|
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a Knesszet külügyi és védelmi bizottságának zárt ülésén kijelentette, hogy Izrael felkészül a Mahmúd Abbász, a Palesztin Hatóság elnöke utáni napra. A beszámolók szerint Netanjahu az ülésen azt mondta: „Készülünk az Abbász utáni napra. Szükségünk van a Palesztin Hatóságra. Nem hagyhatjuk, hogy összeomoljon. Mi sem akarjuk, hogy összeomoljon. Készen állunk arra, hogy anyagilag segítsük. Érdekünk fűződik ahhoz, hogy a Hatóság tovább működjön”. Hozzátette, hogy „azokon a területeken, ahol sikerül cselekednie, elvégzi helyettünk a munkát, nem vagyunk érdekeltek abban, hogy a hatóság összeomoljon”.
Az izraeli kormány jóváhagyta a határozatot, amely lehetővé teszi, hogy a hadsereg továbbra is felmenthesse az ultraortodoxokat a kötelező katonai szolgálat alól. 2017 szeptemberében a Legfelsőbb Bíróság eltörölte a vallásos tanulmányokat folytató ultraortodox férfiakat katonai szolgálat alól mentesítő törvényt, mondván, hogy aláássa a törvény előtti egyenlőség elvét. A bíróság július végéig adott időt a kormánynak egy új törvény elfogadására, amely meghatározza a vallási tanulmányokat folytatók mentesítésére vonatkozó szabályokat, maga a besorozási törvény 2023. június 30-án évül el. A határozat szövege szerint a kabinet utasítja Joáv Gallant védelmi minisztert, hogy rendelje el az Izraeli Védelmi Erőknek, hogy 2024. március 31-ig, amíg a kormány tervei szerint elkészül az új sorkatonai törvénnyel, ne érvényesítse a besorozást a közösségen belül. A készülő törvény szabályozni fogja a jesiva tanulók és a haredi oktatási intézményekben végzettek besorozását, nemzeti közszolgálatba és munkaerőpiacra történő integrációját, a hangsúlyt a minőségi foglalkoztatásra helyezve; és magában foglalja a kötelező szolgálatot teljesítő és tartalékos katonák kedvezményeinek “jelentős” bővítését.
Iszráel Katz energiaügyi miniszter hétfőn menesztette politikai tanácsadóját, miután a médiajelentések szerint szélsőséges megjegyzéseket tett közzé a közösségi médiában, többek között azt, hogy azt kívánja, hogy Isten „vigye a pokolba a legfelsőbb bíróság bíráit”, illetve hogy „megérti, miért mészárolt le Hitler hatmillió askenázi zsidót”. A tanácsadó, Oved Hugi azonban a kirúgása ellenére hétfőn részt vett a Knesszet egyik bizottsági vitáján. A Kan közszolgálati műsorszolgáltató számolt be Hugi megjegyzéseiről, amelyek között szerepelt Adolf Hitler náci diktátor dicsérete a kelet-európai, vagyis askenázi származású zsidók meggyilkolásáért, akiket Hugi a politikai baloldallal hozott összefüggésbe.
Az Európai Unió Külügyek Tanácsa további hét embert vett az iráni emberi jogi jogsértések szankcionálására létrehozott korlátozó intézkedések jegyzékébe – közölte az uniós tanács. A tagállamok külügyminiszterei luxembourgi ülésükön szankciós jegyzékbe vették az iráni Iszfahán tartomány államügyészét és forradalmi ügyészét, valamint a tartományi büntetőbíróság helyettes bíráját, akik – mint írták – több ellenzéki tiltakozó elleni per kezdeményezésért, vagy lefolytatásáért felelősek. Az EU listára vette a Gilán tartományban működő biztonsági tanács kormányzóját és helyettesét is, akik – mint emlékeztettek – elrendelték, hogy a hatóságok tüzet nyissanak a tüntetőkre a 2022-2023-as országos megmozdulások alkalmával. Végezetül az EU szankciókat vezetett be Ámol város kormányzójával szemben, aki legalább két fiatal iráni tüntető meggyilkolásáért felelős – írták. Az Iránnal szembeni korlátozó intézkedések jelenleg 223 személyre és 37 szervezetre vonatkoznak.
Összeomlott egy tizenhárom emeletes épület az észak-egyiptomi Alexandriában, legalább egy ember megsérült, de sokan a romok alatt rekedhettek – közölte a helyi média. A balesetet követően a helyszínre riasztott tűzoltók azonnal hozzáláttak, hogy túlélők után kutassanak a törmelékek között. Az egyiptomi egészségügyi minisztérium közlése szerint a sérültek ellátására 12 mentőautó sietett a helyszínre, a környékbeli kórházak pedig fokozott készültséggel várták az ellátásra szorulókat. Mohamed al-Serif, Alexandria kormányzója az al-Ahram állami hírlapnak adott nyilatkozatában elmondta, hogy a többnyire nyaralókat elszállásoló épület összeomlása előtt egy „függőleges törésvonal” futott végig az épületen.
Oroszország ukrajnai inváziója egyre több kárt okoz Moszkvának, és a jelek arra utalnak, hogy „a háború visszatért oda, ahonnan indult” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Minél tovább tart az orosz agresszió, annál nagyobb károkat okoz magának Oroszországnak” – húzta alá az ukrán vezető. Zelenszkij egyúttal aggodalmát fejezte ki a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatos biztonsági kockázatok miatt. Jelezte: úgy véli, hogy még mindig nem elégséges nemzetközi figyelem irányul az erőműnél fennálló orosz fenyegetésre. Elmondta, hogy Ukrajna nyugati szövetségesei minden rendelkezésre álló hírszerzési információt megkaptak az atomlétesítményt érintő orosz tervekről. Zelenszkij szerint a nemzetközi közösségnek konkrét lépéseket kell tennie azért, hogy megakadályozzon bármiféle sugárzási incidenst. Ukrajna attól tart, hogy az oroszok szabotázsra készülnek az atomerőmű ellen.
A német védelmi miniszter egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy négyezer katonát vezényelnek Litvániába, hogy megerősítsék a NATO keleti szárnyát egy esetleges orosz akcióval szemben. Boris Pistorius Vilniusban elmondta, ez egy hosszabb folyamat lesz, amit lépésről lépésre építenek fel hosszú hónapok alatt. A német politikus hozzátette, hogy az oroszországi helyzet nagyon instabilnak tűnik, főleg Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-zsoldoscsoport vezetőjének szombati akciója után. Majd megerősítette, hogy Németország elkötelezett a balti államok biztonsága mellett, ezért is küldenek egységeket a régióba. A litván államfő egyébként tegnap fogadta Vilniusban Jens Stoltenberget, a NATO főtitkárát, hogy előkészítsék a július 11–12-i NATO-csúcsot. Stoltenberg Boris Pistorius német védelmi miniszter társaságában részt vesz majd a Greifsturm 2023 fedőnevű hadgyakorlaton is a belarusz határhoz közeli Pabradéban.
Egy Egyesült Államok elleni megtorló háborút követeltek Észak-Koreában egy százezres tömeggyűlésen, amelyen a koreai háború 73 évvel ezelőtti kitöréséről emlékeztek meg – számolt be a phenjani média hétfőn. A KCNA állami hírügynökség jelentése szerint mintegy 120 ezer ember vonult fel és vett részt a különböző évfordulós eseményeken, az Egyesült Államok elpusztítására háborús visszavágást követelő jelszavakat skandálva. Azzal vádolták az Egyesült Államokat, hogy háborút provokál, és olyan sebeket ejtett a koreaiakon, amelyek sosem fognak behegedni. Utalva az ország elrettentő erejére, a KCNA megjegyezte, Észak-Korea most rendelkezik a legerősebb fegyverrel Washington megbüntetésére. A nagygyűlés résztvevői öklüket a levegőbe emelve tábláikon arra figyelmeztettek, hogy az Egyesült Államok teljes szárazföldje a hatókörükön belül van, vagy azt hirdették, hogy az imperialista Egyesült Államok a béke lerombolója.
Az Egyesült Államok izraeli nagykövetsége elutasította két szélsőjobboldali miniszter meghívását a közelgő függetlenség napi ünnepségre. Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Smotrich pénzügyminiszter nem szerepel a július 3-án este az Izrael Múzeumban tartandó amerikai függetlenség napi fogadás listáján – jelentette hétfőn a Haaretz napilap. Az amerikai nagykövetség nem erősítette meg a jelentést, azonban Smotrich szóvivője elmondta, hogy a miniszter egyelőre tényleg nem kapott meghívást.
|
