|
Antony Blinken amerikai külügyminiszter a héten ismét Izraelben járt, immár sokadszor a háború kitörése óta. Azonban a Fehér Ház folyamatos támogatása ellenére Blinken mostani látogatása más volt. Az Egyesült Államok csalódottsága Izrael háborús vezetésével kapcsolatban közelebb került a felszínhez, és az alapvető kérdésekkel kapcsolatos nézeteltérések álltak a megbeszélések középpontjában. Blinken két fő gondot hozott magával Washingtonból. Az elsőt Izrael is osztja. A Hezbollah elleni harcok a libanoni határ mentén tovább eszkalálódnak, és a hatalmas síita milícia elleni teljes körű háború valószínűbb, mint valaha. Azonban egy Izrael és a Hezbollah közötti háború nemcsak Libanon elpusztítását és Izrael hazai frontjának drága árát követelné, hanem azt is kockáztatná, hogy az Egyesült Államokat is bevonja az Irán és megbízottjai elleni harcba.
Az izraeli háborús kabinet felülvizsgálta a túszok szabadon bocsátásáról és a Gázai övezetben való tűzszünetről szóló új katari javaslatot – jelentették több jelentés szerint. Az ajánlat állítólag túlmutat az ideiglenes tűzszüneten, és a háború befejezésének ütemtervét tartalmazza, amely magában foglalja a Hamász vezetőinek száműzetésbe vonulását és azt, hogy Izrael kivonja csapatait az övezetből. Helyi csatornák beszámolói szerint a dohai „előzetes” javaslat szerint Izrael megengedné a Hamász vezetőinek, hogy elhagyják a Gázai övezetet, cserébe az összes megmaradt fogoly fokozatos szabadon bocsátásáért, valamint azért, hogy az Izraeli Védelmi Erők befejezzék offenzívájukat. Izraeli kormányzati és katonai tisztviselők többször is kijelentették, hogy az IDF nem hagyja abba a harcot, amíg nem vet véget a terrorcsoport uralmának Gázában.
A spanyolországi Valencia vette át egy évre az Európa zöld fővárosa címet az észtországi Tallinn városától – közölte az Európai Bizottság. A brüsszeli közlemény szerint Valencia a fenntartható turizmus, a klímasemlegesség, valamint a zöld átállás terén elért múltbeli és jelenlegi eredményeinek köszönhetően érdemelte ki a címet. Kiemelték, a város nagy hangsúlyt fektet az emberekre és bevonásukra az őket és környezetüket érintő döntésekbe, és hatékonyan ötvözi a környezeti kihívásokra adott válaszokat a társadalmi kihívásokkal. A városvezetés és lakói elkötelezettek a levegőminőség javítása és a természeti ökoszisztémák és a vizes élőhelyek helyreállítása iránt. Valencia az egészségesebb, fenntartható és helyi élelmiszertermelést is ösztönzi egyebek mellett az úgynevezett szomszédsági és élelmezési programján keresztül – írták. A tervek szerint ebben az évben több mint 300 tevékenység veszi kezdetét, illetve számos rendezvényt tartanak a fenntarthatóságra és a termelésre fókuszálva az üzleti élet szereplőinek és Valencia lakosainak bevonásával. A közlemény Virginijus Sinkevicius környezetvédelemért felelős uniós biztost idézte, aki elmondta: Valencia nagyratörő fenntarthatósági stratégiája javítani fogja lakosainak életminőségét, és támogatni fogja őket a tervezett változások megvalósításában egy jobb jövő érdekében.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő arra figyelmeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök nem éri be azzal, amit eddig tett, és nem szándékozik véget vetni az Ukrajnában zajló háborúnak. Erről Zelenszkij Vilniusban beszélt újságíróknak, miután megbeszélést folytatott Gitanas Nauseda litván elnökkel. Az ukrán államfő szerint országa partnerei nem követelik Kijevtől a háború befagyasztását. „Semmiféle nyomás nincs a partnerek részéről védekezésünk beszüntetésére és a konfliktus befagyasztására, legalábbis egyelőre. Különböző hangok, viták vannak erről, hallottam, olvastam ilyeneket a médiában, és ismerem őket. Úgy gondolom, hogy partnereink arra még nem állnak készen, hogy megfelelő jelzéseket adjanak nekünk. Én legalábbis személyesen nem hallottam ilyeneket. Zelenszkij meggyőződését fejezte ki afelől, hogy Putyin egész Ukrajnát el akarja foglalni.
A szankciók ellenére Oroszország gazdasága vásárlóerő-paritáson számolva Európában az első helyre került, megelőzve Németországot, a világon pedig az ötödik – Kína, az Egyesült Államok, India és Japán után – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök Habarovszkban egy távol-keleti vállalkozókkal megtartott találkozón. „Egy főre számítva még mindig igyekeznünk kell. Ezért van még min dolgoznunk” – ismerte el, hozzáfűzve, hogy „nem a lakosság van a GDP-ért, hanem a GDP van a lakosságért”. Putyin szerint Oroszország GDP-növekedése 2023-ban meghaladhatta a 4 százalékot. Ugyanakkor, mint mondta, a szankciók által kiváltott visszaesés 2022-ben a jósoltnál kisebb, 2,1 helyett 1,2 százalékos volt. Az orosz elnök magasnak nevezte a 16 százalékos irányadó kamatrátát, amely szerinte „átmeneti jellegű”. Azt jósolta, hogy ez csökkeni fog, „amint az inflációval kapcsolatos kérdések megoldódnak”. Úgy vélekedett, hogy az inflációs helyzet „hamarosan javulni fog”, Oroszország el fogja érni a célszámokat. A belföldi turisztikai programról szólva azt mondta, hogy ez már „működik és eredményeket hoz”. Sürgette ezen belül az étteremhálózatok fejlesztését. „Fejlesztenünk kell a Kuril-szigetek turisztikai klaszterét. Azt mondják, nagyon érdekes ott. Én sajnos még nem jártam ott de mindenképpen el fogok menni” – ígérte Vlagyimir Putyin a Japán által vitatott hovatartozású szigetcsoportról szólva Habarovszkban.
Kiszállt az amerikai republikánus előválasztási versenyből a Trump-kritikus Chris Christie – ezt maga a jelölt közölte egy New Hampshire állambeli rendezvényen.A korábbi New Jersey-i kormányzónak nem sikerült elegendő támogatót gyűjtenie a kampányához, amelynek középpontjában Donald Trump volt amerikai elnök politikájának és személyiségének kritikája állt. „Gondoskodni fogok róla, hogy semmivel se tegyem lehetővé, hogy Donald Trump valaha is újra az Egyesült Államok elnöke legyen, ez pedig a saját személyes ambícióimnál is fontosabb” – jelentette ki Christie. Chris Christie néhány nappal az első republikánus előválasztás és jelölőgyűlés kezdete előtt lépett vissza a jelöltségtől. A politikust mindössze a republikánusok 2 százaléka támogatta egy kedden publikált országos Reuters/Ipsos felmérés szerint.
|
