győzelméhez. Kína a nyersanyagokban gazdag, 3,5 millió négyzetkilométernyi Dél-kínai-tenger szinte egészét magának követeli, és több, katonai célokra kiépített szigetet hozott létre a vitatott területen. A világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának számító tenger egyes részeit azonban a Fülöp-szigetek, Vietnam, Malajzia, Brunei és Tajvan is magáénak tartja. Kína azzal támasztja alá követelését, hogy 1930 előtt senki nem vitatta a terület fölötti szuverenitását.
Üzleti vezetők a héten arra figyelmeztettek, hogy a jemeni Houthik támadásai miatt a Vörös-tengeren a hajózásban bekövetkezett zavarok hónapokig kihatnak az ellátási láncokra, és az üzemanyag szállításához szükséges tartályhajók hiányához vezethetnek. Az Irán által támogatott Houthi milícia november óta tartó támadásai a térségben lévő hajók ellen lelassították az Ázsia és Európa közötti kereskedelmet, és riadalmat keltettek a nagyhatalmakban. A Houthik azt állítják, hogy a palesztinokkal való szolidaritásból cselekszenek, miközben Izrael a Hamász terroristái ellen vívott háborút a Gázai övezetben az október 7-i sokkoló támadásuk nyomán, és azzal fenyegetőztek, hogy a jemeni telephelyeik elleni amerikai és brit csapásokra válaszul a támadásokat kiterjesztik az amerikai hajókra is.
Moszkva jelenleg nem lát lehetőséget a hadászati stabilitásról szóló párbeszédre Washingtonnal, a Nyugatnak ehhez előbb fel kellene hagynia az orosz érdekek aláásásával – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter moszkvai évértékelő sajtóértekezletén. „Nem látunk semmilyen alapot nemcsak a fegyverzetellenőrzés és a hadászati kockázatok csökkentése terén teendő további közös intézkedésekre, de általában véve semmilyen, a stratégiai stabilitásról szóló párbeszédre sem az Egyesült Államokkal” – mondta a miniszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy Moszkva nem utasítja el a tárgyalások lehetőségét, valamint „a politikai és diplomáciai rendezés lehetőségét” a stratégiai stabilitás ügyében.
|
