|
"Mi marad meg a tárgyalásból? Milyen képek? Milyen mondatok? Az ítélet természetesen. A meghaltak tavaly szeptemberben felsorolt nevei. A túlélők beszámolói, és végül vitathatatlanul a terroristák kegyetlensége, akik élvezettel végezték ki egyesével az áldozataikat" - kezdte vádbeszédét Camille Hennetier, a három ügyész egyike.
A 2021. szeptember 8-án kezdődött pernek több, mint 2500 felperese van, túlélők és az áldozatok hozzátartozói, akik közül több mint négyszázan tettek tanúvallomást a Franciaországban valaha elkövetett legvéresebb, hat év fél évvel ezelőtti terrortámadás bizonyítási eljárásában.
A nemzeti terrorelhárítási ügyészség képviselői három napon át tartják meg vádbeszédjeiket a különleges esküdtszék előtt, amely kizárólag terrorcselekményekben ítélkezik, s amelynek valamennyi tagja bíró. A vádhatóság ügyészei, Camille Hennetier, Nicolas Braconnay és Nicolas Le Bris egyesével részletezik mind a 20 vádlott felelősségét a merényletsorozatban. Hatan közülük, az Iszlám Állam terrorszervezet vezetői, a merénylet megrendelői, feltételezhetően meghaltak Szíriában, őket távollétükben ítélik el.
Tizenkét vádlott életfogytiglani börtönbüntetésre ítélhető, köztük Salah Abdeslam, a támadást végrehajtó terrorkommandó egyetlen életben maradt tagja.
A 32 éves vádlott a nyomozás alatt hallgatott, a per kezdete óta többször is szót kért, együttműködően viselkedett, de sokáig elsősorban azért, hogy igazolja a merényleteket. Az utolsó meghallgatásán viszont elmondta, hogy Abdelhamid Abaaoudtól, a terrorkommandó vezetőjétől, aki a gyerekkori barátja volt, két nappal a merényletek előtt, 2015. november 11-én értesült a támadás tervéről, akkor jelölte ki őt öngyilkos merénylőnek Abaaoud és a bátyja, Brahim Abdeslam, aki maga is tagja volt a terrorkommandónak. A vádlott verziója azonban nem győzte meg az ügyészeket.
A fővádlott azt állította, hogy a humánum, nem pedig a gyávaság vezérelte, amikor nem robbantotta fel magát a testére erősített robbanóövvel a számára célpontul kijelölt párizsi kávéházban, s így nem ölt meg senkit.
A per kezdetén az Iszlám Állam katonájaként bemutatkozó Salah Abdeslam a meghallgatásai során fokozatosan megváltozott, s fél évvel későbbi utolsó meghallgatásán könnyek között kért bocsánatot az áldozatok hozzátartozóitól és a túlélőktől. Az ügyészek a per során azonban folyamatosan szembesítették a vádlottat a vallomásai ellentmondásaival.
A vádhatóság álláspontja szerint a vádlott azért maradt életben, mert nem működött a robbanóöve. Ezt egy szakértő meg is állapította. Azt viszont a szakértő nem tudta megmondani, hogy a robbanóövet megpróbálta-e Salah Abdeslam működésbe hozni.
A fővádlott nem tudta megnevezni a bárt, amely elvileg a célpontja volt, s az nem is szerepelt a terrorcsoport egyik számítógépében megtalált merénylettervben.
A támadás estéjén Abdeslam szállította a helyszínre a Stade de France nemzeti stadionnál magát felrobbantó három öngyilkos merénylőt, majd Párizs északi részén hagyta a gépkocsit. Az ügyészek nem hitték el a vádlottnak, hogy neki egyedül kellett volna merényletet végrehajtania egy kávéházban, miközben a terrorcsoport -vele ellentétben Szíriában kiképzett dzsihadistái- hármas csoportokban hajtották végre a támadássorozatot.
Salah Abdeslamon kívül további 13-an ülnek a vádlottak padján, köztük feltételezett logisztikai szervezők, a terroristákat szállítók, valamint közvetítők a fegyverek és a hamis papírok beszerzésében. Hárman szabadlábon védekezhetnek.
A terrortámadásban a Stade de France nemzeti stadionnál három öngyilkos merénylő felrobbantotta magát, egy ember halálát okozva, Párizs belvárosában pedig egy másik, háromtagú terrorkommandó lépett akcióba. A belvárosban hat kávéház, bár és étterem teraszán 39 embert öltek meg, miközben egy harmadik kommandó behatolt a Bataclan nevű koncertterembe, ahol három dzsihadista kilencven embert ölt meg és csaknem hétszázat megsebesített. A merényletsorozatot az Iszlám Állam terrorszervezet vállalta magára, amelynek egy Európában, mindenekelőtt Belgiumban kiépített csoportja hajtotta végre a támadásokat. Ugyanez a hálózat csapott le 2016. március 22-én
Brüsszelben, abban a támadásban 32-en vesztették életüket.
A vádbeszédek után hétfőtől két héten át a védelem kap szót. Az ítélethirdetést június 29-én tervezi az esküdtszék.
kvk \ kjj
MTI
|
