|
Megvédte Orbán Viktor magyar miniszterelnök és a Fidesz európai néppárti tagságát Manfred Weber, az EPP parlamenti frakcióvezetője és csúcsjelöltje az Európai Bizottság elnöki tisztségére a Kurier című osztrák napilapnak adott interjújában. A Kurier Weberrel együtt Sebastian Kurz osztrák kancellárt is megkérdezte az Európát jelenleg leginkább foglalkoztató kérdésekről. “Nem akarok további szakadást Európában” – hangsúlyozta Weber a Kuriernak arra a kérdésére, hogy miért van Orbán még mindig az EPP-ben. “Csak egy utalás: a Brexit azt követően kezdődött, hogy David Cameron akkori brit miniszterelnök úgy döntött, kilép az Európai Néppártból” – mutatott rá. A frakcióvezető ugyanakkor aláhúzta, hogy az Európai Néppárt nem fogadja el az elszakadást az európai alapjogoktól, és rámutatott: az uniós alapszerződés hetes cikke szerint eljárás indult Magyarország ellen. Az EPP csúcsjelöltje emellett hangsúlyozta: jó lenne, ha a szociáldemokraták is hasonlóan gondolkodnának. Weber felhívta a figyelmet, hogy a szociáldemokrata vezetésű Szlovákiában és Máltán olyan újságírókat gyilkoltak meg, akik az állam és a maffia kapcsolatát kutatták.
A kormány az Emberi Erőforrások Miniszterének javaslatára arról döntött, hogy 37 milliárd forinttal emeli az Egészségügyi Alap kasszáját, így még több pénz jut az egészségügyre. Az Emmi közleménye szerint a kitűzött célok megvalósításához szükséges anyagi fedezet biztosítására a szaktárca javaslatot tett az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás, Gyógyszertámogatás és Gyógyászati segédeszköz-támogatás jogcímcsoportjai előirányzatainak év közbeni korrekciójára, melyet a kormány elfogadott. A megnövekedett források a betegellátás biztonságát és zökkenőmentességét szavatolják.
Határozati javaslatban kéri Kövér László házelnöktől az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottsága, hogy hívja vissza Demeter Mártát, a bizottság LMP-s alelnökét a NATO parlamenti közgyűléséből. Az erről szóló határozati javaslatot 4 kormánypárti képviselő igen, és Demeter Márta nem szavazata mellett fogadta el a testület. Az ülés szünetében Kósa Lajos, a bizottság fideszes elnöke azt hangsúlyozta: nem nyilvános katonai adatot nyilvánosságra hozni egy olyan “vörös vonal”, melynek átlépése nem maradhat következmények nélkül. Mint felidézte: Demeter Márta, a honvédelmi bizottság alelnökeként nem nyilvános katonai repülési adatokhoz jutott, s azokat nyilvánosságra hozta. Ezzel – mint megjegyezte – Demeter Márta megszegte parlamenti esküjét, mert abban az is benne van, hogy a képviselő a “szolgálati titkot megtartja”.
Jó döntés volt, hogy a Megyei Jogú Városok Szövetsége csatlakozott az Under2 Koalícióhoz, és tagjai vállalták, hogy 2050-re 80 százalékkal csökkentik a települések szén-dioxid-kibocsátását az 1990-es értékhez képest – mondta Áder János a szervezet Tatabányán tartott közgyűlésén. A köztársasági elnök a jó példák között említette a soproni kórház napelemes beruházását, a miskolci távfűtést, ahol megújuló energiából származik a felhasznált hő 40 százaléka, a Debrecenben forgalomba állított elektromos buszokat és a szegedi kerékpáros és tömegközlekedés összekapcsolását. Áder János az utóbbi hónapokban született két meghatározó tanulmány adatait ismertette, szólt a ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) megállapításairól, valamint az Új Klímagazdasági Jelentésről, mely a hőmérséklet-emelkedés gazdasági hatásait vizsgálta, majd elmondta, az anyagot hamarosan fejezetenként közzéteszik az elobolygonk.hu weboldalon.
Több ügy mutatja, hogy az Európai Unió meg akarja szervezni a migrációt, és ehhez minden szinten minden eszközt felhasználnak – mondta a Fidesz-KDNP bevándorlásellenes kabinetének ülése után a testület elnöke. Németh Szilárd szerint Brüsszel még a májusi választás előtt olyan jogi környezetet akar teremteni, amellyel a migránspárti politika folytatható. Ez lesz a jövő évi EP-választás tétje – értékelt. Németh Szilárd elmondta: a kabinet ülésén meghívott szakértőikkel két fontos kérdést tárgyaltak. Az egyik a hetekkel ezelőtt nyilvánosságra került, de mostanáig tisztázatlan “migránskártyák”, a másik a humanitárius vízum néven futó “migránsvízum” ügye volt. Közlése szerint mindenkinek, “akik ebbe belekeveredtek” – az Európai Bizottságnak, konkrétan a testület vezetőjének, Jean-Claude Junckernek, az ENSZ-nek, a Soros Györgyhöz köthető NGO-knak, illetve a “Soros-központnak” is – feltették kérdéseiket, de választ senkitől sem kaptak.
A kormány olyan komplex, rugalmas és fenntartható családpolitika kialakítására törekszik, amely a különböző élethelyzetben lévő családoknak, valamint az egyszülősöknek is megfelelő segítséget tud adni – erről az Emmi család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkára beszélt. Beneda Attila fontosnak mondta, hogy a családoknak szóló intézkedések stabilak és kiszámíthatóak legyenek, és hogy minél szélesebb körben biztosítani tudják a támogatásokat. A helyettes államtitkár a “Mesterségem címere: egyedülálló szülő” címmel meghirdetett, a Egyszülős Központ és a Fényes Elek Társadalomstatisztikai Egyesület által szervezett beszélgetésen arra hívta fel a figyelmet, ahhoz, hogy a különböző élethelyzetben lévőknek, illetve családtípusokban élőknek is meg tudják adni a nekik szóló segítséget, a kormányzatnak hiteles partnerekre van szüksége az önkormányzati és a civil szférában.
Az ENSZ globális migrációs csomagjának célja az illegális bevándorlás legalizálása, ami teljes mértékben elfogadhatatlan, sérti a tagországok, köztük Magyarország szuverenitását – hangoztatta a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter kiemelte, a kormány szerint a globális migrációs csomag szélsőségesen és elfogultan bevándorláspárti dokumentum, amely káros és veszélyes. Mint mondta, az ENSZ ugyanazt a hibát akarja elkövetni, mint az Európai Unió, amely a kötelező betelepítési kvótákra akarta alapozni saját migrációs politikáját. Az ENSZ csomagja azonban veszélyesebb, mivel globális kezdeményezés, így nagyobb a hatása a kontinentális politikánál, és az egész világra kockázatot jelent – tette hozzá a miniszter.
Az Európai Uniónak a hatáskörébe kellene vonnia az őshonos kisebbségek jogvédelmének ügyét – mondta Szili Katalin miniszterelnöki megbízott. A határon túli autonómiaügyek egyeztetési eljárásaiban közvetítő miniszterelnöki megbízott arról beszélt: jelenleg az EU “berzenkedik” attól, hogy a kérdéssel foglalkozzon. Mint mondta, az EU addig foglalkozik a kisebbségekkel kapcsolatos állami hozzáállással, amíg “egy-egy ország leteszi a vizsgát az uniós felvételi során”, aztán nem foglalkozik vele, és bármilyen fellépést sürgetnek az autonómia területén, az EU a tagállami hatáskörre hivatkozva nem foglalkozik a kérdéssel. A miniszterelnöki megbízott azt vizsgálta, mennyire szolidáris Európa az őshonos kisebbségeivel, és úgy vélte, a jelenlegi szabályozás egyetlen pozitívuma, hogy az emberi jogok deklarálásán keresztül rögzíti az őshonos kisebbség tagjait egyes emberekként megillető jogokat, ugyanakkor hiányolta az őshonos kisebbség pontos definícióját, kifogásolta a közösségi védelem és a végrehajtási kontroll hiányát.
Az LMP szerint a kormány számára a multinacionális cégek profitja fontosabb a munkavállalók érdekeinél. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese arra hivatkozott, hogy a fideszes Szathmáry Kristóf és Kósa Lajos olyan módosító indítványt nyújtott be a munka törvénykönyvéhez, ami évi 250 óráról 400 órára emelné az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét. Csárdi Antal úgy fogalmazott, hogy ezzel “csúsztatva, bújtatva” bevezetnék a heti hatnapos munkahetet. Európai uniós összehasonlításban már most is a magyar munkavállalók dolgoznak a legtöbbet, miközben a magas munkaterheléshez méltatlanul alacsony fizetések társulnak – jelentette ki.
A Demokratikus Koalíció (DK) arra szólította fel a Fideszt, hogy vonják vissza azt a törvényjavaslatot, amely évi 250 óráról 400 órára emelné az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét. A DK szakpolitikusa hangsúlyozta, elutasítják a munka törvénykönyvéhez benyújtott módosító javaslatot, amelyet a fideszes Szathmáry Kristóf és Kósa Lajos jegyeznek. Nemes Gábor kiemelte, hogy ha a mostani javaslatot elfogadják, akkor napi tíz órányi munkára lehet majd kötelezni a dolgozókat. A túlórák száma pedig évente akár tíz hetet is kitehet – tette hozzá. A politikus felhívta a figyelmet, hogy a “szakmaiatlan, megalapozatlan” javaslatról a kormánypártok senkivel nem egyeztettek.
Bizonyítékok hiányában a Győri Járási és Nyomozó Ügyészség megszüntette Zsák Malina Hedvig ellen a nyomozást és ezzel a büntetőeljárást, amelyet a szlovák hatóságok indítottak hamis tanúzás és más bűncselekmények miatt – közölte a Győr-Moson-Sopron megyei főügyész. Takács Péter azt írta: az adatok és a bizonyítási eszközök alapján nem lehet megállapítani hogy Zsák Malina Hedviget nem érte támadás, ebből adódóan kétséget kizáró következtetést sem lehet levonni arra vonatkozóan, hogy hamis tanúvallomást tett volna. Mindezek mellett a nyomozás folytatása esetén sem várható eredmény. Az ügyészség az “egyetlen okszerű és törvényes megoldásként” szüntette meg a büntetőeljárást – áll a közleményben. Felidézték, hogy a szlovák ügyészség 2014-ben a Nyitrai Járásbírósághoz benyújtott vádiratában azzal vádolta meg Zsák Malina Hedviget, hogy a rablás bűntette miatt 2006-ban indult rendőrségi nyomozás során tanúként való kihallgatásán valótlan vallomást tett.
Hatékonyabbá tenné a társadalombiztosítás rendszerét, ha az emberek köthetnének kiegészítő biztosítást, ez a hálapénz megszűnését is segítené – mondta a Budai Egészségközpont Kft. igazgatója. Varga Péter Pál szerint hamarosan Magyarországon is elérhető lesz egy Németországban kifejlesztett új prosztatavizsgálati eljárás. Szerinte erre az eljárásra akkor is szükség van, ha nem támogatja a közfinanszírozás. „Egyáltalán nem ördögtől való az, hogy bizonyos szolgáltatásokra az ember köthessen kiegészítő biztosítást” – fogalmazott a Budai Egészségközpont Kft igazgatója, hozzátéve: ma hálapénzzel egyszerűbb hozzájutni olyan szolgáltatásokhoz, melyet a biztosítói struktúra nem tud beárazni. A szakértő kiemelte: a többszintű biztosítási rendszer a paraszolvencia megszűnéséhez vezethetne. Mint mondta, ha a beteg ügyfélként biztosítással rendelkezik, a szolgáltatónál pedig számlát kap, melyet elvihet a biztosítóhoz, megszűnik a hálapénz létjogosultsága. „Ebben a speciális helyzetben, amiben a mai magyar közfinanszírozott egészségügy van, sokkal szabályozottabban lehetne bevezetni egy jól fragmentált, állami kézben lévő, második szintű kiegészítő biztosítást” – vélekedett.
|
