|
Belpolitika:
Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő a Kormányinfón – többek között – beszélt a bürokráciacsökkentési programról. Az eseményen a Heti Tv is feltette kérdéseit. A Heti Tv felemlítette azt az esetet, amikor is az ASF nevű német evangélikus alapítvány európai fiatalokat hozott Magyarországra, ahol – többek között – a Kozma utcai zsidó temető rendbehozatalában működtek közre, valamint azt is megjegyezte, hogy a magyar kormány jelentős összeggel járult hozzá az elhagyott vidéki zsidó temetők felújítására. A Heti Tv arra volt kíváncsi, hogy lesznek-e a felújított temetőkben rendhagyó történelem és magyar órák a diákok számára. Gulyás Gergely válaszában elmondta, ha van valakinek ilyen szándéka, azt meg is valósíthatja, ezt nem tiltja senki.
Egy másik temető, a Salgótarján utcai zsidó temető kapcsán a Heti Tv azt szerette volna megtudni, hogyan áll ennek a jelentős műemléki temetőnek a világörökség részévé válásának az ügye. A miniszter azt válaszolta, hogy a későbbiek során részletesen beszámol arról, hogyan is áll ez az ügy, az biztos, hogy a magyar kormány teljes mértékben támogatja a világörökség részévé válást, ez már abban is megnyilvánult, hogy a felújítási munkálatokhoz jelentős támogatással járult hozzá. A Heti Tv rákérdezett az elmúlt hetek egyik hírére, mely szerint már az óvodákban megkezdik a gyermekek nevelését a keresztény kultúra értékeinek megismerésére, jelezve, hogy a híradásokban mintha kimaradt volna a zsidó-keresztény kultúra kifejezés. Gulyás Gergely szerint Európának ezen a részén teljesen egyértelmű, hogy ha valaki keresztény kultúráról beszél, akkor a zsidó-keresztény kultúrát érti alatta.
A Kormányinfón elhangzott még:
Gulyás Gergely miniszter beszélt a bürokrácia leépítésének fontosságáról, mint elmondta: “A digitalizáció hatásának következtében ma bizonyos területeken kevesebb munkatárs is elláthatja azokat a feladatokat, amelyekhez néhány éve még többen kellettek”, ugyanakkor azt is hozzátette, hogy a leépítés nem lehet fűnyíróelv szerűen megvalósított intézkedés. A kormány elképzelései szerint mindezekre már januárban sor kerülne, többek között nyugdíjazásokkal, összességében a minisztériumokban és a közvetlen hozzájuk köthető háttérintézményekben dolgozó 14 ezer emberből 15-20 százalék leépítése lehet reális. Mindezek mellett a leépítésekkel egy időben megvalósulna a közszolgák béremelése, hiszen a kormány kompenzálni akarja azt a béremelést, amelyik a gazdaság teljesítményének növekedéséhez képest elmaradt.
Szóba kerültek a felhőkarcolók, ezek kapcsán a miniszter leszögezte, 90 méter feletti felhőkarcolók Magyarországon nem lesznek, miután ezt teljes egészében meg fogja tiltani a hamarosan hatályba lépő törvény, amelyről a kormányülésen döntés született. Ugyanakkor az egyetlen kivétel a MOL 120 méteres tornya lesz, amelyről még a törvény hatályba lépése előtt született döntés. A cél az volt, hogy “a magyar gazdaság olyan zászlóshajói, amelyek regionális szinten is jelentősek, akár épület formájában is megjeleníthessék” jelentőségüket. Három cég, a MOL, az OTP és a Richter kapta meg informális egyeztetéseken ezt a lehetőséget, de ezzel csak a MOL élt.
Ellenzéki kezdeményezésre rendkívüli ülést tart pénteken az Országgyűlés – derül ki a parlamenti honlapon a házbizottság ülése után közétett adatokból. Ha a Ház határozatképes lesz, és elfogadja a tervezett napirendet, két, jobbikos és LMP-s képviselők által benyújtott javaslatról tárgyalhat: az egyik az ápolási díj emeléséről szól, a másik a devizahitel-károsultak segítését célozza. Az ülés napirend előtti felszólalásokkal kezdődik, a napirendi javaslatban a két előterjesztés megtárgyalása mellett interpellációk, azonnali kérdések és kérdések is szerepelnek. A rendkívüli ülés összehívásáról szóló kezdeményezést jobbikos, LMP-s, DK-s képviselők, valamint egy független politikus írta alá.
Az MSZP felszólítja a kormányt, hogy tegyen büntető feljelentést a 200 ezer magyar beteget érintő rákkeltő hatóanyagú vérnyomáscsökkentő gyógyszerek ügyében. Hegyi Gyula, a szocialisták alelnöke elmondta, amennyiben a kabinet, illetve az ügyészség nem teszi meg a szükséges lépéseket, akkor személyesen tesz feljelentést ismeretlen tettes ellen, annál is inkább, mert saját maga is szedte a huszonhét szennyezett készítmény egyikét. Az ellenzéki politikus nyugtalanítónak nevezte, hogy korábbi kérdéseikre a kormány úgy nyilatkozott, kizárólag a gyógyszergyártókat terheli felelősség a történtek miatt.
Koltay András lehet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) új rektora, miután a szenátus és a fenntartói testület is támogatta rektori pályázatát – olvasható az egyetem honlapján. A vezetői megbízásra irányuló pályázati eljárást június végén írta ki a munkáltató jogokat gyakorló fenntartói testület (FT), miután Patyi András lemondott az NKE vezetéséről. A szenátusi testületi ülésen több kérdés és észrevétel hangzott el a pályázattal kapcsolatban, amelyekre Koltay András részletes válaszokat adott. Szólt arról, hogy “számára nemcsak a történelmi múltja miatt különleges hely a Ludovika és az NKE, hanem az elmúlt években itt tapasztalt hatalmas fejlődés miatt is”. A pályázó elmondta, hogy majdani rektorként első számú feladata lesz az egyetem belső szervezetének erősítése, az egyes karok és intézmények közötti együttműködés továbbfejlesztése a meglévő szellemi energiák minél hatékonyabb felhasználása érdekében.
A virtuális világból kiszakított, boldog és fegyelmezettebb gyerekeket kapnak vissza a szülők a honvédelmi táborokból. Idén már csaknem négyszer annyi résztvevőjük volt ezeknek a táboroknak, mint két éve. A 12-18 éves korosztálynak meghirdetett program létszámban, helyszínben és tematikában is bővülni fog 2019-ben – olvasható a Magyar Időkben. Idén 16 helyszínen, 37 turnusban 1315 fiatalnak szerveztek honvédelmi tábort – ismertette a napilappal Eleki Zoltán ezredes, a honvédség honvédelmi felkészítő és katonai testnevelési osztályának vezetője. A legtöbb turnust “harcos tematikával” hirdették meg, de népszerű volt a búvár-, a hagyományőrző, az önvédelmi és a vitorlástábor is. A táborokat április elején hirdették meg, akik május végéig jelentkeztek, azok nagyrészt sikerrel jártak, június végétől azonban már a legtöbb táborban nem volt szabad hely.
Át kell építeni a budapesti Kossuth Lajos tér melletti Vértanúk terét – mondja ki a kormány megjelent határozata. Ennek részeként a BKK buszai kivételével kitiltanák a térről a járműveket, megszüntetve az összeköttetést a Báthory és a Nádor utca között. Bár Nagy Imre emlékművét a szöveg nem említi, de korábban Wachsler Tamás, a Kossuth tér megújításért felelős Steindl Imre-program vezetője – az egyes nyilatkozatokat megerősítve – elmondta, hogy van szándék az áthelyezésére. A Napi.hu megjegyzi: a tér ez év február 15-től a Kiemelt Nemzeti Emlékhely részévé vált. A határozat alapján az Alkotmány utca Kossuth Lajos tér felőli részén a trianoni szerződés 100. évfordulója előtt, 2020. május 31-ig felállítják a „Nemzeti Összetartozás Emlékhelyét”, amely „magában foglalja a történelmi Magyarország 1913-as összeírás szerinti helységneveinek feltüntetését”.
A teljes Magyar Ifjúság Kutatás a gyorsjelentés után másfél évvel jelent meg. A 2016-os dokumentum 500 oldalon keresztül vizsgálja a magyar fiatalok helyzetét. A kutatást 2000 óta négyévente folytatják le mindig azonos módszertannal, ezúttal nyolcezer magyarországi és – első alkalommal – négyezer határon túli 15-29 éves fiatalt kérdeztek meg – írja a 24.hu. A 2016-os eredmények alapján a 15-29 évesek a fiatalok legégetőbb problémájaként az anyagi nehézségeket azonosították. Erdély kivételével, ahol az alkohol elterjedése áll az élen, mindenhol máshol az anyagi nehézségek, a létbizonytalanság, a szegénység, az elszegényedés jelenti a fiatalok szerint a fő gondot. Elmondható az is, hogy 2001-2016 között a 15-29 éves korosztály inkább az anyagi biztonság megteremtése miatt aggódik, mintsem a munkavállalás miatt.
A Népszava arról ír, hogy körbejár a szegénység. A lap hangsúlyozza, a lakossági rezsitartozások csökkennek, de a felújítási és vásárlási hitelek miatt megint nő a szegény háztartások adóssága. Hatszázezer magyar család legalább egyszer nem tudta kifizetni az utóbbi öt évben a lakbért, a hiteltörlesztést, a közműszolgáltatások díját vagy a közös költséget. Az elmúlt öt évben 47 ezer család vesztette el az otthonát a lakáshitelei miatt.
|
