|
Belföldi hírek:
Magyarország kiáll a demokratikusan megválasztott nigeri elnök, Mohamed Bazoum mellett – tudatta a honvédelmi miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf azt írta a közösségi oldalán, hogy egész Európa és Magyarország biztonsága szempontjából is „szoros figyelemmel kísérjük” a Nigerben történteket. „Veszélyes és aggasztó, ami történik” – hangsúlyozta. Hozzátette, hogy kiemelten kell kezelni a Száhel-övezetet, mert ami ott történik, az közvetlen hatással van Európa, így Magyarország biztonságára is, a térségnek ugyanis fontos szerepe van a migráció visszatartásában. „Elemi érdekünk a régió stabilitásának megerősítése, ezért ez a jövő évi európai uniós elnökségünknek is az egyik prioritása” – fogalmazott a honvédelmi miniszter.
Minden eddiginél fontosabb, hogy a magyar határt hatékonyan őrizzük, mert a szervezett bűnözés jelenléte az embercsempészés mellett már a fegyvercsempészés veszélyét is felveti – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György annak kapcsán beszélt erről, hogy egyre nagyobb a nyomás a déli határon, tömegessé vált az illegális migráció és az elmúlt napokban fegyvereket, lőszereket, robbanóanyagot találtak az elfogott határsértőknél. A főtanácsadó hangsúlyozta, mindent megtesznek a határ megerősítéséért, és azért, hogy a szerb hatóságokkal együttműködve „felderítsék és felszámolják a szervezett bűnözés tendenciáit”. Ugyanakkor azt is megfogalmazta, hogy az Európai Unió új migrációs menekültügyi paktummal kapcsolatos elképzelései „a Magyarországon bevált és a lakosság által elfogadott biztonsági rendszer lebontását eredményeznék”. A helyzetet úgy illusztrálta: ha a Szerbiában fegyverrel lövöldöző bevándorló menekültstátuszt kér Magyarországon, nyílt menekülttáborban kellene itt elhelyezni, és miközben megkezdődik az elbírálás, szabadon ki-be jár, ha pedig három hónapon belül nem sikerül elbírálni a kérelmét – ami egyébként is teljes fikció, hiszen semmilyen okmánya nincs -, akkor be kellene léptetnünk. Ez szerinte értelmetlenné tenné az egész magyar biztonságra irányuló határőrizeti erőfeszítést.
Átfogó vasúti fejlesztést sürgetett Varga László, az MSZP elnökhelyettese. Az ellenzéki politikus kifejtette: a kormány augusztus 1-jétől tíz mellékvonalon megszüntette a vasúti közlekedést. „Súlyos csapás ez a vidék Magyarországának”, különösen a keleti országrész számára, hiszen ott található ezeknek a vasútvonalaknak a többsége – mutatott rá. Tízéves, a pályafelújítására és új járművek beszerzésére is kiterjedő vasútfejlesztési programot terjeszt a kormány elé az Építési és Közlekedési Minisztérium – közölte Lázár János tárcavezető a Rádió7 Közös nevező című műsorában. A miniszter úgy fogalmazott, a cél, hogy tíz év alatt, lépésről-lépésre, a fontos feladatokra fókuszálva történjen meg az elöregedett pályahálózat és a járműpark korszerűsítése. Elmondta, Magyarországon a tömegközlekedésben az első helyen a kötött pálya áll. Budapesten a HÉV-vonalak – a pálya és a járművek – korszerűsítésére van szükség, fejleszteni kell a nagyobb városok közötti vasúti összeköttetést és az országon átmenő, valamint a megye- és járási központokban a ráhordó vonalakat. Ehhez csatlakozva pedig a Volánnak kell biztosítania az eljutást a kötöttpályás csatlakozásig – sorolta a feladatokat a miniszter.
|
