|
Külföldi hírek:
Benjamin Netanjahu miniszterelnök rendkívüli televíziós beszédet intézett Izrael népéhez, amelyben megvédte koalíciójának azon lépését, hogy az izraeli bírák ne alkalmazhassák az „ésszerűség” bírói tesztjét a kormány- és miniszteri döntések esetében, és azt mondta, hogy ez nem veszélyezteti a demokráciát, de hozzátette, hogy erőfeszítéseket tesznek a széles körű megállapodás elérésére. Az „ésszerűség” törvényjavaslatot a tervek szerint a jövő hét elején szavazzák meg. „Sokan úgy vélik, hogy a hatalmi egyensúly felborult, és azt akarják, hogy ezt a kormány hozza rendbe” – mondta Netanjahu, hozzátéve, hogy mások jogosan aggódnak a következmények miatt, míg megint mások pedig még mindig „meg akarják buktatni a kormányt” – fogalmazott.
A Shin Bét biztonsági szolgálat volt vezetője csütörtökön támogatásáról biztosította a hadsereg tartalékosait, akik azzal fenyegetőznek, hogy nem jelennek meg a szolgálatban a kormánynak az igazságszolgáltatás átalakítására vonatkozó tervei ellen tiltakozva, mondván, hogy a jogszabály olyan rendszerváltást hozna, amely semmissé teszi a tartalékosok elkötelezettségét. Nadav Argaman, aki 2021-ig vezette a belbiztonsági szolgálatot, órákkal azután beszélt a hadsereg rádiójának, hogy a Knesszet alkotmányügyi, jogi és igazságügyi bizottsága jóváhagyta a parlamentben a jövő heti végső olvasatra az átalakítás egyik kulcsfontosságú részét – egy ellentmondásos törvényjavaslatot, amely megszünteti a bíróságok azon lehetőségét, hogy „ésszerűtlen” kormányzati és miniszteri döntéseket megsemmisítsenek – írta a Times of Israel.
Csütörtökön tűzharc alakult ki palesztin fegyveresek és az Izraeli Védelmi Erők csapatai között, akik a szamáriai Sechemben (Palesztin Hatóság területe) lévő József sírjához látogató zsidó híveket biztosították, jelentette a 12-es csatorna. A helyszínen készült videókon palesztinok robbanóanyagokat dobnak a csapatok felé – ami nagy robbanáshoz vezet. A Palesztin Hatóság egészségügyi minisztérium egy tűzváltásból eredő halálesetről és további négy sebesültről számolt be – közülük kettő állapota súlyos. Az összecsapások az éjszakai órákban kezdődtek, miután a zavargók autógumikat gyújtottak fel, és elzárták az utakat Sechemben, a zsidó hívők József sírjához való látogatására hangolódva. Az összecsapások során az izraeli erők körülbelül 40 buszt biztosítottak. Jáákov “Kobi” Sabtáj rendőrfőkapitány is csatlakozott a látogatáshoz: Egy másik videón több tucat palesztin látható, amint köveket dobál és tűzijátékot lövöldöz József sírja közelében, miközben az izraeli erők bevonulnak a helyszínre.
Több száz tüntető rohamozta meg az iraki svéd nagykövetséget Bagdadban csütörtökön, tiltakozásul a Korán egy példányának stockholmi elégetése miatt. A tüntetők megmászták a svéd nagykövetség falait és fel is gyújtották az épületet, de a tűzoltók eloltották a lángokat. A svéd külügyminisztérium közleményben tudatta, hogy a bagdadi nagykövetség összes munkatársa biztonságban van, egyúttal elítélte a támadást és hangsúlyozta, hogy az iraki hatóságoknak meg kell védeniük a diplomáciai képviseleteket. A csütörtöki demonstrációt Moktada az-Szadr iraki síita hitszónok mozgalma szervezhette.
Hszi Csin-ping kínai elnök csütörtökön Pekingben fogadta Henry Kissinger volt amerikai külügyminisztert és nemzetbiztonsági tanácsadót. A százéves, egykori aktív amerikai politikussal folytatott beszélgetésen Hszi Csin-ping hangsúlyozta: „A kínai nép soha nem felejti el régi barátait, és a kínai-amerikai kapcsolatok mindig Henry Kissinger nevéhez fognak kapcsolódni” – számolt be a CCTV állami televízió. Kissinger kulcsfontosságú diplomáciai szerepet játszott a Washington és Peking közötti kapcsolatok normalizálásában az 1970-es években, amikor külügyminiszterként és nemzetbiztonsági tanácsadóként szolgált Richard Nixon és Gerald Ford elnökök kormányában. 1971 júliusában titkos utazást tett a Kínai Népköztársaságba, és ezzel kezdeményezte a két ország közötti kapcsolatok normalizálásának első lépéseit. Mint Hszi Csin-ping kifejtette, „ez helyes döntés volt”, a kínai-amerikai kapcsolatok normalizálásának folyamata „mindkét ország javát szolgálta és megváltoztatta a világot”. Kissinger a CCTV szerint azt mondta, hogy „a két ország viszonya befolyással van a világbékére és az emberi társadalom előrehaladására”.
A NATO mintegy 500 katonával megnövelte jelenlétét Észak-Koszovóban, válaszul az ott tapasztalható feszültségekre – jelentette ki Jens Stoltenberg, a szervezet főtitkára Alekszandar Vucsics szerb elnökkel tartott sajtótájékoztatóján. Emlékeztetett, hogy a NATO már évek óta jelen van a térségben az ENSZ támogatta békefenntartó KFOR-missziójával, amely pártatlan tevékenységet végez. A haderő megerősítésére egyebek között azért volt szükség, mert májusban megtámadták egyes egységeiket. Stoltenberg a feszültségek csökkentésére, továbbá arra szólította fel a feleket, hogy tartózkodjanak az eszkalációhoz vezető cselekedetektől és nyilatkozatoktól.
Oroszország csütörtökön ismét légicsapásokat mért a Fekete-tenger partján fekvő Odessza térségére. Az odesszai kikötő közelében robbanások hallatszottak az éjszaka folyamán – jelentette a helyi média. A térségben aktív volt az ukrán légvédelem. Az ukrán légierő arról számolt be, hogy rakétaindításokat észlelt az Odesszai terület felé. Felszólította a lakosságot, hogy maradjon fedezékben. Támadás érte a szomszédos Mikolajivi területet is, székhelye, Mikolajiv város központjában legalább 18 ember, köztük három gyermek megsérült – közölte Vitalij Kim a régió kormányzója. Az Ukrajinszka Pravda a helyi katonai közigazgatás vezetőjére és a polgármesterre hivatkozva azt jelentette, hogy kigyulladt egy lakóház és több garázs.
Globális élelmiszerválsághoz fog vezetni, hogy Oroszország felmondta a Fekete-tengeren keresztül történő ukrán gabonaexportról szóló megállapodást – figyelmeztetett Josep Borrell kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő az EU-tagállamok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozására érkezve. Arra is felhívta a figyelmet hogy Oroszország szándékos, „barbár” támadást intézett a déli kikötőváros, Odessza gabonatároló létesítményei ellen, ami szerinte tovább mélyíti az élelmiszerválságot. Mint mondta, a külügyminiszterek tanácskozásokon megvitatják, hogyan lehet Ukrajna hosszú távú biztonsági garanciáit uniós oldalról továbbra is támogatni, ami az európai békefenntartó eszköz forrásainak növelését jelenti. „Remélem, hogy a miniszterek támogatni fogják a békefenntartó eszköz forrásinak megnövelését. Egyértelmű, hogy többet kell majd tennünk azért, hogy Ukrajna stabil eszközzel rendelkezzen, ezért hosszú távon, folyamatos, strukturális támogatásra lesz szüksége” – hangsúlyozta Borrell.
|
