|
Külföldi hírek:
Az Izraeli Védelmi Erők közölték, hogy egy vizsgálatot követően megállapítást nyert, hogy aknavető gránátot lőttek ki Libanonból, a lövedék a határ közelében, izraeli területen robbant fel. Válaszul az izraeli tüzérség célba vette a területet, ahonnan az aknavetőt kilőtték. Nem adtak ki speciális utasítást a lakosság számára. Biztonsági források azt mondták, hogy az ENSZ dél-libanoni békefenntartó erőiből (UNIFIL) illetve az izraeli hadseregből kezdetben azt állították, hogy egy régi akna robbanhatott fel. Az elmúlt hónapokban fokozódott a feszültség Izrael és a Hezbollah terrorszervezet között, utóbbi két sátrat állított fegyveresekkel ellátva izraeli területen belül, Har Dov térségében. ,,Az Izraeli Védelmi Erők vizsgálata szerint izraeli területen nem történt incidens, egy robbanás történt a határkerítésen túl, Ghadzsar falu közelében, a részleteket vizsgálják” – olvasható az izraeli hadsereg közleményében.
Lelőtt egy izraeli katonát egy palesztin fegyveres a ciszjordániai Kedumim település közelében csütörtök este – közölte a hadsereg és a mentők. A Magen David Adom mentőszolgálat közölte, hogy az áldozatot az újraélesztési kísérleteket követően a helyszínen halottnak nyilvánították. Az Izraeli Védelmi Erők a támadással kapcsolatos első vizsgálata szerint a biztonsági erők egy gyanús autóról kaptak riasztást, amely a település környékén közlekedett. Amikor egy civil biztonsági tiszt és az IDF katonái a helyszínre érkeztek, és ellenőrzés céljából megállították az autót, annak utasa egy kézifegyverrel rájuk lőtt és elmenekült. Az erők ezután üldözőbe vették a támadót, és megölték. Az IDF később megnevezte a halálos áldozatot, a 22 éves Shilo Yosef Amir törzsőrmestert, aki a Givati dandár tagja volt.
Izraelben hamarosan életbe lép az a jogszabály, mely előírja, hogy minden új, nem lakóépület tetején napelemeket kell elhelyezni, hogy segítsen teljesíteni a megújuló energiával kapcsolatos célkitűzéseket és a gyorsan növekvő lakosság villamosenergia-igényét — számolt be az Israel Hayom. Bár Izraelben sok a napsütés, az ország túl kicsi ahhoz, hogy hagyományos, földigényes fotovillamos erőművekre támaszkodjon. Emellett az ország éghajlata nem alkalmas a szélenergia hasznosítására, és nincs elegendő víz a vízenergiához. Ron Eifer, aki az Energiaügyi Minisztérium fenntartható energiával foglalkozó részleg vezetője elmondta, hogy Izrael más fejlett országoktól abban különbözik, hogy a naptól mint megújuló forrástól függ, ugyanakkor nincs elegendő földje a naperőművekhez. Az ország elmaradt a kitűzött céltól, hogy 2030-ra az elektromos energia 30%-át megújuló energiaforrásokból nyerje. „Drámai lépéseket kell tennünk” – mondta Eifer. Az állami költségvetés múlt havi elfogadásakor a kormány elrendelte, hogy 180 napon belül olyan szabályozás lépjen életbe, amely előírja, hogy az új, nem lakóépületeket napelemekkel kell ellátni. A lakóépületek esetében a tetőt teljes mértékben fel kell készíteni a panelek későbbi könnyű felszereléséhez.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök váratlanul Bulgáriába érkezett csütörtökön, ahol az ország miniszterelnökével és államfőjével tárgyalt. Ezt maga az ukrán elnök tudatta a közösségi oldalán. Zelenszkij jelezte: Szófiában találkozott Nyikolaj Denkov kormányfővel és Rumen Radev államfővel, akikkel egyebek között biztonsági kérdésekről és a jövő héten esedékes NATO-csúcstalálkozóról egyeztetett. „Ukrajna védelmi támogatása, euroatlanti integrációja, a NATO-csúcstalálkozó, biztosági garanciák és az ukrán békeformula” – sorolta szófiai látogatásának témáit az ukrán elnök. Az észak-atlanti szövetség július 11-12. között Litvániában tartja csúcstalálkozóját.
Nincs Fehéroroszországban Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz katonai magánvállalat vezetője – jelentette ki csütörtökön Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök Minszkben külföldi és fehérorosz újságírókkal tartott találkozóján. A csütörtöki jelentések szerint Lukasenka azt mondta: „Miért kérdezik tőlem, hogy hol van ma a Wagner katonai magáncég és a cég vezetője? Ez egy orosz cég. Ezért a kérdés nyilvánvalóan nem nekem szól.” Hozzátette: „Ami Jevgenyij Prigozsint illeti, ő Szentpéterváron van. Hol volt ma reggel? Talán Moszkvába ment, vagy máshová. De nincs Fehéroroszországban.” „Tudomásom szerint a Wagner-katonák, akik kiváló harcosok, a táborukban tartózkodnak. Az állandó táboraikban, ahol a frontról való visszavonulásuk után voltak gyógyulás, orvosi kezelés céljából. Ez egy ilyen háborúban rendszeres rotáció. Bahmut után a táboraikba vitték őket, és ma is ott vannak” – tette hozzá a BelTA fehérorosz hírügynökség közlése szerint.
Etnikai tisztogatást hajtanak végre Koszovóban a szerbek ellen – erről beszélt a csütörtöki televíziós beszédében Alekszandar Vucsics. A szerb államfő szerint Pristina ezen terveit a nemzetközi közösség egyes körei is támogatják. Döntést hoztak, hogy mindenhol le kell tartóztatni, meg kell ölni vagy el kell távolítani Koszovóból azokat a szerbeket, akik ellenállást jelenthetnek Pristinával szemben. Ez az akció 2021-ben kezdődött Strpceben – mutatott rá Vucsics, aki hosszasan sorolta sajtótájékoztatóján, hogy az elmúlt években hány szerbet vettek őrizetbe a pristinai hatóságok, s milyen indokokkal. „Szerbia most van a legnehezebb helyzetben, s mindez önhibáján kívül történik.” – szögezte le a köztársasági elnök, aki emlékeztetett arra is, hogy szerdán megbeszélést folytatott Miroslav Lajcákkal, az EU párbeszédért felelős különmegbízottjával. Mint fogalmazott, az Európai Unió megpróbál valamiféle deeszkalációt kérni, követelni Koszovóban.
Magyarország újabb 6,5 milliárd forint értékű támogatási programot indít augusztus elsejétől Bosznia-Hercegovinában, amelyben a termelők magyar mezőgazdasági eszközöket vásárolhatnak – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Banja Lukában. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a boszniai Szerb Köztársaság igazgatási központjában hangsúlyozta, hogy Európa az elmúlt évtizedek legsúlyosabb biztonsági és gazdasági kihívásaival néz szembe, és épp ezért el kellene kerülni a további válságok kialakulását. „Mi, magyarok speciális földrajzi helyzetben vagyunk, keletről a szomszédunk Ukrajna, délről a Nyugat-Balkán. Ezért ha valaki, akkor mi pontosan értjük, hogy mekkora jelentősége van annak, hogy a Nyugat-Balkánon béke és stabilitás legyen” – figyelmeztetett.
Az amerikai kormány elvileg azt szeretné, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jelenlegi elnöke lenne a NATO következő főtitkára. The Daily Telegraph című konzervatív brit napilap NATO-forrásai szerint a tagállamok azt remélték, hogy már a szövetség jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján sikerül megállapodásra jutni a jelenlegi főtitkár, a tisztségében a héten egy évvel meghosszabbított Jens Stoltenberg utódjáról, de egyelőre nem sikerült közös jelöltet találni. Joe Biden amerikai elnök ugyanakkor Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, Németország volt védelmi miniszterét igyekszik rávenni a NATO-főtitkári tisztség elvállalására – írta NATO-illetékeseket idézve a brit lap.
|
