|
Külpolitika:
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő felmondta az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával (UNHCR) kötött megállapodást az afrikai migránsok elhelyezéséről. Jeruzsálemben hétfőn bejelentették: Izrael letett arról a tervéről, hogy visszatoloncoljon több tízezer afrikai illegális bevándorlót, és megállapodott az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának hivatalával, hogy közülük több mint 16 ezret nyugati országok fognak átvenni. A szóba került célországokkal – köztük Németországgal és Olaszországgal – azonban nem egyeztettek, és a terv Izraelben is bírálatokat váltott ki. Az izraeli miniszterelnök hétfőn késő este közölte, hogy felfüggeszti a megállapodás végrehajtását, mert tárgyalni akar annak a dél-tel-avivi városrésznek a lakosaival, ahol jelentős számú migráns él. Netanjahu figyelmesen meghallgatta a megállapodásra vonatkozó megjegyzéseket, és miután ismét mérlegelte az előnyöket és a hátrányokat, úgy döntött, hogy felmondja a megállapodást. Netanjahu egyúttal kijelentette: a jogi korlátok és a nemzetközi színtéren tapasztalható nehézségek ellenére továbbra is határozottan azon lesznek, hogy feltárják a rendelkezésükre álló összes lehetőséget a “behatolók” eltávolítására.
William Spindler, az UNHCR szóvivője Netanjahu bejelentésére reagálva kijelentette: továbbra is hisznek abban, hogy szükség van a megállapodásra, amely előnyös lehet Izrael, a nemzetközi közösség és a menedékjogért folyamodók számára is. “Reméljük, hogy Izrael hamarosan felülvizsgálja a megállapodás eltörlésére vonatkozó döntését” – tette hozzá. Az egyezség értelmében a mintegy 32 ezer afrikai migráns közül hozzávetőleg 16 ezret nyugati országok vettek volna át, további 16 ezer, menedékjogért folyamodó afrikai bevándorló pedig oltalmazotti státuszt kapott volna, és engedélyezték volna nekik, hogy még legalább öt évig Izraelben maradjanak. Ezen felül van még az országban körülbelül ötezer olyan afrikai bevándorló, akiről nem szólt a megállapodás, és van további ötezer, migráns férfihoz tartozó nő és gyerek, akiket nem fenyeget a kitoloncolás – jegyezték meg hírügynökségek.
Mohammed bin Szalman az Egyesült Államokban turnézik, ahol sürgette az izraeliek és a palesztinok közötti békeszerződést, és Hitlernek nevezte Irán legfőbb vezetőjét. Történelmi nyilatkozatot tett Szaúd-Arábia koronahercege a minap. Mohammed bin Szalman azt mondta, elismeri Izrael azon jogát, hogy saját nemzetállama legyen. „Hiszem, hogy a palesztinoknak és az izraelieknek is joguk van a födjük birtoklásához” – fogalmazott a The Atlantic nevű amerikai újságnak adott interjúban. Hozzátette, hogy véleménye szerint szükség van egy békeszerződésre, amely minkét fél számára biztosítja a stabilitást és a normális kapcsolatokat. Mohammed bin Szalman arról is beszélt az interjúban, hogy a királyság aggódik a jeruzsálemi szent helyek sorsáért és a palesztinok jogaiért, de nincs kifogása „bármely más nép ellen”. Irán legfőbb vallási vezetőéről, Ali Hámenei ajatollahról viszont azt mondta „Ő a Közel-Kelet Hitlere”. „Az 1920-as, 1930-as években senki sem vette észre, hogy Hitler veszélyes. Csak néhány ember. (…) Mi nem szeretnénk, hogy ami Európában megtörtént, az a Közel-Keleten is megtörténjen” – fogalmazott a koronaherceg.
Molotov koktélokra bukkant az izraeli hadsereg a gázai övezet mentén lévő kerítésnél – számolt be az esetről a Jerusalemonline.com. A portál összeállítása szerint a hátizsákban lévő Molotov-koktélokat a pénteki tüntetőket támogató Hamász hagyhatta a területen. Mint arról a HETI TV is beszámolt múlt pénteken a terrorszervezet Hamász által támogatott több tízezer demonstráló próbálta áttörni az Izraelt a Gázai övezettel elválasztó kerítést. Az izraeli biztonsági erők és a palesztinok közötti összecsapásban 16-an vesztették életüket, de az áldozatok között több terrorista is volt.
Három évre tiltották ki Romániából nemzetbiztonsági okokra hivatkozva Dabis Attilát, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külügyi megbízottját. Dabis Attila elmondta, közérdekű adatigényléssel fordult több román hatósághoz is. A Bukaresti Táblabíróság arról tájékoztatta, hogy nem érintett egyetlen bírósági eljárásban sem, a román határrendészet pedig a múlt hét végén elküldte neki azt a határozatot, amely a kitiltásáról szól. A román határrendészet parancsnoka, Ioan Buda által jegyzett, március 9-i keltezésű dokumentumból az derül ki, hogy esetében egy olyan törvénycikkre hivatkozva jártak el, amely “közrendi, nemzetbiztonsági vagy közegészségügyi okokból” teszi lehetővé “az illetékes román hatóságoknak”, hogy bírósági ítélet nélkül korlátozzák európai uniós állampolgárok szabad mozgását Románia területén.
Carles Puigdemont volt katalán elnök kiadatási őrizetbe vételét kezdeményezte a németországi Schleswig-Holstein tartomány főügyészsége. A spanyol legfelső bíróság európai elfogatóparancsának elemzésével arra a megállapításra jutottak, hogy a politikust át lehet adni a spanyol hatóságoknak. Ezért kezdeményezték a tartományi felsőbíróságnál a kiadatási eljárás megindítását, és az elmenekülés veszélye miatt azt is, hogy a volt katalán elnököt helyezzék kitoloncolási őrizetbe. Az eljárás következő lépésében a tartományi felsőbíróságnak kell döntenie az ügyészségi indítványról. Carles Puigdemont ellen lázadás és közpénz hűtlen kezelése miatt emeltek vádat Spanyolországban. A politikus tavaly októberi leváltása óta önkéntes száműzetésben él, március végén vették őrizetbe Németországban.
Titkos katonai térképek külföldi kézre adását akadályozta meg három oroszországi régióban az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) – közölte a szolgálat Szverdlovszk megyei sajtószolgálata. Az FSZB a közlemény szerint három orosz és egy ukrán állampolgárt vettek őrizetbe Jekatyerinburgban, Szimferopolban és Omszkban, hazaárulás és kémkedés gyanújával. A csoportként minősített gyanúsítottaktól a rajtaütés során az orosz fegyveres erők vezérkarának elektronikus és papíralapú térképeit foglalták le. A kommüniké szerint az őrizetbe vett személyek elismerték, hogy cselekedetük veszélyt jelentett Oroszországra nézve és kijelentették, hogy többé nem tesznek ilyet. A külföldi megrendelőt az FSZB nem nevezte meg.
Tizenegy ember meghalt, hatan megsérültek a délnyugat-iráni Ahváz egyik teaházában kedd hajnalban kitört tűzben. A hatóságok gyújtogatásra gyanakodnak – írta az IRAN című hivatalos napilap internetes oldalán. A nyomozás elsődleges adatai szerint a tüzet egy elégedetlen volt alkalmazott okozta petróleummal. Mohammed Szafari ahvázi rendőrfőnök közölte, hogy a gyanúsítottat nem egészen négy órával az incidens után őrizetbe vették.
Több mint negyvenezer civil tért már vissza korábbi lakhelyére, a szíriai Kelet-Gútába. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) emigráns aktivista szervezet szerint a kormányerőknek a térségbeli felkelőszervezetek elleni támadásában eddig 1600 civil halt meg. A damaszkuszi kormány azt állítja, hogy a hadművelettel helyreállítja a főváros biztonságát, amelyet a lázadók a háború során rendszeresen ágyúztak Kelet-Gútából. Az Interfax hírügynökség az orosz védelmi tárcát idézve arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában 1123 lázadó fegyveres és családja hagyta el a kelet-gútai Dúma városát.
A csehek 49 százaléka elégedetlen a jelenlegi belpolitikai helyzettel, 30 százalékuk elégedett is, meg nem is, míg az elégedettek aránya 18 százalék. A CVVM közvélemény-kutató intézet közleménye szerint márciusban az elégedetlenek aránya hat százalékkal volt magasabb, mint februárban. Míg februárban a megkérdezettek 55 százaléka volt elégedett Milos Zeman államfő tevékenységével, addig márciusban már csak 50 százalékuk. Csökkent az embereknek a kormányba, a képviselőházba és a regionális elöljárókba vetett bizalma is. Egy másik közvélemény-kutató intézet, a Median márciusi országos felmérése szerint a formálódó ANO-Cseh Szociáldemokrata Párt kormánykoalíciót, amelyet kívülről Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja támogatna, a cseh lakosság 45 százaléka fogadná szívesen. Minden más kormánykoalíciós változat támogatottsága ennél jóval alacsonyabb. Ugyanakkor a megkérdezettek 50 százalékának az a véleménye, hogy a jelenlegi bizonytalan belpolitikai helyzet legjobb megoldását az előrehozott parlamenti választás jelentené. Egy idő előtti választás az emberek 36 százaléka számára viszont elfogadhatatlan.
Miheil Szaakasvili egykori georgiai elnök videoüzenetben bejelentette, hogy szándékában áll visszatérni Georgiába, és javítani a társadalmi helyzeten az országban csapatával együtt. “A kormánynak Georgiában már az idén, az elnökválasztást követően meg kell változnia. Visszajövök Georgiába, és megvalósítok minden tervezett programot a csapatommal együtt” – jelentette ki Szaakasvili. Georgiában ősszel tartanak elnökválasztást. Szaakasvili korábban kétszer, 2004 januárja és 2007 novembere, illetve 2008 januárja és 2013 novembere között volt Georgia államfője. 2013-ban külföldre távozott, 2015 májusában megkapta az ukrán állampolgárságot, aminek következtében megszűnt georgiai állampolgársága. 2016 novemberéig a dél-ukrajnai Odessza megye kormányzói tisztségét látta el. Később azonban összekülönbözött Petro Porosenko ukrán elnökkel, majd távozott posztjáról és ellenzéki pártot alapított Ukrajnában Új Erők Mozgalma néven. Az ukrán államfő 2017 nyarán megfosztotta ukrán állampolgárságától, jelenleg hontalan.
|
