|
Külföld:
A Die Welt című német konzervatív lap az április parlamenti választással kapcsolatban foglalkozott Magyarországgal. Az Orbán Viktor nagy félelme a választók kurázsijától című írásában Boris Kálnoky kiemelte, hogy lefutottnak lehet tekinteni a választást, mert a közvélemény-kutatásokban a Fidesz nagy előnnyel vezet. Hozzátette: azonban van egy tényező, amely veszélyezteti Orbán Viktor kormányfő győzelmét. A hódmezővásárhelyi polgármester-választást felidézve kifejtette, hogy a Fidesz vereségének oka az volt, hogy nagymértékben emelkedett a részvételi arány, és az ellenzéki pártok megegyeztek abban, hogy mind ugyanazt a független jelöltet támogatják. Így most elkezdődött a “lázas számolgatás”, a Jobbik a részvételi arányt tekintve a “mágikus 70 százalékról” beszél, a Fidesznél pedig azt hallani, hogy 60 százalék alatti részvételi arányig minden rendben lesz.
Wolfgang Schäuble volt német pénzügyminiszter, a parlament elnöke továbbra is bízik abban, hogy a britek meggondolják magukat, és az Egyesült Királyság mégsem lép ki az Európai Unióból. “Abszolúte azt remélem, hogy a britek végül maradnak az Európai Unióban” – húzza alá a volt pénzügyminiszter, aki abban bízik, hogy a Szkripal-ügyben mutatott európai szolidaritás miatt a britek ráébrednek, “mennyire jó, ha nincsenek egyedül a világban”. Az uniós tagságról 2016 nyarán tartottak népszavazást az Egyesült Királyságban, melyen a választók szűk többsége a kilépésre voksolt. A brit kormány 2017. március 29-én jelentette be hivatalosan, hogy az ország elhagyja az Európai Uniót, s ezért az uniós jog értelmében az Egyesült Királyság jelen állás szerint egy év múlva, 2019. március 29-én, brüsszeli idő szerint éjfélkor automatikusan megszűnik az Európai Unió tagja lenni.
A lengyel államfő bejelentette: megvétózza azt a törvényt, amely megfosztotta volna rangjuktól a lengyel társadalom rendszerváltás előtti elnyomásáért felelős tiszteket, köztük – posztumusz – az 1981-es hadiállapot két fő felelősét, Wojciech Jaruzelski és Czeslaw Kiszczak tábornokokat. A lengyel parlament március elején hagyta jóvá a nemzetvédelmi tárca által kidolgozott jogszabályt, amely lehetővé tette volna, hogy lefokozzák azokat a tiszteket, akik az 1943-1990 között “elárulták a lengyel államérdeket”. Többek között automatikusan megfosztották volna rangjuktól a Nemzeti Megmentés Tanácsa (WRON) tagjait. A főként magas rangú katonai vezetőkből álló, 22 tagú, Jaruzelski vezette testület a több tucat ember halálával és tízezrek internálásával járó hadiállapot idején irányította Lengyelországot.
Nem utasít ki orosz diplomatát Bulgária válaszul a Nagy-Britanniában élő Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya mérgezési ügyével kapcsolatban – közölte az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország miniszterelnöke. Bojko Boriszov a bolgár kormány nemzetbiztonsági tanácsában lefolytatott ülését követően kijelentette, szükséges, hogy nyitva maradjon a párbeszéd lehetősége Oroszországgal, miközben egyre feszültebbé válik a viszony Moszkva és a Nyugat között a március 4-én történtekkel összefüggésben. Bulgária kifejezte szolidaritását az Európai Unióval és a NATO tagországaival, de mint Boriszov elmondta, több bizonyítékra van szükség a további lépésekhez.
Tucatnyinál több katolikus hívő szögeltette keresztre magát a Fülöp-szigeteken, mások pedig magukat ostorozták a vallási odaadás jeleként, ami a nagypénteki hagyományos szertartás szokásos szélsőséges megnyilvánulása a délkelet-ázsiai szigetországban. A húsvéti esemény az idők folyamán egyfajta látványossággá, szenzációéhes turisták csalogatójává vált. A történések központja a fővárostól, Manilától északra fekvő San Pedro Cutud, ahol a vezeklők lábába és tenyerébe mintegy nyolc centiméteres szögeket ütnek. A kereszteket ezután öt percre felállítják, és a bűnbánók karját rongyokkal is átkötözik, hogy le ne essenek. Hívők, külföldi és hazai turisták érkeztek tömegesen a településre, hogy lássák megelevenedni a passió véres jeleneteit.
Öt palesztin vesztette életét az izraeli-gázai határon az izraeli biztonsági erőkkel való összecsapásokban – írta az Israel Hayom. Hat helyen gyűltek össze a gázai határ mentén a palesztin demonstrálók, és az összecsapások ezen a helyszíneken vették kezdetét. Az i24nes.com összeállításából az derült ki, hogy az öt halálos áldozat mellett legalább 356-an sebesültek meg. Avigdor Lieberman, izraeli védelmi miniszter azt közölte, hogy azok akik a Gázai övezetet határoló kerítést megközelítik, azoknak nem lesznek biztonságban. A Gázai övezetet uraló, radikális iszlamista Hamász péntekre, a palesztin “föld napjára” meghirdette a “visszatérés menetét”, amelyben többezres tömegeket mozgósítanak a határ menti, a múltban többször erőszakossá fajult tüntetésekhez. Az izraeli hadsereg válaszul megduplázta a katonák létszámát a határövezetben, az este kezdődő pészah ünnepe ellenére. Mesterlövészekkel is megerősítették a határt, egyben bejelentették, hogy minden lehetséges eszközzel megakadályozzák a tömegek Izraelbe jutását, és azonnal letartóztatnak minden határsértőt. A Hamász folyamatos zavargásokat tervez a határnál hat hétig, egészen május 14-éig, Izrael hetven évvel ezelőtti kikiáltásának napjáig.
|
