|
A miniszter úgy értékelt, 2017-ben "jó évet zártunk", a magyar gazdaság jól teljesített. 2017 utolsó negyedévében 4,8 százalékos volt a GDP-növekedés - jegyezte meg.
A növekedést a 2016-ban megkötött hatéves adó- és bérmegállapodással magyarázta. Szerinte a magyar háztartásoknak is kézzel fogható eredményt hozott a GDP ilyen mértékű növekedése, mivel 12,8 százalékkal nőttek a bérek. 2017-ben a 4,5 millió munkavállaló 1100 milliárd forinttal kapott több bért, mint 2016-ban - mondta.
Ismertetése szerint tavaly 70 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, folyamatosan nő az üres munkahelyek száma és csökken a munkanélküliség.
Lázár János elmondta, az Európai Unióban átlagosan 2,6 százalék volt a növekedés, a magyar gazdaság 4,2 százalékos növekedése éves alapon a második legnagyobb az EU-ban.
Hozzátette: a visegrádi országok minimum 3,6 százalék gazdasági növekedést "produkáltak", ez óriási tartalék az EU-nak.
Közölte, a nemzetgazdasági miniszter 2018-ra "bátor vállalással", 4,3 százalékos GDP-növekedést vár.
Lázár János megfogalmazása szerint négy olyan terület van, amelyik tartalékot jelenthet a 2018-as gazdasági növekedéshez: a mezőgazdaság, a hadi-, a jármű- és a vegyipar.
Lázár János arról is beszámolt, a kormány a villamos energiáról szóló törvény soron kívüli módosításával kötelezné az elosztókat, hogy fogadják a kiskapacitású napelemparkok termelte áramot. Ezt azzal magyarázta, hogy a következő években szeretnék növelni a kiserőművek számát, csökkentve ezzel az importfüggőséget. Jogi akadálymentességet és banki hitelt is kínálnak azoknak a földműveseknek, akik naperőművet létesítenek - erősítette meg.
Azt is fontosnak nevezte, hogy csökkenjen az orosz gáz iránti függőség. Erre három lehetséges irányt jelölt meg: a magyar-szlovák gázvezetéket, a horvátországi LNG-terminált, valamint a román forrást. Utóbbit tartja a legjelentősebbnek, kifejtve: a Fekete-tengeren 4 milliárd köbméter kitermelésére vállalkozott az Exxon és az OMV. Magyar részről kész a vezeték, az ország abban érdekelt, hogy a román fél is hozzájáruljon az üzembe helyezéséhez - mondta.
A miniszter közölte azt is, hogy - a Hajdú-Bét, a Mal és a Pápai Hús ügyéhez hasonlóan - a kárrendezés lehetőségét ajánlják fel a Szeviép-ügyben károsult mintegy 100 vállalkozónak és több száz alvállalkozónak, az ezzel kapcsolatos előterjesztés február 28-án kerül a kormány elé. Ez akár 3 milliárd forint pénzügyi kötelezettséget is jelenthet - tudatta.
A kabinetülésekről szólva közölte, hogy a kormány idén 15 milliárd forinttal járul hozzá a Kárpát-medencei magyar óvodák fejlesztéséhez, szakmai programjához.
Lázár János beszámolt a Fidesz-KDNP visegrádi frakcióüléséről. Azt mondta, "jókedvű" frakcióülés volt, ahol az ország építését folytatni szándékozó képviselőcsoporttal találkoztak.
Kapott kérdést a hódmezővásárhelyi polgármester-választás egyik jelöltjének nyilatkozatáról. Lázár János azt monda, hallotta, hogy az egyik jelölt "akasztást és forradalmat vizionált" a városban, de mielőtt elmeorvoshoz irányítanák, szeretné megismerni az eredeti nyilatkozatot. "Nem akarom elhinni, hogy létezik olyan hódmezővásárhelyi, aki ekkora hülyeségeket beszélne" - fogalmazott.
Kérdésre elmondta, még nincs időpontja az Orbán-Putyin-találkozónak, de az április után várható. Minden évben volt magyar-orosz kormányülés, idén is lesz - jegyezte meg.
Lázár János szerint nem kell megróni Simicskó István honvédelmi minisztert, aki egy óvodában politikai beszédet tartott. Nem javasolja politikustársainak, hogy a gyerekeket bevonják a választási kampányba - tette hozzá ugyanakkor.
Több kérdést is kapott a miniszter Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) az Elios Zrt. beruházásaival kapcsolatos jelentéséről. A hódmezővásárhelyi beruházás kapcsán elmondta, arra törekedtek, hogy csökkenjen a 100 millió forintos éves közvilágítási költség és legyenek jól megvilágítva az utcák. A projekt kapcsán beszélt Tiborcz Istvánnal is - erősítette meg, hozzátéve, a kormányfő vejének a cégben ügydöntő befolyása soha nem volt.
A Homolya Róbert államtitkárral kapcsolatos OLAF-jelentésről azt hangsúlyozta, nem kell lemondania, nem volt összeférhetetlenség, ugyanis az államtitkár a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökhelyetteseként nem döntött olyan ügyekben, amelyeket pályázóként ő készített elő.
Lázár János az Elios-üggyel kapcsolatos kormányzati álláspontot firtató kérdésre azt mondta, annak kialakításával megvárják az Európai Bizottság (EB) véleményét.
Mind a két OLAF-jelentéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta, ezek a jelentések vélemények, a végső szót még senki nem mondta ki, a dokumentumokat megkapják a magyar hatóságok és az EB is. Ezt követően alakítja ki álláspontját az EB az OLAF- és a magyar vélemény figyelembe vételével - mutatott rá.
Lázár János azon véleményének is hangot adott, hogy a jelentéseket nem tudja függetleníteni a magyar választási kampánytól, hiszen az államtitkár ügyét nyolc éve - magyarok feljelentése nyomán - vizsgálják, de a hódmezővásárhelyi beruházás is lassan tízéves. Szóvá tette azt is, hogy magyar állampolgárok végezték a vizsgálatot.
Ha az EB megküldi korrekciós megállapításait, nyilvánosságra hozzák az OLAF-jelentést - közölte.
Lázár János egy felvetésre azzal a kérdéssel reagált, hogy ha budapestiek azt akarják és ha támogatói azt szeretnék, miért ne lehetne elnevezni egy metrómegállót Göncz Árpád volt köztársasági elnökről.
bzsm \ bcl \ gkp \ hgp
MTI
|
