|
Külföldi hírek:
Június elején Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök egy titkos katonai bunkerben szimulációs háborús gyakorlatot tartott nemzetbiztonsági kabinetjével. Izrael északi részén a települések háborús készleteket halmoznak fel, a zsidó állam hadereje pedig új lézerfegyvereket fejleszt rakéták ellen. Mindezek hátterében az egyre erősödő iráni fenyegetés állhat. A konfliktus az elmúlt hónapokban új dimenziót kapott. Irán kitört a nemzetközi elszigeteltségből, katonai szövetséget hozott létre Oroszországgal, például drónokat szállít Moszkvának – cserébe légvédelmi haditechnikát szeretne. Teherán helyreállította a diplomáciai kapcsolatait Szaúd-Arábiával, amelyhez Izrael is közeledne – pont az iráni fenyegetés hatástalanítása érdekében. Felgyorsult az iráni urándúsítási program is – kis mennyiségben már fegyvergyártásra alkalmas finomságú is rendelkezésükre áll –, miközben folyamatosan cáfolják, hogy atombomba készítése lenne a cél. Elemzők szerint a szokásos Irán-ellenes szájkaraténál most sokkal többről van szó.
Az ellenzéki pártok többórás obstrukciójat követően a Kneszet elfogadta a törvényt, mely július 10-től visszaállítja az egyéves tartózkodási kötelezettséget, mielőtt izraeli útlevelet adna a visszatérés törvénye által állampolgárságot szerző új bevándorlóknak. A változás oka abból a széleskörű trend miatti aggodalomból fakad, hogy egyesek anélkül élnek az izraeli állampolgárság megszerzésének lehetőségével, hogy az államhoz bármilyen más valódi kapcsolatuk lenne. A törvény felhatalmazza a belügyminisztert arra, hogy megtagadja az útlevél kiadását egy új bevándorló számára, aki az izraeli visszatérési törvény értelmében érkezett, amíg a bevándorló nem igazolja, hogy tartózkodási helye Izraelben van. 2017-ben úgy változtattak a törvényen, hogy az izraeli állampolgárságra jogosult új bevándorló egyidejűleg izraeli útlevelet is kaphasson. A Sabak belbiztonsági szolgálat már korábban figyelmeztetett, hogy ez visszaélésekhez vezethet.
Jair Lapid Jeruzsálemben tanúskodott a Netanjahu elleni három korrupciós ügy egyikében. A vádirat szerint Netanjahu arra használta fel hatalmi pozícióját, hogy Arnon Milchan hollywoodi médiamogul érdekeit támogassa ajándékokért cserébe. Izrael ellenzéki vezetője azt vallotta, hogy Benjamin Netanjahu miniszterelnök nyilvánvalóan megpróbálta meggyőzni őt – kétszer is -, hogy támogassa azt a törvényt, amely egy hollywoodi médiamogulnak milliós adókedvezményeket biztosított volna. A vádirat szerint Netanjahu személyes szívességeket tett Milchannak, többek között arra kérte az amerikai tisztviselőket, hogy hosszabbítsák meg Milchan amerikai tartózkodási engedélyét, és terjesszék ki azokat az izraeli rendelkezéseket, amelyek mentesítik az izraeli hazatérőket a külföldi jövedelmek bevallása alól.
Itamar Ben Gvir nemzetbiztonsági miniszter a jelentések szerint azzal vádolta az izraeli rendőrség felső vezetését, hogy nem a politikájának megfelelően cselekedtek, amikor a múlt heti tel-avivi Pride-felvonuláson a rendőrök, ahogy fogalmazott „törvénytelenül” letartóztattak egy, a felvonulás ellen tiltakozót. A letartóztatott Aharon Burstein, egy Tel-Avivban élő haredi lakos évek óta néma, egyszemélyes tiltakozást rendez a felvonulás ellen, ahol „Tiltakozom” feliratú táblával áll, miközben zsoltárokat szaval. Ben Gvir kijelentette, a rendőrség helytelenül járt el, és vasárnapig felvilágosítást követel.
Négy izraeli katona és egy civil megsebesült egy autós lövöldözésben Ciszjordánia északi részén kedd este – közölte a hadsereg és a mentők. Egy megsebesült 33 éves izraeli autós arról számolt be, hogy egy elhaladó autóból tüzet nyitottak rá az Efes kereszteződésben, amely Mevo Dotan és Hermesh települések között található, a palesztin Dzsenín városától nyugatra. Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a jelek szerint ugyanazok a fegyveresek ezután folytatták útjukat, és tüzet nyitottak egy katonai járműre is a környéken. Négy katona megsebesült. A civil sofőr a Reihan ellenőrzőponthoz ért, ahol a Magen David Adom orvosai ellátták. Az MDA közölte, hogy közepesen súlyos állapotban van, miután lőtt sebeket szenvedett a felsőtestén. A civil autós és három katona a Hadera-i Hillel Yaffe Orvosi Központba került, ahol azt mondták, hogy az egyikük állapota közepes, a másik háromé pedig jó. A negyedik katonát helikopterrel szállították a haifai Rambam Orvosi Központba, Ő közepesen súlyos állapotban – közölte az MDA.
Emmanuel Macron francia államfő megerősítette, hogy az ukrán hadsereg megkezdte az ellentámadást az orosz erőkkel szemben, s ez szerinte „több hétig, sőt több hónapig” is eltarthat. „Az ukrán ellentámadás több napja megindult. A tervek szerint több hétig, sőt több hónapig is eltart majd” – mondta a köztársasági elnök Párizsban az 1991-ben megalapított lengyel-francia-német együttműködési csoport, az úgynevezett weimari háromszög vezetőivel, Olaf Scholz német kancellárral és Andrzej Duda lengyel elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már korábban bejelentette, hogy az ukrán katonai ellentámadás megkezdődött, de további részleteket nem árult el.
Ukrajna több mint 160 harckocsit, a nyugati harcjárművek 25-30 százalékát elvesztette az ellentámadás kezdete óta − fogalmazott Vlagyimir Putyin kedden. Az orosz elnök katonai elemzők és tudosítók társaságában tartott megbeszélésén elmondta, ezzel szemben Oroszország mindössze 54 tankot vesztett. Putyin leszögezte, jelenleg nem látja szükségességét egy újabb mobilizációs hullámnak. „Sokan azt mondják egy vagy kétmillió emberre van szükségünk. Ez attól függ mit akarunk. Vissza akarunk térni Kijevbe?” − tette fel a kérdést az orosz elnök, utalva a háború elején az ukrán főváros elfoglalására tett sikertelen kísérletre. Putyin hozzátette: nincs ok arra, hogy hadi állapotot vezessenek be az országba, ugyanakkor komolyan kell venni az orosz területen egyre aktívabb szabotázsakciókat és keményen fel is kell lépni ellenük – jelentette ki.
Minden érvelés, amely a konfliktus meghosszabbítása mellett szól, csak növeli a szenvedők számát − szögezte le Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter egy francia csatornának adott interjút, ahol Magyarország és Oroszország kapcsolatáról, az ukrajnai háborúról és az illegális bevándorlásról kérdezték. A tárcavezető kijelentette: Magyarország egyértelműen elítéli a háborút. A háború sok magyar áldozattal jár, ezért Magyarország a béke pártján áll és tűzszünetet szeretne a lehető leghamarabb. Szijjártó Péter leszögezte, hogy hazánk életeket akar menteni, amit csak békével lehet megtenni. Azonban, ha folytatódnak a fegyverszállítások és elhúzódik a háború, akkor egyre több halott lesz, amit minden áron el kell kerülni.
A korábbi terveknek megfelelően Marcel Ciolacut, a Szociáldemokrata Párt elnökét bízta meg kormányalakítással Klaus Iohannis román államfő. Az elnök rövid sajtónyilatkozatában rámutatott: a PSD, a jobbközép Nemzeti Liberális Párt és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség alkotta nagykoalíció új kormányzási modellt vezetett be Romániában, félidőnél kormányfőcserével, ami eddig jól működött, biztosította az ország stabilitását. Iohannis felkérte Ciolacut, hogy az általa alakítandó kormánnyal „folytassa a koalíció elkötelezett, komoly és hatékony munkáját”. Ciolacu kijelentette, hogy amennyiben a Nicolae Ciuca vezette kormányzás az ország stabilizálásáról szólt, az általa létrehozandó kabinet a gazdaságra és a reformokra fog összpontosítani.
|
