|
A libanoni székhelyű parancsnokok többsége, köztük Száleh al-Aruri és Khalil Kharaz, a közelmúltban meghalt légicsapásokban, amelyeket Izraelnek tulajdonítottak. Decemberben Hamász-sejteket tartóztattak le Dániában, Németországban és Hollandiában azzal a gyanúval, hogy európai zsidó célpontok megtámadását tervezték. A Miniszterelnöki Hivatal hétvégén kiadott közleménye szerint a Moszad kémszolgálat és a Sabak belbiztonsági szolgálat külföldi partnerekkel együtt „átfogó és mélyreható” képet tudtak alkotni a Hamász erőfeszítéseiről, hogy támadásokat hajtson végre Európában. Izrael „részleteket tárt fel a hadszíntérről, a terrorcélpontokról és a támadások végrehajtásában részt vevő személyekről – a Hamász libanoni parancsnokaitól a műveleti infrastruktúra aljáig, a támadókig” – áll a közleményben. A Miniszterelnöki Hivatal szerint a hálózat azt tervezte, hogy megtámadja Izrael svédországi nagykövetségét, drónokat vásárol, és európai bűnszervezeteket használ fel a támadások támogatására.
Egy 76 éves nő és egy 45 éves férfi – anya és fia – vasárnap délután meghalt az északi Juval közösséget célzó páncéltörő rakétatámadásban. Később Mira és Barak Ajalonként azonosították őket. Barak 74 éves apja könnyű sérüléseket szenvedett. A Hezbollah terrorszervezet támadásaira válaszul izraeli vadászgépek megsemmsítették a terrorszervezet egyik parancsnoki központját és egy katonai célpontot. A hadsereg szerint számos rakétát lőttek ki Libanonból Miszgav Av és Goren közösségekre. A lövedékek nyílt területen landoltak. Továbbá páncéltörő rakétákat lőttek ki Libanonból Zar’it, Somera és Juval közösségekre. A Juvalra kilőtt egyik rakéta egy házba csapódott.
Korábban a nap folyamán a Haifai Rambam kórház közelte, hogy a Libanonból Izraelbe beszivárgott terroristákkal vívott hajnali tűzharcban megsebesült öt katona, kettő könnyű-közepesen súlyos, a többi könnyű sérüléseket szenvedett. A támadásért egy ismeretlen szervezet vállalta a felelősséget, azt állítva, hogy ez válaszul szolgált a Hamász terrorszervezet politikai szárnyának helyettes vezetője, Száleh al-Aruri és társai bejrúti likvidálására, amelyet Izraelnek tulajdonítottak. A közlemény szerint a tűzharcban a szervezet három operatívja életét vesztette, kettőnek pedig sikerült visszamenekülnie Libanonba. Az izraeli hadsereg nyilatkozata szerint négy terroristát likvidáltak.
Az izraeli biztonsági erők az éjszakai razziák során letartóztatták Száleh al-Aruri két testvérét. Dalalt és Fatimát Arurában, al-Aruri szülővárosában és al-Birehben fogták el, mindkettő Ramallah közelében van. A hadsereg szerint azért tartóztatták le őket, mert „Izrael Állam elleni terrorra szítottak”. Az éjszakai Júdea és Szamária-szerte végzett akciók során további 12 keresett palesztint vettek őrizetbe.
Az Izraeli Védelmi Erők vezérkari főnöke, Herci Halevi altábornagy kijelentette, hogy a hadseregnek folytatnia kell tevékenységét a Gázai övezetben a Hamász legyőzése és a terrorcsoport által fogva tartott túszok kiszabadítása érdekében. ,,Ma jóváhagytuk a Déli Parancsnokság terveit a harc folytatására és a Hamászra nehezedő katonai nyomás növelésére. Nyomás, amely a Hamasz felszámolásához és a túszok hazatéréséhez vezet. Ez a nyomás, és csakis ez, vezetett eddig sok túszt hazahozatalához” – mondta Halevi dél-izraeli sajtónyilatkozatában. A vezérkari főnök szerint jelenleg négy hadosztály harcol a Gázai övezetben. „Az erők a terv szerint haladnak előre a terepen, és a műveleti módszereket a feladatokhoz, a terepviszonyokhoz és az ellenséghez igazítják.” „Befejeztük a Hamász katonai keretrendszerének lebontását a Gázai övezet északi részén, és most az erők küldetésekbe kezdenek, hogy elmélyítsék és megőrizzék az eredményeket ezen a területen. Még mindig vannak ott terroristák, az infrastruktúra kevés, továbbra is támadunk, üldözünk és pusztítunk” – mondta Halevi Gáza északi részéről.
Az izraeli túszok családtagjai a Hamász által elrabolt szeretteik kiszabadítását követelték az izraeli kormánytól vasárnap, a Gázai övezetet uraló Hamász palesztin terrorszervezet elleni háború századik napján. Vasárnap száz perces sztrájkot tartottak a száznapos háború és az elhurcoltak iránti szolidaritás jeleként a gazdaságban, a tudományos intézményekben és más területeken Izraelben – jelentette be az izraeli szakszervezeti mozgalom, a Hisztadrut. A Hisztadrut országos munkabeszüntetéséhez csatlakoztak az ország legnagyobb vállalatai, a kórházak, a biztosító- és pénzügyi társaságok, a kutatóintézetek és különböző egyesületek. Több felsőoktatási intézményben száz percre leállították az oktatást, néhány egyetemen megemlékezéseket tartottak.
A gázai harcok leállítását és palesztin állam megalakítását sürgette az egyiptomi és a kínai külügyminiszter Kairóban. A felek közös közleményben egyúttal a Vörös-tenger hajózási szabadságáért és a térség biztonságáért is szót emeltek. Számeh Sukri egyiptomi külügyminiszterrel közös sajtótájékoztatóján Vang Ji, a kínai diplomácia vezetője azt mondta, a palesztin államnak az 1967-es határok között kell megalakulnia, Kelet-Jeruzsálem fővárossal. A tárcavezetők a Vörös-tenger térségével kapcsolatban aggodalmuknak adtak hangot és óva intettek a feszültség kiszélesítésétől. Az Irán által támogatott jemeni húszi lázadók számos támadást intéztek a Vörös-tengeren közlekedő – szerintük Izrael felé tartó, vagy Izraelt védő – kereskedelmi és hadihajók ellen azóta, hogy Izrael hadműveleteket kezdett Gázában az övezetet uraló Hamász iszlamista terrorszervezet katonai és politikai gépezetének felszámolására.
Észak-Korea ismét ballisztikus rakétát lőtt fel az ország keleti partjairól a dél-koreai hadsereg vasárnapi bejelentése szerint, részletekről egyelőre nem tudni. A hírt a japán parti őrség is megerősítette, hozzátéve, hogy a rakéta a tengerbe zuhant, az NHK japán közszolgálati televízió szerint a szigetország kizárólagos gazdasági övezetén kívül. A Koreai-félszigeten a feszültség ismét kiújult azt követően, hogy Phenjan decemberben bejelentette, megkezdte felderítő műholdjának beüzemelését. Észak-Koreát az ENSZ egymást követő határozatai tiltják a ballisztikus technológiát alkalmazó kísérletek végrehajtásától. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető december végén a háborús előkészületek fokozására szólított fel és kijelentette, hogy a Korea-közi kapcsolat két egymással ellenséges nemzet kapcsolata, és nincs értelme a megbékélésnek és az esetleges egyesülésnek Dél-Koreával.
|
