|
Az Országgyűlés hétfőn kezdi meg tavaszi ülésszakát. A kéthetes ülés első napján az igazságszolgáltatás tevékenységéről szóló beszámolókat fogadhatnak el, szerdán pedig a vagyonkezelő alapítványok létrehozásáról tárgyalhatnak. A házelnök – parlament honlapján elérhető – napirendi javaslata alapján az ülés hétfőn 13 órakor napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, majd három új képviselő teheti le esküjét. A kormánypárti padsorokban Hollik István (KDNP) kormányszóvivő kerül a decemberben elhunyt Hirt Ferenc (Fidesz) helyére, míg a Jobbik frakciójából távozó Staudt Gábor és Szávay István helyére Csányi Tamás és Bencsik János érkezik. A Ház ezt követően szavazhat a Kúria, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és az ügyészség 2017-es beszámolóiról, az ezekről szóló vitákat ugyanis már tavaly lezárták. A képviselőknek ezután határozniuk kell a becsületsértés miatt feljelentett Budai Gyula (Fidesz) mentelmi jogáról, majd két ellenzéki képviselő: Tordai Bence (Párbeszéd) és Varju László (DK) tiszteletdíját is csökkenthetik fegyelmi ügyeikben. Az interpellációkra ezúttal is két óra, míg az azonnali kérdésekre hatvan perc áll majd rendelkezésre.
A családvédelmi akcióterv várhatóan négy törvényt érint majd, ezek elfogadására a Fidesz képviselőcsoportja teljes egyetértésben készen áll. Az érintett jogszabályok közé sorolta a költségvetési és az egészségbiztosítási törvényt, a munka törvénykönyvét, valamint az adótörvényeket – mondta a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés hétfőn kezdődő tavaszi ülésszaka előtt. Kocsis Máté közölte, hogy a vonatkozó indítványokat rövidesen, akár még februárban benyújthatja a kormány, ezek elfogadására a Fidesz képviselőcsoportja teljes egyetértésben készen áll. Kocsis Máté arról is beszélt, hogy a Fidesz-KDNP elutasítja a brüsszeli bevándorláspárti terveket. A politikus héten megtartott frakciószövetségi ülés fő témájáról szólva azt mondta: a brüsszeli bürokraták asztalai ismét tele vannak olyan tervekkel, amelyek, a “Soros-tervnek” megfelelően, bevándorló-kontinenssé tennék Európát. Ezeket a javaslatokat – így a határvédelem jogának gyengítését, a migránsvízum bevezetését, a migrációt segítő Soros-szervezetek támogatásának növelését, és a nem bevándorláspárti országok pénzügyi vagy adminisztratív eszközökkel történő megbüntetését – a Fidesz-KDNP elutasítja.
Deutsch Tamás szerint Frans Timmermans, az Európai Bizottság szocialista alelnöke, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje az európai parlamenti (EP) választási győzelemért “elfogadja és tudomásul veszi, hogy a magyarországi szocialisták összeborulnak a rasszista, antiszemita Jobbikkal”. A Fidesz néppárti EP-képviselője arról beszélt, hogy az európai szocialistáknak az MSZP hétvégi kongresszusán Magyarországon tartózkodó “bevándorláspárti csúcsvezetője (…) nem zárta ki, hogy a magyarországi szocialisták együttműködjenek a zsidózó, cigányozó Jobbikkal annak érdekében, hogy a bevándorláspártiak az európai parlamenti választáson minél több szavazatot tudjanak szerezni”. Hozzátette: Frans Timmermansnak az ellen sem volt kifogása, hogy az MSZP-kongresszus díszvendége volt a szocialisták hivatalos választási szövetségesének vezetője, Karácsony Gergely, aki korábban “világossá és egyértelművé tette egy interjújában, hogy határozott véleménye szerint egyáltalán nem nácizmus a zsidókat listázni”.
Tóth Bertalan, az MSZP elnök-frakcióvezetője vezeti a szocialisták európai parlamenti listáját. A párt kongresszusának döntése alapján a lista következő helyein Ujhelyi István, majd Szanyi Tibor EP-képviselő áll. Tóth Bertalan elmondta, a sorrendet nem tekintik véglegesnek, ugyanis más pártok csatlakozását is várják. Azt is közölte: nem kívánja felvenni brüsszeli mandátumát, sőt szükség esetén a visszalépéstől sem zárkózik el. A Párbeszéd már jelezte, hogy velük közösen kíván indulni az EP-választáson. Karácsony Gergely, a Párbeszéd társelnöke azt emelte ki, hogy az Európai Unió válságban van, de ki tud jönni ebből a gödörből. Az eseményen felszólaló Frans Timmermans, az európai szocialisták listavezetője megismételte: egyenlő jogokon nyugvó Európát akar és az Európai Bizottság elnökeként sohasem kötne megállapodást a szélsőjobboldallal. A Fidesz szerint a holland politikus bevándorló országgá akarja tenni Magyarországot.
Elkészültek a IX. kerületi Bakáts tér felújításának kivételi tervei, a közbeszerzés után már idén elkezdődhetnek a munkálatok – mondta a Ferencvárosi Önkormányzat főépítésze. A kivitelezés első ütemének költségvetését elfogadta a Ferencvárosi Önkormányzat, a közbeszerzést pedig a nyáron levezénylik, az első kapavágás is valószínűleg még az idén megtörténik – mondta Szűcs Balázs főépítész. Hozzátette, a beruházás első üteme 750 millió forint, a további ütemek a források rendelkezésre állásától függenek. Először a Bakáts tér és Bakáts utca gyalogos elsőbbségi átalakítására kerül sor, majd utóbbi Duna-partig kifutó szakaszát, a Ráday utca befejező szakaszát és a Tompa utca körúttal összekötő részét újítják fel. A főépítész arról is beszélt, hogy a beruházással főként a zöld felületeket szeretnék növelni, illetve a gyalogosforgalom számára kényelmesebbé tenni a környéket, továbbá a műemléki környezethez illesztenék a burkolatot és a berendezési tárgyakat.
Az LMP azt szorgalmazza, hogy mindenkinek, aki családtagját otthon ápolja, járjon az emelt összegű otthonápolási díj. Ungár Péter, a párt országgyűlési képviselője azt mondta: bár a kormány “nagyon helyesen” megemelte a gyermekek otthonápolása után járó díjat, a problémát ezzel nem oldotta meg, mivel kimaradtak ebből azok, akik például szülőt, nagyszülőt látnak el. A politikus szerint, ha a kormány ennyit foglalkozik a demográfiai helyzettel, tudomásul kell vennie, hogy a társadalom öregszik, egyre több idős ember egyre tovább él, és jelentős részük kiszorul majd az intézményi ellátás keretei közül.
A hazatérés napjára, a Csehszlovákiától történt visszacsatolás 95. évfordulójára emlékeztek Somoskőújfalun. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Nógrád megyei falu díszpolgára az ünnepségen úgy fogalmazott: Somoskőújfalun feltámadás lett a trianoni gyászból. Somoskőújfalu Somoskővel együtt négy évig Csehszlovákia része volt a trianoni döntés után. Lezsák Sándor ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy mennyire gyenge volt Magyarország a békeszerződés idején. Mint mondta, az ország védtelenségét nem az első világháború megpróbáltatásai idézték elő, hanem azok a “nemzetellenes, idegen érdekeket szolgáló politikusok” – Szabó Ervin eszmetársai, Károlyi Mihály, Jászi Oszkár, Kun Béla -, akik Magyarország legkiszolgáltatottabb állapotában szerezték meg a hatalmat.
Életének 80. évében meghalt Györgyi Kálmán volt legfőbb ügyész. Györgyi Kálmán 1939-ben született Budapesten. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát 1964-ben, utána ott kezdett oktatni. 1979 és 1985 között a kar dékánhelyettese, 1989 és 1990 között a dékánja volt. A rendszerváltástól, 1990-től újraválasztását követően, 2000 tavaszáig töltötte be a legfőbb ügyészi posztot. Később az igazságügyi tárcánál az új büntető törvénykönyv előkészítésének miniszteri biztosává, majd miniszteri főtanácsadóvá nevezték ki. Györgyi Kálmán az Európai Csalás Elleni Hivatalának (OLAF) felügyelőbizottsági tagja is volt. 2006-ban megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét a Csillaggal, emellett magas állami kitüntetésben részesült Németországban és Ausztriában is.
|
