|
Benjamin Netanjahu miniszterelnök a heti kabinetülésen rövid tájékoztatást adott az Északi Pajzs-műveletről, mely a Hezbollah határokon átnyúló támadóalagútjainak felderítésére és megsemmisítésére irányul. “Az Északi Pajzs folytatódik,” – jelentette ki Netanjahu. “Az Izraeli Védelmi Erők katonái folyamatosan, minden időjárási körülmények között azon dolgoznak, hogy feltárják és semlegesítsék a föld alatti járatokat.” “Ezzel egy időben politikai szinten a Hezbollah és Irán elítélésén munkálkodunk. Beszéltem Putyin orosz elnökkel, az elkövetkező napokban a két hadsereg küldöttségei Moszkvában fognak találkozni, és aztán nekünk is lesz egy találkozónk,” folytatta a miniszterelnök. “Elmondtam Putyin elnöknek, hogy továbbra is irányelvünk szerint járunk el, nem fogjuk hagyni, hogy Irán katonai bázisokat létesítsen Szíriában, továbbra is fel fogunk lépni a Libanonban lévő precíziós fegyverekkel szemben, és végrehajtjuk az alagútfenyegetések semlegesítését.” Netanjahu ezt követően tért rá Raja Za’tara helyettes polgármesteri kinevezésére, aki nyilvánosan kifejezte támogatását a Hezbollah és Hamász terrorszervezetek iránt. “Reggel az ülés előtt Einat Kalisch haifai polgármesterhez fordultam és megkértem, hogy törölje az Izrael megsemmisítésére szólító Hezbollah és Hamász terrorszervezeteket támogató helyettes polgármestere kinevezését. Örülök, hogy Arje Deri barátunk már elkezdett foglalkozni az üggyel, mert ez a kinevezés elfogadhatatlan,” jegyezte meg Netanjahu.
A libanoni Hezbollah terrorszervet helyettes vezetője figyelmeztetett, hogy Izrael egésze, még Tel Aviv is sebezhető a szervezet több mint 100 000 rakétájával szemben. Az arab nyelvű Al-Wefak iráni hírportálon megjelent interjúban a Hezbollah helyettes főtitkára, Naim Qassem azt mondta: “Az egész izraeli front védtelen, még Tel Aviv is. Nincs olyan pont, ahova a Hezbollah rakétái ne érnének el.” Qassem szerint a Hezbollah-nak az elmúlt 12 évben sikerült megakadályoznia Izraelt Libanon megtámadásában. “A cionista ellenség 2006 óta [második libanoni háború] nem képes katonai akciókat végrehajtani Libanon ellen. A libanoni Iszlám ellenállás képességei elrettentették. A cionisták nem bírnak el egy olyan magas szintű fenyegetéssel, amit egy összecsapás eredményezne a Hezbollah-val, ezért nincs okuk arra, hogy új háborút kezdjenek Libanonban… Még elemzéseikben és fenyegetéseikben is azt mondják, ‘Ha a Hezbollah megtámad minket,’ reagálni fognak. [Vagyis azt mondják] nem ők fognak először támadni. A Hezbollah által Libanonban létrehozott művelet-végrehajtási szabályok nagyon megnehezítették Izrael számára, hogy egyáltalán fontolóra vegye a lehetőségét egy Libanon ellen indított háborúnak.”Qassem azonban nem nyilatkozott a kedden indított izraeli Északi Pajzs-hadműveletről, melynek célja a Hezbollah határokon átnyúló támadóalagútjainak feltárása és megsemmisítése.
Az izraeli hadsereg közölte, talált még egy határokon átnyúló Hezbollah-támadóalagutat. A sorban ez a második teljesen feltárt járat, és a harmadik, melyet a földalatti alagutak megtalálására és megsemmisítésére indított művelet kezdete óta azonosítottak. A frissen talált alagutat, melynek helyszínét biztonsági okokból titokban tartják, a hadsereg robbanóanyagokkal töltötte meg, hogy a libanoni terroszervezet ne tudja használni, nyilatkozta a hadsereg szóvivője, Jonathan Conricus alezredes. Conricus szerint az alagút, mint az Izrael által eddig azonosított többi, “bevetésre még nem alkalmas, és nem jelent közvetlen veszélyt a környező izraeli közösségekre”. A szóvivő megismételte a hadsereg álláspontját, miszerint Libanont és az ENSZ libanoni békefenntartó misszióját (UNIFIL) teszi felelőssé, amiért nem voltak képesek ,megakadályozni a Hezbollah alagút-projektjét, amivel a terrorszervezet, Izrael szerint megsértette az ENSZ 1701. sz. határozatát, amely véget vetett a 2006-os második libanoni háborúnak.
A francia középosztály elégedetlen, a politikai vezetés elleni tüntetésre politikai válasz szükséges – mondta Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő. A szakértő szerint Emmanuel Macron államfő kis időt nyert a hétvégén, a rendőrség jobban dolgozott. A sajtó szerint lesz kormányátalakítás, a kérdés az, hogy Macron most lépi meg vagy jövő februárban. Ha a köztársasági elnök ezt most lépné meg, akkor a karácsonyi asztalnál már mindenki erről beszélhetne, és az újévi beszéd is a kormányprogramról szólhatna – vélekedett. Szerinte Macron tarthat attól, hogy a korábbi francia elnök, Nicolas Sarkozy sorsára jut. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint a benzináremelés elhalasztásával elkéstek. A tüntetéseken a “kemény mag” maradt, ezért erőszakosabbak. Hozzátette: megfigyelhető, hogy egyetlen párt sem próbált a tiltakozások élére állni, és meg sem szólalnak.
Már több mint 30 százalékos a Liga támogatottsága Olaszországban, a párt délen is kezd olyan népszerű lenni, mint az ország északi részén – mondta Szomráky Béla újságíró, Olaszország-szakértő. A márciusi parlamenti választásokon még csak alig 17 százalékot teljesített a párt, de most a Liga a legnagyobb olasz párttá vált. A szakértő azzal kapcsolatban nyilatkozott, hogy új politikai programot vázolt Olaszország és Európa számára több mint egyórás beszédében Matteo Salvini, a Liga vezetője az olasz kormánypárt Rómában tartott tömegdemonstrációján szombaton. Szomráky Béla szerint Salvini jól használja a különböző felületeket, portálokat. “Az igazi kormányfő az olasz kormányban Salvini” – fogalmazott a szakértő.
A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új elnökének, Annegret Kramp-Karrenbauernek bizonyítania kell, hogy nem “Merkel-kreatúra” – hangsúlyozta Kiss. J. László Németoszág-szakértő. A Budapesti Corvinus Egyetem tanára szerint a hét végén pártelnökké megválasztott Kramp-Karrenbauerre mindenképp potenciális leendő német kancellárként kell tekinteni. Az elnökválasztás közvetve kancellárjelölt választás is volt, és kancellári ambícióit Annegret Kramp-Karrenbauer sem rejtette véka alá. Az új pártelnökről az a vélemény alakult ki, hogy egyfajta”mini-Merkel”.Egyrészt előnyös volt számára, hogy a CDU elnöki tisztségét 18 éven át betöltő Merkel jelölte őt korábban a konzervatív párt főtitkárává, ugyanakkor hátrány is, hogy sokan Merkel “kreatúrájának” tekintik. Ez is magyarázza, hogy a hamburgi kongresszuson elhangzott kampánybeszédében Kramp-Karrenbauer erőteljesen hangsúlyozni kívánta, hogy életét nem feltétlenül azok a szempontok alakították, mint Angela Merkelét. Angela Merkel 2021 őszéig tartó kancellári jövője szempontjából Kiss J. László szerint döntő lesz 2019. Májusban európai parlamenti választások, az év második felében Brandenburgban, Szászországban és Türingiában tartományi választások, kilenc tartományban pedig helyhatósági választások lesznek. Nagy kérdés, hogyan szerepel a CDU ezeken. Ha a tartományi és helyhatósági választásokon a párt továbbra is veszít támogatottságából, akkor az az álláspont erősödhet meg, hogy Merkellel már nem lehet nyerni, és az általa képviselt korszakot végérvényesen le kell zárni.
Édouard Philippe francia miniszterelnök szerint eljött a párbeszéd ideje a kormány szociális és adópolitikája ellen tüntető sárgamellényesekkel a szombati negyedik országos tiltakozónap után. Emmanuel Macron államfő a jövő hét elején megszólal, és konkrét intézkedéseket fog javasolni – ígérte meg a kormányfő. Egy héttel azután, hogy a múlt szombati párizsi zavargások képei bejárták az egész világot, a sárgamellényesek ismét tömegesen vonultak utcára a francia fővárosban és a vidéki nagyvárosokban a kormány gazdaságpolitikája ellen tiltakozva, országszerte mintegy 125 ezren tiltakoztak a múlt heti 136 ezer után. Párizsban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, és a kizárólag az összetűzést kereső rendbontók is megjelentek a tömegben, gépkocsikat borogattak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak. Jóllehet már megjelentek a sárgamellényes felhívások az újabb tüntetésekre jövő szombatra, és a franciák kétharmada továbbra is támogatja a szociális mozgalmat, a francia sajtókommentárok szerint a lázadás veszélye elmúlt, a kormány időt és teret nyert a politikai válság megoldására, és ahhoz, hogy megnyugváshoz vezető gesztusokat tegyen a tüntetőknek.
Kisebbségi kormányt alakít Charles Michel belga kormányfő, miután lemondtak a legnagyobb koalíciós partner, a jobboldali Új Flamand Szövetség (N-VA) nevű flamand nacionalista párt miniszterei. Az Új Flamand Szövetség – négy év közös kormányzás után és öt hónappal a következő, májusban esedékes parlamenti választások előtt – azért döntött a kormányból való kilépés mellett, mert nem tudták áthidalni a közte és a másik három koalíciós párt között kialakult mély nézetkülönbségeket az ENSZ migrációs csomagjáról. A belga parlament nagy többséggel biztosította támogatásáról az ENSZ migrációs megállapodását csütörtök este, de az Új Flamand Szövetség, valamint az erősen jobboldali irányultságú, populista Flamand Érdek (Vlaams Belang) és a Néppárt (PP) a dokumentum aláírása ellen szavazott.
Petro Porosenko ukrán elnök Onufrijhoz, az ukrán ortodox egyház Moszkvához hű “szárnyának” vezetőjéhez fordult azzal a kéréssel, hogy járjon közben az orosz félnél a Kercsi-szoros közelében történt támadásban elfogott és letartóztatott ukrán haditengerészek kiszabadítása érdekében. Porosenko kijelentette, hogy nem hagy ki semmilyen lehetőséget, ami a katonákat hazajuttathatja. “Imádkozunk, és reménykedünk, hogy ez mihamarabb megtörténik” – tette hozzá. Emlékeztetet arra, hogy rögtön, amint értesült az ukrán hadihajókat ért támadásról, telefonon kapcsolatba akart lépni Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és “magyarázatot kérni tőle az orosz fegyveres erők tettére”. “Putyin kerüli a beszélgetést (velem)” – jegyezte meg. A Kreml magyarázata szerint azért nem hajlandó Putyin ukrán partnerével telefonon tárgyalni a Kercsi-szorosnál történtekről, mert “nem kíván részt venni Porosenko választási kampányában”, Ukrajnában ugyanis jövő márciusban lesz a soron következő elnökválasztás.
Cáfolta Theresa May miniszterelnök hivatala és a Brexit-ügyi miniszter is azt a sajtóértesülést, hogy a londoni kormány elhalasztja a kedd estére kitűzött alsóházi szavazást a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszerét rögzítő megállapodásról, és a kormányfő megpróbál módosításokat elérni az egyezményben a jövő heti évzáró EU-csúcson. A The Sunday Timesnak név nélkül idézett kormánytagok és kormányzati tanácsadók egybehangzóan azt mondták, hogy várakozásuk szerint Theresa May hétfőn bejelenti a parlamenti szavazás elhalasztását, annak érdekében, hogy az Európai Unió csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján megpróbálkozhasson még egy utolsó diplomáciai erőfeszítéssel az egyezmény módosítására. A legnagyobb olvasottságú vasárnapi brit bulvárlap, a The Sun on Sunday úgy tudja: a Konzervatív Párt alsóházi frakciójának a parlamenti ügymenet irányításáért felelős tisztviselői hétfőn még egyszer felmérik a pártcsoport hangulatát és voksolási preferenciáit, és Theresa May ennek ismeretében hozza meg döntését a keddre előirányzott szavazás esetleges halasztásáról. Stephen Barclay Brexit-miniszter a vasárnapi BBC-műsorban mindazonáltal kijelentette, hogy May tisztségében maradna még akkor is, ha a megállapodásról szóló alsóházi szavazáson a kormány súlyos vereséget szenved.
Washington erősen ellenzi, hogy megszüntessék a törvényes kormány oldalán Jemenben beavatkozó szaúdi vezetésű katonai koalíciónak nyújtott támogatást – jelentette ki az amerikai külügyminisztérium egyik magas rangú tisztviselője. Timothy Lenderking főcsoportfőnök megerősítette, az Egyesült Államok továbbra is segíti az arab országban megmutatkozó iráni befolyással, valamint a szélsőséges iszlám erőkkel szembeszálló törekvéseket. Az amerikai kormány nagy nyomás alá került otthon a mintegy négy éve tartó jemeni polgárháború miatt azt követően, hogy október elején Szaúd-Arábia isztambuli konzulátusán meggyilkolták a The Washington Post című lap újságíróját, a szaúdi Dzsamál Hasogdzsit. Az amerikai szenátus a múlt hónapban arról szavazott, hogy történjen előrelépés egy határozattervezet elfogadásában, amely leállítaná a Rijádnak a jemeni polgárháborúban nyújtott katonai segítséget.
Szerte a világból 70 város vezetői – támogatandó az ENSZ migrációs csomagját – megállapodtak abban Marrákesben, hogy szorosabban együttműködnek a tömeges migráció kezelésében. Az ENSZ 193 tagországa az Egyesült Államok kivételével júliusban véglegesítette a Globális megállapodás a biztonságos, rendezett és szabályos migrációról című egyezményt. A csomagot a jövő hét elején hagyják jóvá a marokkói városban, de több európai ország – köztük Magyarország – úgy döntött, hogy nem csatlakozik hozzá. Ennek ellensúlyozására gyűltek össze több mint 70 város vezetői, és vitatták meg, hogyan lehet jobban kezelni a tömeges migrációt – például lakhatás és munka biztosításával -, és csökkenteni az Európába eljutni akarók számát. “Szeretnénk, ha a nemzeti kormányok meghallanák a hangunkat. Ugyanis a migráció a városokat nehéz feladat elé állítja” – jelentette ki Yvonna Aki-Sawyerr, a Sierra Leone-i Freetown polgármestere. Marvin Rees, az angliai Bristol polgármestere pedig azt mondta: az ENSZ-csomag szükséges, mert lehetetlen nem tudomást venni a tömeges migrációról.
Az év végéig távozik hivatalából John Kelly, a washingtoni Fehér Ház kabinetfőnöke – jelentette be Donald Trump. Az amerikai elnök azt is közölte: Mark Milley tábornokot jelöli a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének. Kelly utódját egy-két napon belül megnevezik – mondta Trump. Az amerikai sajtó az utóbbi napokban már cikkezett a kabinetfőnök küszöbönálló távozásáról, mivel Trump és Kelly kapcsolata látványosan megromlott, sajtóértesülések szerint már beszélő viszonyban sincsenek. Kelly korábban belbiztonsági miniszter volt, az elnök 2017 júliusában nevezte ki kabinetfőnökévé. Donald Trump a Twitteren jelentette be, hogy Mark Milley jelenlegi vezérkari főnököt jelöli a vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének. A bejelentés hónapokkal előzi meg az időszerű kinevezést, mert a vezérkari főnökök egyesített bizottsága jelenlegi vezetőjének, Joseph Dunford tábornoknak a megbízatása csak alig tíz hónap múlva jár le.
A Nyugat Szövetsége (AVE) néven szövetséget hozott létre Románia négy nyugati nagyvárosa: Arad, Kolozsvár, Nagyvárad és Temesvár, hogy közösen segítsék elő a térség fejlődését, és hívjanak le európai uniós forrásokat. A szövetség alapító okiratát Temesváron Gheorghe Falca aradi, Emil Boc kolozsvári, Ilie Bolojan nagyváradi és Nicolae Robu temesvári polgármester írta alá. Valamennyien a Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben nyerték el mandátumukat. Az aláírók nyomatékosították: nem szeparatista vízióval hozták létre a szövetséget, és a bukaresti kormányt nem ellenfélnek, hanem partnerüknek tekintik.
Egyedüli jelöltként hivatalosan is Frans Timmermanst, az Európai Bizottság első alelnökét választotta listavezetőjévé lisszaboni kongresszusán az Európai Szocialisták Pártja (PES).A résztvevői egyhangúlag szavazták meg Frans Timmermanst, miután egyedüli riválisa, Maros Sefcovic, az Európai Bizottság energiaunióért felelős alelnöke a párt egységének erősítése céljából novemberben visszalépett. A balközép erőket összefogó pártcsalád esetleges jövő májusi európai parlamenti győzelme esetén így Timmermans lehetne a brüsszeli testület következő vezetője, de ennek szakértők szerint meglehetősen kicsi az esélye.
|
