|
Külpolitika:
Mahmúd Abbász palesztin elnököt újra megválasztották a Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) végrehajtó bizottsága elnökének a Palesztin Nemzeti Tanács négynapos rámalláhi ülése végeztével. Abbász újraválasztását egyik leghűségesebb szövetségese, Azzám el-Ahmad jelentette be. A nemzeti tanács egyúttal kilenc új tagot jelölt ki a 15 fős végrehajtó bizottságba, egyikük Azzám el-Ahmad. A nemzeti tanács ülését részben azért hívta össze Abbász, hogy stratégiát dolgozzanak ki Donald Trump amerikai elnök döntései ellen, miszerint elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és hogy oda költöztetik az amerikai nagykövetséget. Elemzők szerint Abbász az üléssel elérte legtöbb célját, köztük néhány riválisának eltávolítását a végrehajtó bizottságból. Ilyen tag volt például Jasszer Abed Rabbo, valamint Ahmed Korei volt palesztin miniszterelnök. Az ülést bojkottálta a PFSZ több frakciója, a Gázai övezetet irányító Hamász, valamint az Iszlám Dzsihád radikális szervezetek.
Az ülést beárnyékolta Abbász hétfői nyitó beszéde, amely miatt antiszemitizmussal vádolta meg őt Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök, az Egyesült Államok és az Európai Unió.
Magyarország azt szorgalmazza, hogy az Európai Unió növelje a közép-ázsiai országoknak eddig juttatott támogatást, hogy meg tudják védeni saját határaikat, és ne váljanak az Európa irányában meginduló, alapvetően afgán migrációs folyamat tranzitországaivá – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Dusanbéban, a terrorizmus és a szélsőséges eszmék visszaszorításáról szóló nemzetközi konferencián. Szijjártó Péter elmondta, hogy az ENSZ, az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezett, illetve a tádzsik kormány által közösen szervezet konferencián felszólalva arról beszélt, ma már egyáltalán nem túlzás kijelenteni, hogy az európai biztonság Közép-Ázsiában kezdődik. Ha az afgánok megindulnak migrációs céllal, akkor leginkább Európa felé indulnak meg. Azért is kiemelten fontos Európa együttműködése Közép-Ázsiával, hogy elejét vegyük egy onnan kiinduló, Európába tartó, alapvetően afgán migrációs hullámnak – mondta Szijjártó Péter.
Helyes eljárás feltételekhez kötni az Európai Unió (EU) közös költségvetéséből a tagországoknak megítélt összegek kifizetését – mondta az Európai Parlament (EP) elnöke egy német lapinterjúban az Európai Bizottság következő hétéves (2021-2027) költségvetési tervében rögzített jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban. Antonio Tajani a Spiegel Online hírportálon közölt interjúban kiemelte, hogy a tagállamok közötti szolidaritás nem lehet mindig nyugat-keleti irányú, hanem fordított irányban is érvényre kell jutnia. “Vegyük a menekülteket: miért vannak főleg Németországban, Olaszországban, Görögországban vagy Spanyolországban? A keleti tagországok sok pénzt kapnak az EU-tól. Cserébe nekik is szolidárisnak kellene lenniük” – mondta az olasz politikus. Arra a felvetésre, hogy nem úgy tűnik, mintha a keleti tagállamok változtatni akarnának álláspontjukon, a Hajrá Olaszország nevű jobbközép párt politikusa azt mondta, hogy meg kell győzni ezeket a tagországokat arról, hogy “a menekültek nem jelentenek veszélyt”.
Egye jobban körvonalazódnak a brit kormány csalásai – írta Facebook-bejegyzésében Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, miután Milos Zeman cseh elnök elismerte, hogy Csehország, ha kis mennyiségben is, de állított elő és tárolt a Novicsok osztályú idegbénító hatóanyagból. “A köd oszladozik, és Theresa May kormányának számos csalása egyre jobban körvonalazódik” – írta. Zaharova felhívta a figyelmet arra, hogy a May-kormány “hazugságát”, miszerint a brit szakemberek megállapították, mely országban állították elő a Szkripalék megmérgezéséhez felhasznált vegyi anyagot, éppen a Porton Down-i brit katonai laboratórium vezetője cáfolta. Az szóvivő hazugságnak nevezte azokat a brit állításokat is, amelyek szerint Moszkvának, rossz történelmi magatartásából kiindulva, indítéka volt Szkripalék megmérgezésére. Zaharova azt állította, hogy London a saját nemzeti érdekeinek kielégítése érdekében “rendszeresen megsérti a nemzetközi jogot, az etikát és az erkölcsöt”. Mint írta, Oroszország korábban felsorolt több okot is, amely a brit “provokáció” indokául szolgálhattak.
|
