|
Belföldi hírek:
A kormány megmentette a Dunaferrt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) aktív szerepvállalásával – közölte a GFM. Hozzátették, hogy a Liberty Steel nyertes ajánlata fontos mérföldkő, de a munka neheze csak most kezdődik. A külföldi menedzsment felelőtlensége, az elhibázott szankciók és az energiaválság miatt 2022 végére a Dunaferr fizetésképtelenné vált, a gyár működése ellehetetlenült, több ezer dolgozó munkája veszélybe került. Az üzem olyan rossz állapotban volt, ahonnan sikeres talpra állásra Magyarországon még nem volt példa – írták. A közlemény szerint a Dunaferr a magyar ipar és foglalkoztatás kiemelt szereplője, az acélipar pedig stratégiai ágazat, amely a kormány számára kiemelt prioritást jelent, ezért a gyár megmentésében a GFM többek közt jogszabályok megalkotásával és a felek közötti koordináció kialakításával működött közre.
Szétnéztem a csatatéren, mi maradt a választások megnyerése után − fogalmazott Lázár János építési és közlekedési miniszter Koji Lászlóval, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke részvételével megtartott közös sajtótájékoztatón, amely arról szólt, hogyan változnak az állami beruházások. Az Országgyűlés a múlt héten fogadta el az állami építési beruházások teljes életciklusát szabályozó új törvényt, mely augusztus 1-jétől hatályos. A törvény az összes, legalább 50 százalékban magyar költségvetési, illetve uniós forrásból finanszírozott beruházásra vonatkozik a jövőben. A miniszter szerint komoly változásokra volt szükség. Mint mondta, minden harmadik beruházás állami beruházás volt 2010 és 2022 között, ami 28 ezer milliárd forintot emésztett fel. Ugyanakkor 5500 milliárd forintnyi beruházást kellett leállítani, ami nem azt jelenti, hogy ezek soha nem fognak megvalósulni. Emellett a tárca megörökölt 3300 milliárd forint értékű beruházást, ami folyamatban volt. Ezeket be kell fejezni. Hozzátette: megszüntették a különböző építési ügynökségeket, integrálták azokat a minisztériumba, így négy helyettes államtitkárság látja el a feladatokat.
A vilniusi NATO-csúcs legfontosabb témái az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozása – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán. Szijjártó Péter a vilniusi NATO csúcsra indulva azt írta, hogy Magyarország álláspontja egyértelmű: minél előbb béke kell Ukrajnában, mert csak így lehet emberéleteket menteni. „Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása” – fogalmazott a tárcavezető.
Tévút, hogy a kormány újabb áremelésekkel és megszorításokkal akarja kezelni az általa okozott válságot – mondta a Demokratikus Koalíció ügyvezető alelnöke. Molnár Csaba arról beszélt, hogy a sajtóban megszólaló szakértők szerint az élelmiszer-árstopok kivezetése újabb élelmiszerdráguláshoz fog vezetni. A csirkemell vagy a sertéscomb 500-600 forinttal drágulhat kilónként, míg az étolaj akár negyven százalékkal is többe kerülhet – közölte a politikus. Az EP-képviselő úgy fogalmazott: „az árstopok kivezetése az egyik első lépése az Orbán-kormány legújabb megszorítócsomagjának, amiben a kormány hozzá fog nyúlni már a családtámogatásokhoz is, az erről szóló kormányhatározat szerint”.
|
