|
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu miniszterelnök egy interjúban elmondta, hogy az úgynevezett „felülbírálati záradék” – kormánya igazságügyi reformtervének egyik legvitatottabb eleme – nem fog változni. A felülbírálati záradék szerint a parlament, a Knesszet egyszerű többséggel felülbírálhatná a Legfelsőbb Bíróság döntéseit. Netanyahu azt mondta, hogy ez el lett vetve „ Hozzátette, hogy „figyel a közvélemény impulzusára, és arra, hogy szerintem mi fog átmenni a rostán”. Az év elején a kormány olyan törvényjavaslatot terjesztett elő, amelynek célja a bírói hatalom ellenőrzésének radikális korlátozása. Bár Yariv Levin igazságügyi miniszter eredetileg felvetette, hogy a Knesszet felülbírálhatná a Legfelsőbb Bíróság által hozott döntéseket, a végül előterjesztett törvényjavaslat lehetővé tette volna a Knesszet számára, hogy olyan jogszabályokat fogadjon el, amelyek mentesek a bírósági felülvizsgálat alól, amit a héber média továbbra is „felülbírálati záradékként” emleget. Márciusban Netanjahu befagyasztotta a kormánya által a Knesszetben keresztülvitt törvénytervezeteket, hogy lehetővé tegye a kompromisszumos tárgyalásokat. A hónap elején azonban a kormány újraindította a törvényhozás előrehaladását, mivel a tárgyalások megfeneklettek.
Yoav Gallant izraeli védelmi miniszter elítélte a tartalékosok újabb fenyegetéseit, miszerint megtagadják a szolgálatra jelentkezést a kormánynak az igazságügyi rendszer átalakítására vonatkozó tervei miatt. „Nem engedhetjük meg, hogy bárki politikai kampányok eszközeként használja az IDF-et, vagy névtelen emberek gyújtogató nyilatkozatainak részeként. A szolgálatmegtagadásra való felhívások és az önkéntes szolgálat abbahagyására vonatkozó fenyegetések aláássák az IDF mint a nép hadseregének alapvető értékeit, és veszélyeztetik a kompetenciáját” – mondta Gallant az IDF dél-izraeli, Bahad 1 néven ismert tisztiiskolájában tartott kadétok diplomaosztó ünnepségén. „Bárki, aki elutasításra szólít fel, nem egy legitim tiltakozás részeként cselekszik, ezzel a legfontosabb dolgunkat, Izrael állam biztonságát károsítja” – mondta.
Telefonon tárgyalt egymással Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Mohammad Bageri, az Iráni Iszlám Köztársaság fegyveres erőinek vezérkari főnöke – közölte a moszkvai védelmi minisztérium. A tájékoztatás szerint a felek megvitatták a kétoldalú katonai és haditechnikai együttműködés aktuális kérdéseit, illetve véleményt cseréltek a regionális biztonsági kérdésekről és a nemzetközi helyzetről. A felek megerősítették a párbeszéd elmélyítésére és a kapcsolatok fejlesztésére irányuló szándékukat a védelmi ágazatban. Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára Moszkvában megbeszélést folytatott Ahmadreza Radannal, az iráni rendfenntartó erők főparancsnokával az orosz és iráni különleges szolgálatok és rendvédelmi szervek közötti együttműködés folytatásáról.
Főként humanitárius kérdésekről tárgyalt Moszkvában Jurij Usakovval, Vlagyimir Putyin orosz elnök külpolitikai tanácsadójával Matteo Zuppi bíboros, az ukrajnai háború ügyében közvetítő pápai megbízott – közölte Paolo Pezzi moszkvai katolikus érsek a KNA katolikus hírügynökségnek nyilatkozva. A főpap tájékoztatása szerint a találkozón főként a hadifoglyokról és a kiskorú menekültek megsegítéséről esett szó. A Kreml közlése szerint Usakov az ukrajnai konfliktus politikai-diplomáciai megoldásának lehetséges módozatairól tárgyalt a pápai küldöttel. „Már többször kijelentettük, hogy nagyra értékeljük a Vatikán erőfeszítéseit és kezdeményezéseit az ukrajnai válság békés megoldására, és üdvözöljük a pápa törekvését, hogy segítsen véget vetni az ukrajnai fegyveres konfliktusnak” – hangsúlyozta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.
Oroszország tervszerűen Csehország politikai, gazdasági és társadalmi stabilitása ellen tevékenykedik, ezért veszélyt jelent az ország biztonsága számára. Ez a megfogalmazás olvasható Csehország új nemzetbiztonsági stratégiájában, amelyet nemrég fogadott el a kormány – jelentette a CTK hírügynökség a dokumentumot ismertetve. Az új nemzetbiztonsági stratégia elfogadására azért van szükség, mert a korábbi, 2015-ben készült dokumentum már nem felel meg a mai követelményeknek – mondta Jan Lipavsky cseh külügyminiszter a hírügynökségnek. Kína a cseh értékelés szerint megkérdőjelezi a jelenleg fennálló nemzetközi rendet, aminek negatív következményei, kihatásai vannak az egész euroatlanti övezet, így Csehország biztonságára is. További országok, amelyek az új nemzetbiztonsági stratégia szerint veszélyt jelentenek Csehország számára: Észak-Korea és Irán. Bizonytalanság forrása a Balkán is, tekintettel az egyes ottani államok és etnikumok közötti számos megoldatlan problémára – mondta.
Elkezdődött az uniós vezetők kétnapos brüsszeli csúcstalálkozója. Ennek keretein belül tárgyalásokat folytatnak az Ukrajnának nyújtandó további támogatásrokról, a migrációról, valamint az unió Kína-politikájának további alakításáról is. Az ülésre érkezve a migráció kérdésével kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy az ülésen három jelentést fog előterjeszteni az EU külső határainak megerősítéséről. Giorgia Meloni olasz miniszterelnök üdvözölte és jó kiindulási pontnak nevezte a bizottság több mint 12 milliárd eurós támogatását az EU migrációs politikájának finanszírozására. Olaf Scholz német kancellár is beszélt a migrációról. Mint fogalmazott: Németország nagyon határozott lenne abban is, hogy „migrációs partnerségeket” hozzon létre külső országokkal, például Afrikában, hogy csökkentse az EU-ba jogosulatlan utazást megkísérlő emberek számát. A német politikus azonban ismételten leszögezte, hogy nem szabad megállítani a migrációt.
Marokkó meghatározatlan időre visszahívta svédországi nagykövetét, egyben a külügyminisztériumba kérette Svédország rabati ügyvivőjét, miután egy férfi széttépte és elégette a Korán muszlim szent könyv egy példányát Stockholm központi mecsetjének közelében. A marokkói fővárosban, Rabatban közölték Svédország külképviseletének ügyvivőjével, hogy a királyság határozottan elítéli „a támadást”, és elutasítja a „sértő és elfogadhatatlan” cselekedetet. Marokkó szerint a svéd kormány a felelős azért, hogy az effajta provokációk megismétlődhetnek. Salwan Momika, egy Svédországba menekült 37 éves iraki férfi megtaposta a koránt, szalonnaszeleteket csúsztatott bele, majd elégette néhány oldalát. A demonstráció a svéd főváros legnagyobb mecsetje előtt történt mintegy száz bámészkodó jelenlétében. Az eset egybeesik az íd al-adhával, a muszlimok világszerte megtartott áldozati ünnepével.
|
