|
Az egykor NB 1-es mérkőzéseknek otthont adó pályát felveri a parlagfű, a lelátókon a „Hajrá Stadler!"-t skandáló szurkolói tömeg helyett vadon facsemeték törnek az ég felé. Ugyanakkor a Bács-Kiskun Megyeri Labdarúgó Szövetség elnöksége - mint támogatóját - egy stilizált kristály „serleggel" tüntette ki a volt gazdát.
- A Stadler Stadiont egykor számon tartották a világ stadionjai között. Így különösen szívszorító érzés a mostani látványa. Ha arra járok - felnőtt ember létemre, becsülettel bevallom -, hogy a sírás határán leszek. Ha tehetem, elkerülöm, és csak akkor kanyarodok feléje, ha végképp arra visz az utam. Hosszú évek munkája, rengeteg verejték és pénz fekszik benne. Nem beszélve arról a társadalmi munkáról, amit miattam tettek hozzá segítségül az akasztóiak. Most pedig, ahogy mondani szokták: hol vár állott, ott kőhalom hever. Nem akarok fejtegetésekbe bocsátkozni, hogy ki és miért hagyta így tönkremenni, de biztos, hogy nem ép elme szüleménye. Józan paraszti ésszel ilyet nem lehet csinálni: ha már valaki nem épít, ne romboljon. Még az alapvető állagmegóvásról sem gondoskodtak. Ám időközben annyi „változtatást" eszközöltek a jelenlegi gazdák, hogy leverették a homlokzatról a nevemet fémjelző feliratot. Mi értelme volt, nem tudom, de egy biztos: ameddig az épület áll, a nép szemében mindig Stadler Stadion marad - kesergett Stadler József.
- Tudom, hogy mennyit dolgoztam a stadion építésén, mennyit veszekedtem a munkásokkal, kivitelezőkkel, ma meg ott tartunk, hogy eszi a rozsda, meg felveri a parlagfű. Ma már az enyészeté a stadion, nem alkalmas futballra. Nem tudom, mi lesz vele. Először is fel kellene újítani. De hogy lesz-e rá valaha is vevő, számomra erősen kérdéses. Az üresen álló stadiont hasznosíthatta volna a labdarúgó szövetség is, rendezhették volna ott a kupadöntőt, vagy edzőtáborként is használhatták volna a csapatok, netán megalapíthatták volna ott a futball-akadémiát. De hát Magyarországon élünk, inkább hagyták tönkremenni. Valakinek biztosan jó így - összegezte Stadler.
- Sokan irigykedtek, amikor megalapítottam a Stadler FC-t. Voltak olyan klubok, amelyek sokkal több pénzből gazdálkodtak, mint mi, mégis örömmel jöttek hozzánk játszani a focisták, mert mindig időben fizettem azt, amit megígértem. Ahogy egész életemen át, most is imádom a focit. Ugyan ma már egyetlen csapat mellett sem horgonyoztam le, de azért magát a sportágat szponzorálom. Például a Bács-Kiskun Megyei Labdarúgó Szövetséget sportfelszerelésekkel támogatom - magyarázta lapunknak a továbbra is nagy focirajongó, néhai futball csapat és aréna tulajdonos, Stadler József.
Bagi László
|
