|
A munkálatok első fázisában a szakértői csapat 18 olyan ember földi maradványait kutatja fel, akiket a feljegyzések szerint a bazilika Szent Sír kápolnájának kriptájában temettek el, és akiknek exhumálását kérvényezték a leszármazottak.
Köztük van Manuel és Antonio Ramiro Lapena is. A testvérpárt 1936-an végezték ki a francóisták a Zaragoza közelében található Calatayudban, holttestüket 1959-ben szállították át, miután a diktátor polgárháborús győzelmének jelképeként megépült az Elesettek Völgye, több ezer fogoly rabszolgamunkájával.
A Lapena testvérek hozzátartozói számára 2016-ban engedélyezte a bíróság, hogy visszakaphassák és maguk temethessék el szeretteik földi maradványait, ügyük precedens lett a hasonló családok számára. Számos bürokratikus és jogi akadály miatt azonban csak most szerezhetnek érvényt a bíróság döntésének, amelyet idén márciusban a spanyol Legfelsőbb Bíróság is megerősített.
Az exhumálás előkészületei fél évvel ezelőtt kezdődtek meg a helyszín biztosításával, mobil laboratórium telepítésével és az ötemeletes kripta feltérképezésével speciális kamerákkal.
A feltárás menetrendje szerint először azonosítják a csontokat rejtő faládákat a legalsó szinten, majd DNS-vizsgálat következik a személyazonosság igazolására. A maradványokat ezt követően kaphatják meg a családok.
A tervek szerint alulról felfele haladva 59 áldozatot keresnek meg, akiket ebben a kápolnában temettek el, majd a kutatás folytatódik a bazilika többi kriptájában is.
Korábban itt volt eltemetve az egykori spanyol diktátor, Francisco Franco tábornok (1892-1975) is, akinek sírját 2019-ben helyeztette át a kormány.
Idén áprilisban exhumálták José Antonio Primo de Rivera, a diktatúra politikai alapját adó, fasiszta eszmeiségű Falange párt vezetőjének maradványait is, miután a tavaly életbe lépett, úgynevezett demokratikus emlékezet törvény kimondja: a tisztelet kifejezése lenne, ha a diktatúra alakjai továbbra is megkülönböztetett helyszíneken lennének eltemetve.
Spanyolországban 36 éven át, a spanyol polgárháború 1939-es befejezésétől egészen a tábornok 1975-ben bekövetkezett haláláig tartott Franco diktatúrája. Uralma, a monarchista-nacionalista jobboldali és a köztársaságpárti baloldali erők között zajló polgárháborút követően kemény megtorlásokkal kezdődött, több ezer embert bebörtönöztek, és legalább 30 ezret kivégeztek.
A Madridtól mintegy 50 kilométerre található, gigantikus kőkeresztjéről már messziről látható Elesettek Völgyébe a diktátor átszállíttatta a köztársaságiak oldalán elesettek holttesteit is a hozzátartozók beleegyezése vagy tudomása nélkül.
Hivatalos becslések szerint mintegy 33 ezer embert temettek el ott - közülük 12 ezer áldozat azonosítatlanul -, egyes történészek azonban úgy vélik, hogy valójában legalább kétszer annyian lehettek.
A köztársaságpárti áldozatok leszármazottai évek óta küzdenek azért, hogy szeretteiket exhumálhassák az Elesettek Völgyéből, amely mostanra visszakapta a korábbi, Cuelgamuros völgye elnevezést.
kfkr \ ksb
MTI 2023. június 12.
|
