|
Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szerint Szávay István jobbikos parlamenti képviselő nyilvánosságra került hangfelvétele egyértelművé teszi, hogy a Jobbik képviselői nem képesek a civilizált érintkezésre. A Mazsihisz vezetője úgy fogalmazott: az “útszéli zsidózás” nemcsak az ő érzékenységüket sérti, hanem minden magyar állampolgár méltóságát is. Azt írta: egy olyan ember, aki nővel szembeni agresszióval kérkedik, jobban teszi, ha “belátva erkölcsi, szellemi alkalmatlanságát”, visszavonul a politizálástól. A Mazsihisz elnöke arra hívta fel a figyelmet: kell, hogy legyen korlát “a mondható és a mondhatatlan dolgok” között.
Szávay antiszemita kijelentése ellenére Heller Ágnes továbbra is védi a Jobbikot. A filozófus a HírTV-nek azt mondta: abból, hogy a párt egyik képviselője zsidózott, még nem kell általános következtetést levonni. Szerinte a baloldalnak továbbra is együtt kell működnie a Jobbikkal. „Nem az a kérdés, hogy elítélem-e, az a kérdés hogy egy esetből általános következtetést vonok-e le. Nem vonok le egy esetből egy általános következtetést, ezt elítélem, ilyen embernek nincs helye a magyar parlamentben. A Jobbikban van számtalan tisztességes ember, politikus, ezekkel mindenképp együtt lehet működni, minden választáson, azért, hogy az ellenzéki jelölt nyerje meg a választást” – mondta Heller.
A magyar kormány a napokban fogadta el azt a határozatot, amelynek értelmében 2019-ben 525 millió forinttal, 2020-tól pedig a költségvetésbe automatikusan beépülő 500 millió forinttal támogatják az európai szintű antiszemitizmus elleni küzdelmet. A költségkeret az Európai Tett és Védelem Liga felállításához és fenntartásához járul hozzá, amely a törvényalkotás, az igazságszolgáltatás, a monitoring-kutatás és az oktatási rendszer területén fog kiterjedt tevékenységet folytatni. A kezdeményezést az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu mellett a holland, a belga, a francia és a spanyol zsidó közösség is üdvözölte. A napokban a Magyar Közlönyben is megjelenésre kerülő kormányhatározat a brüsszeli központú Európai Tett és Védelem Liga (APL – Action and Protection League of Europe) megalakításának támogatásáról szól. A szervezet, melynek megalapítását Köves Slomó rabbi három héttel ezelőtt egy brüsszeli európai zsidó konferencián jelentett be, a Magyarországon 6 éve aktív Tett és Védelem Alapítvány (TEV) módszertanára és jógyakorlatára épít.
Az Európai Parlament bevándorláspárti többsége ismét bizonyította, hogy neki csak a migránsok fontosak, mindenkit megtámadnak, akik megvédik a határokat – írta Facebook-oldalán a Miniszterelnöki Kabinetiroda nemzetközi kommunikációért felelős államtitkára csütörtökön, arra reagálva, hogy az EP felszólította Magyarországot, adja ki Macedóniának volt kormányfőjét, Nikola Gruevszkit. Az Európai Parlament a Sargentini-jelentésben védelmébe vette a terrorista cselekmény miatt elítélt Ahmed H.-t, nem törődve azzal, hogy rátámadt a magyar rendőrökre, és át akarta törni a kerítést – írta Kovács Zoltán. Viszont rögtön megtámadták azt a volt macedón miniszterelnököt, aki kerítést épített, és így próbálta megállítani a migránsokat – tette hozzá.
Szakszervezetek ismertették a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos munkavállalói véleményeket. Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke közölte, hogy ha a jogalkotó nem veszi figyelembe az érdekképviseletek javaslatait, “szabadságnapot” szerveznek: arra fogják kérni a munkavállalókat, hogy vegyenek ki szabadságot a döntés napjára, és nézzék “egészen közelről, a parlament mellől” a fejleményeket. Ennek oka, hogy sztrájkot nincs idejük szervezni: ha csütörtökön meghirdetnének egyet, akkor is legkorábban csupán december 27-én lehetne törvényes munkabeszüntetést tartani – jelezte. A tiltakozás kifejezéséről ugyanakkor nem mondanak le – tette hozzá Boros Péterné.
Az egészségügyi közalkalmazottak, védőnők, egészségügyben dolgozó nem egészségügyi felsőfokú végzettséggel rendelkezők béremeléséről döntött a kormány – jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Kásler Miklós elmondta: négy év alatt négy lépcsőben emelik a béreket, ez 2022-re 72 százalékos emelést jelent. 2019 júliusától 8 százalékkal, 2020 januárjában 14 százalékkal, majd az év novemberében ismét 20 százalékkal emelkedik a bérük, 2021-ben pedig újabb 30 százalékkal – ismertette. A béremelésre jövőre 14,1 milliárd, 2020-ban 79,4 milliárd forintot szán a kormány. Kormánydöntés értelmében 55 milliárd forinttal konszolidálják a kórházakat. Kásler Miklós beszámolt arról is, hogy a kormány elfogadta az alapellátás és a sürgősségi ellátás átalakításának koncepcióját, és az öt nemzeti egészségprogramot.
|
