|
Külpolitika:
Izrael befagyasztja a Ciszjordániát igazgató Palesztin Hatóság (PH) adójövedelmének egy részét, amelyből Ramalláh Izraelben bebörtönzött palesztinoknak és hozzátartózóiknak fizet illetményeket. Az izraeli törvényhozás, a kneszet erről törvényt fogadott el. A 120 tagú kneszetben 15 ellenében 87-en szavaztak igennel a jogszabályra. A törvény alapján visszatartják a PH nevében havonta beszedett mintegy 130 millió dollár (csaknem 37 milliárd forint) adó- és vámbevétel egy részét. A parlament sajtótitkársága közölte: a befagyasztott összegből a PH “terroristáknak” és családtagjainak fizetett illetményt. Ez az izraeli börtönben sínylődő rabokra és hozzátartozóikra, illetve az izraeli védelmi erők által megölt, a zsidó állam ellen támadást elkövetett palesztinok családjaira vonatkozik. Avigdor Lieberman izraeli védelmi miniszter a Twitteren közölte: minden sékelt levonnak a PH költségvetéséből, amit “terroristáknak és gyilkosoknak” adnak. A miniszter korábban közölte: a palesztinok évi 300 millió dollárt költenek e támogatásokra. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő többször felszólította a palesztinokat, akik fogságba került honfitársaikat nemzeti hősként ünneplik, hogy hagyjanak fel e illetmények fizetésével. Jeruzsálem szerint ezekkel a kifizetésekkel lényegében megjutalmazzák a foglyokat tetteikért, és súlyosabb támadások elkövetésére bátorítják a palesztinokat.
Bár hivatalos diplomáciai kapcsolat nincs a világ legnépesebb muszlim állama, Indonézia és Izrael között, nem hivatalos csatornákon keresztül megegyezés született arról, hogy ezentúl turistavízumot adnak ki Indonéziában izraeli látogatók számára és a zsidó állam is fogad indonéz beutazókat – írta a Jerusalem Post. A két ország közötti viszony akkor vált igazán fagyossá, amikor egy hónappal ezelőtt Indonézia népirtással vádolta meg Izraelt, amiért az éles lőszerrel védte meg határát a támadóktól. A mintegy 120 áldozatot szedő erőszakos demonstrációkon elsősorban a Hámász és az Iszlám Dzsihád tagjai veszették életüket. Indonézia ekkor teljes beutazási tilalmat rendelt el az izraeli állampolgárokkal szemben, amire a jeruzsálemi kormányzat hasonló lépéssel válaszolt, bár üzletemberek és diákok számára továbbra is bocsátottak ki vízumot. A korlátozó intézkedést kevesebb, mint egy hónappal az után vezették be, hogy az indonéz kormány engedélyezte az izraelieknek szóló turistavízum kibocsájtását.
Mohamed Dzsavád Zaríf iráni külügyminiszter pénteken Bécsben találkozik az atomalkut továbbra is támogató országok diplomáciájának vezetőivel, hogy tárgyaljanak a 2015-ös nukleáris megállapodás fenntartásáról az Egyesült Államok kilépése után – adta hírül az IRNA iráni állami hírügynökség. A találkozót Irán kezdeményezte a maradó országokkal, azaz Nagy-Britanniával, Németországgal, Franciaországgal, Kínával és Oroszországgal. A megbeszélésen az egyezmény fenntartására tett európai javaslatot vitatják meg. Washington idén május elején felmondta a 2015-ös atomalkut, és visszaállította a felfüggesztett szankciókat az iszlám köztársasággal szemben. Donald Trump amerikai elnök többször elhibázottnak nevezte a megállapodást, és kijelentette: szerinte Irán nem tartja magát abban vállalt kötelezettségeihez. Az atomalku betartását ellenőrző Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ezzel szemben úgy tudja, hogy Teherán eleget tesz az egyezmény rá eső részének.
Ausztria egy Bécsben állomásozó iráni diplomata diplomáciai mentességének megvonására szólította fel Teheránt, miután a férfit azzal gyanúsítják, hogy szerepe volt egy meghiúsított párizsi merényletben – közölte az osztrák külügyminisztérium. A tárcához bekérették Irán bécsi nagykövetét, akinek szintén elmondták a követelést Asszadollah Asszadi iráni diplomatát Németországban vették őrizetbe szombaton. Egyes források szerint ő volt a készülő merénylet szellemi atyja. A belga igazságszolgáltatás hétfőn jelentette be, hogy a hétvégén letartóztattak egy iráni származású házaspárt Belgiumban, akik autóba rejtett pokolgéppel terveztek lecsapni szombaton a Népi Mudzsahedek elnevezésű iráni ellenzéki csoport tagjaira a Párizshoz közeli Villepinte-ben. Egy feltételezett bűntársukat Franciaországban fogták el. A Népi Mudzsahedek franciaországi összejövetelén mintegy 25 ezren vettek részt, köztük Donald Trump amerikai elnök két bizalmasa, egyikük Rudy Giuliani volt New York-i polgármester. Az 1965-ben alapított csoportot 1981-ben betiltották Iránban. Teherán Irán-ellenes összeesküvést sejt a történtek mögött.
Egy iráni tábornok az időjárás manipulálásával vádolta Izraelt, mondván országa felhő “lopással” néz szembe, bár az iráni meteorológiai intézet vitatta ezt az elméletet. “A változó éghajlat Iránban gyanús”, mondta Gholam Reza Jalali dandártábornok, Irán Polgárvédelmi Szervezetének vezetője, amelyről a félhivatalos ISNA hírügynökség számolt be. “Külföldi beavatkozás gyanúja merült fel,” idézték Jalalit, aki egy iráni tudományos tanulmány eredményeivel kívánta megerősíteni ezt az állítást. Benjamin Netanjahu miniszterelnök múlt hónapban felajánlotta Izrael víztechnológiai szekértelmét az iráni lakosságnak “számtalan élet” megmentéséhez, mert a kegyetlen és zsarnoki iráni rezsim megtagadja tőlük a létfontosságú vizet.
Soros uniós elnökségének ideje alatt Ausztria egy biztonságos Európa megteremtésén fog dolgozni az illegális migráció prioritást jelentő visszaszorítása által – jelentette ki Sebastian Kurz néppárti osztrák kancellár Strasbourgban. Az Európai Parlamentnek a féléves osztrák elnökség prioritásairól folytatott plenáris vitáján Sebastian Kurz hangsúlyozta, Bécs védelmező Európát akar, ugyanis az európai emberek biztonságának garantálása elsődleges fontosságú. Kijelentette, az európai biztonság alapja az Európai Unió külső határainak határozott és hatékony védelme. A belső határok nélküli Európa is kizárólag a külső határok védelme mellett biztosítható – húzta alá az osztrák kancellár.
Nem támogatja a Macedónia névváltoztatásáról kötött kétoldalú megállapodás parlamenti jóváhagyását a görög kormánykoalíció kisebbik pártja – jelentette be a Független Görögök vezetője, Panosz Kammenosz védelmi miniszter. A politikus közleményében tudatta, kész felbontani a koalíciót az ügy miatt, illetve, hogy megakadályozza a dokumentum ratifikációját a törvényhozásban. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, vagyis azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. A macedón és a görög külügyminiszter júniusban 17-én írta alá azt a megállapodást, amelynek értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot ezentúl a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd.
Olaszország hajókat adományoz a líbiai parti őrségnek, ezzel is hozzájárulva az Európába igyekvő menekültek és migránsok feltartóztatásához. A líbiai hatóságok munkáját az olasz parti őrség tíz, valamint a pénzügyőrség (Guardia di Finanza) két hajójával támogatják. A líbiaiak tavaly négy hajót kaptak az olaszoktól a pénzügyi és oktatási támogatás mellett. Az észak-afrikai ország parti őrségének munkáját azonban elégtelennek látják Rómában – írta a dpa német hírügynökség. Az egy hónapja alakult új olasz kormány nagy léptekkel akar szigorítani az ország migrációs politikáján, egyebek közt azt akarja elérni, hogy az Észak-Afrikából induló migránsokat még a Földközi-tengeren feltartóztassák és visszafordítsák.
Észak-Korea vezetése további engedményeket szeretne kicsikarni az Egyesült Államoktól, ezért végeznek továbbra is fejlesztési munkálatokat a jongbjoni atomerőműben – mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa. Háda Béla úgy látja, Észak-Korea diplomáciai nyomást próbál gyakorolni az USA-ra. “Az észak-koreaiak nagyon jól tudják, hogy ezeknek az építkezéseknek a híre be fogja járni a világot, hiszen a jongbjoni központot folyamatosan figyelik műholdon keresztül. Egy nyomásgyakorlás is megfigyelhető emögött, hogy az Egyesült Államokat minél hamarabb tárgyalóasztalhoz ültessék újra, és a részleteket is napirendre vehessék” – mondta a szakértő. Háda Béla szerint, amíg Phenjan nem kap nagyon komoly biztosítékokat és amíg nem állapodnak meg, addig a nukleáris kártyát nem fogja eldobni a kezéből. “Észak-Koreának rengeteg törekvése lehet, amit az USA segítségével, vagy együttműködésével valósíthatna meg. Észak-Korea számára a nemzetközi szankciók kellemetlenek voltak, a szankciók felfüggesztése, vagy megszüntetése célkitűzéssé fog válni” – tette hozzá. Észak-Korea azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok biztonsági garanciákat adjon neki, amelynek része lehet az esetleges amerikai-észak-koreai békeszerződés – vélte a szakértő.
Noha tavaly augusztus óta 58-ról 48 százalékra csökkent a támogatottsága, most is Vlagyimir Putyin elnök Oroszország legnépszerűbb politikusa – derült ki a Jurij Levada Független Elemzőközpont nyilvánosságra hozott felméréséből. Az államfőt a politikusi toplistán Szergej Sojgu védelmi miniszter követi 19 százalékkal (tavaly 30 százalékot mértek nála). Az élmezőnyben a sort Szergej Lavrov külügyminiszter folytatja 14 (2017-ben: 28), Vlagyimir Zsirinovszkij, a – valójában nacionalista-konzervatív irányzatú – liberális demokrata párt vezetője 14 (13), és Dmitrij Medvegyev miniszterelnök 9 (11) százalékkal. Az intézet szakértői szerint a kormánypolitikusok támogatottságbeli visszaesését a tervezett nyugdíjreform okozta. A felmérést június végén egy 1600 fős mintán végezték el, 136 oroszországi településen.
|
