|
Belföldi hírek:
Magyarország indítványozza, hogy az Európai Unió hosszabbítsa meg az ukrán gabonatermékek behozatalának szeptember 15-én lejáró tilalmát – közölte a Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón. Gulyás Gergely jelezte: ha elutasító választ kapnak, újra ugyanazokat a nemzeti intézkedéseket vezetik be, amelyeket az uniós tilalom előtt alkalmazott Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Románia és Szlovákia. A miniszter reményét fejezte ki, hogy sikerül európai szintű megoldást találni, mert „az nem európai szolidaritás, hogy kizárólag az Ukrajnával határos országok mezőgazdaságát teszik tönkre”. Emlékeztetett: miután a háború miatt ellehetetlenült a tengeri szállítási lehetőség, Európa szolidaritási folyosót hozott létre az ukrán gabona behozatalára. Ennek eredménye az lett, hogy a háborút megelőzően érkező mindössze évi 40-50 ezer tonna gabona és olajos növény 2022-ben elérte a 2,5 millió tonnát, 2023-ban pedig havi 250 ezer tonnára nőtt. A baj ezzel az, hogy az Európai Unió szabályai nem az uniós tagállamok egészét kényszerítették szolidaritásra, hanem kizárólag a szomszédos tagállamokat – értékelt. Ezért döntött úgy Magyarország Bulgáriával, Lengyelországgal, Romániával és Szlovákiával közösen, hogy lezárja a határait az ukrán gabona előtt. Ezt követően az Európai Unióval folytatott tárgyalások során a bizottság is elismerte e döntés jogosságát, és lehetővé tette a központi uniós gabonaútvonalak felfüggesztését szeptember 15-ig – idézte fel.
Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő közölte, hogy az ellenőrzött üzletek 10 százaléka követett el jogszabálysértést a kötelező akciózás során. Elmondta, 10 hét alatt 722 üzletet vizsgáltak a hatóságok, 70 üzletben találtak kifogást, azaz a vizsgált boltok 10 százaléka követett el jogszabálysértést, némelyik többet is, így összesen 102 jogsértést állapítottak meg. A leggyakoribb probléma az volt, hogy a boltok végrehajtották ugyan, de nem tüntették fel az árcsökkentést, ez az esetek 67 százalékában fordult elő, 28 esetben nem volt elérhető legalább egy akcióköteles termék, öt esetben pedig nem tartották be az előírt akciókat – ismertette a kormányszóvivő. Szentkirályi Alexandra közlése szerint a kormányhivatalok eddig 25 millió forint bírságot szabtak ki négy határozat alapján, öt esetben pedig figyelmeztetésben részesítették az üzleteket.
„Ukrajnának joga van azt mondani: ahol a háború kezdődött, a Krímben, ott is kell véget érnie, vagyis a Krím felszabadításával” – fogalmazott Novák Katalin a Krími Platform fórumon az ukrán Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint. A köztársasági elnök elmondta, a konfliktusban természetesen Ukrajna mellé kell állni és el kell ítélni a ki nem provokált orosz agressziót. „Ukrajna területi integritása és szuverenitása megkérdőjelezhetetlen” – mutatott rá az államfő. Novák Katalin kiemelte: Ukrajna Magyarország tiszteletét és szolidaritását élvezi. Az államfő továbbá hangsúlyozta a gyermekek védelmének és jövőjének fontosságát, melyet a háború veszélybe sodort. „A legfőbb kívánságom, hogy legyen béke a két ország között, és ezen az úton Budapest mindent elkövet a megállapodás érdekében” – hangsúlyozta a köztársasági elnök az Origó beszámolója szerint.
Újra csökken a szennyvízben a koronavírus örökítőanyagának koncentrációja – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ. Azt írták: a 33. héten a koronavírus örökítőanyagának szennyvízben mért országos átlagkoncentrációja újra csökkent. Hozzátették: a legtöbb helyszínen stagnáló tendencia tapasztalható. Emelkedés Békéscsabán és Debrecenben látható, míg csökkenés jellemző Kecskeméten, Szegeden, Szombathelyen és Veszprémben. A koncentráció Szolnokon az „alacsony”, Budapesten és a Budapest környéki agglomerációs településeken, valamint Pécsett az „emelkedett”, a többi 16 településen pedig a „mérsékelt” kategóriába sorolható – írták.
|
