Törökország a vészhelyzeteket kivéve nem vásárol készen külföldről olyan védelmi ipari terméket, programot, rendszert, amelyet maga is meg tud tervezni, ki tud fejleszteni és elő tud állítani - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan államfő kedden Ankarában, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) parlamenti frakcióülésén.
|
|
Erdogan leszögezte: "ez még akkor is így lesz, ha több időbe telik és többe kerül". Hangoztatta: "már egyetlen állam, egyetlen intézmény sem tudja kétségbe vonni Törökország erejét és eltökéltségét".
Ugyanakkor hozzátette, hogy Ankara természetesen együttműködik olyan nemzetközi védelmi ipari cégekkel, amelyek elfogadják a török feltételeket, bár kész termékek vételéről azokban az esetekben sem lehet szó.
A török elnök rámutatott: Törökországban a védelmi ipari szektor egyre erősebbé válik, nemzetközi óriásvállalatokkal versenyképes állami cégek mellett ezernyi vállalkozás indult el ezen a területen a magánszférában.
Törökország maga is gyárt egyebek között harckocsikat, páncélozott járműveket, drónokat, gépfegyvereket, hadihajókat és torpedókat.
A múlt évhez képest a minisztériumok közül a védelmi tárca költségvetése nőtt a legnagyobb mértékben, 41 százalékkal. A kormány 2018 elejétől 40,4 milliárd lírát (2656 milliárd forint) irányzott elő a minisztérium számára, amit az ellenzék "háborús költségvetésnek" nevezett el - írta korábban az Evrensel török ellenzéki napilap.
A török haderő január 20-án nagyszabású offenzívát indított az észak-szíriai Afrín kerületet ellenőrző Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia ellen. Erdogan a közelmúltban további szíriai hadműveleteket kilátásba helyezve úgy fogalmazott: "ezt folytatjuk Manbídzstól kezdve végig a török határ mentén Irakig, és teljesen megtisztítjuk a térséget a rossztól". Ankara az YPG-t a törökországi kurd szeparatista Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges terrorszervezetnek tartja.
A NATO-tag Törökország a katonai beavatkozással párhuzamosan 2,5 milliárd dollárért vásárol Oroszországtól az Sz-400-as légvédelmi rakétarendszerből. Ankara 45 százaléknyi előleg kifizetése után 55 százaléknyi hitelt kap Moszkvától. Törökország az előleget már kifizette. Az első szállítás 2020 márciusában várható.
Németországban a katonai beavatkozás bírálói azt kifogásolták, hogy Törökország német gyártmányú harckocsikat is bevetett Észak-Szíriában.
bst \ kkz \ kvs
MTI
|
