|
Külpolitika
A Hamász nevezetű terrorszervezet állásait támadta az izraeli légierő a Gázai-övezetben, miután Izraelt újabb rákétatámadás érte a térségből – írta a Jerusalemonline. A portál összeállítása szerint a rakétatámadások mögött egyértelműen a Hamász áll. A az elmúlt napok támadásai következetében szerencsére egyelőre nem esett emberéletben kár Izraelben, de a gázai határnál érzhetően egyre nagyobb a feszültség. A mostani Hamász-támadások során az izraeli vaskupola rakétaelfogó-rendszer is nagyon jól vizsgázott, mivel a kilőtt rakéták egy jó részét a levegőben sikerült már megsemmisíteni – írta a portál.
Az izraeli parlament egy törvényben kétharmados többséghez kötötte Jeruzsálem megosztását, a lépés megakadályozhatja, hogy egy béketerv keretében lemondjanak a város bármelyik részéről. A törvénymódosítás megtiltja a kormánynak, hogy a 120 fős törvényhozásban 80 képviselő támogatása nélkül átadják Jeruzsálem bármelyik területét. A törvény szimbolikus jellegű, mert egyszerű többséggel módosítani lehet.
Egyelőre nem lehet semmi biztosat kijelenteni azzal kapcsoaltban, hogy Mike Pence, amerikai alelnök mikor látogat el a Közel-Keletre, így többek között Izraelbe – derült ki az Israel Hayom összeállításából. A portál szerint az is elképzelhető, hogy a január 14-i héten érkezik majd a zsidó államba az alelnök, de izraeli külügyi források nem zárták ki annak a lehetőségét sem, hogy a látogatásra már ebben a hónapban nem kerül sor. Pence hivatala azt közölte, hogy az alelnök az ígéretét megtartva el fog látogatni a Közel-Keletre és Izraelbe is. Korábban úgy volt, hogy Pence decemberben látogat a zsidó államba, de a szenátusi adótrövény-szavazás miatt, valamint Trump elnök Jeruzsálemet izrael fővárosának elsimerő nyilatkozata miatt a látogatást elhalasztották.
A palesztin-izraeli ellentét már nem olyan fontos tényező a közel-keleten, mint volt 10 évvel ezelőtt – mondta Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi és Európai Tanulmányok Karának dékánja az Inforádiónak. Az egyik legfontosabb lépés a Közel-Keleten 2018-ban Tálas Péter szerint az lesz, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Szaúd-Arábia törekszik létrehozni egy Irán-ellenes nagykoalíciót. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a két állam és Izrael együtt lépne fel a térség egyik felemelkedő hatalmával, Iránnal szemben. Azt nem lehet tudni, hogy ez mennyire lesz sikeres, hiszen a másik oldalon ott az orosz-török-iráni összefogás. Ez szintén azt mutatja, hogy a közel-keleti status quo kicsit változni fog. Donald Trump amerikai elnök nagy vihart kavart bejelentése, hogy Jeruzsálemet tekinti Izrael fővárosának, a látszattal ellentétben megfontolt lépés volt a szakértő szerint.
Ali Hamenei iráni legfelsőbb vezető az ország ellenségeit okolta a napok óta tartó tiltakozások miatt az állami televízióban. A tüntetések kezdete óta először nyilatkozó Hamenei szerint Irán ellenségei összefogtak, és pénzügyi, katonai, valamint politikai befolyásukat, illetve a hírszerzést felhasználva provokálják a teheráni vezetést. A politikai és vallási vezető nem pontosította, hogy kikre gondol, amikor az ellenségekről beszél. Ugyanakkor Ali Samhani, a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács titkára az Egyesült Államokat, Nagy-Britanniát és Szaúd-Arábiát említette név szerint.
A csütörtök óta tartó tüntetéshullámban eddig országszerte 25-en vesztették életüket, és több száz embert vettek őrizetbe. Csak a fővárosban 450 embert állítottak elő az elmúlt három napban. A tüntetők eleinte a magas árak ellen tiltakoztak, majd az iszlám köztársaság kormánya és az országot az 1979. évi iszlám forradalom óta irányító vallási elit ellen. Többen Ali Hamenei lemondását követelték. A fővároson kívül őrizetbe vettek számát nem közölték. Hosszein Zolfagari belügyminiszter-helyettes elmondta, hogy az őrizetbe vettek 90 százaléka 25 év alatti. Az iráni fiatalságot az ország gazdasági helyzete és a szabadságjogok korlátozása aggasztja a legjobban – jegyezte meg a Reuters hírügynökség.
Efráim Halevi, az izraeli hírszerzés egykori vezetője óva intette az izraeli kormányt attól, hogy a tüntetéshullámot kihasználva beavatkozzon Iránban. Halevi a Jerusalem Postnak úgy nyilatkozott, nem jár előnyökkel egy ilyen lépés, és Izrael jobban teszi, ha szabad folyást enged az eseményeknek. Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő korábban sok sikert kívánt az iráni tüntetőknek, és reményét fejezte ki, hogy megbukik a teheráni vezetés. Netanjahu egyúttal az európai országok szemére vetette, hogy nem támogatják a tüntetőket a szabadságukért folytatott harcban. Izrael Katz hírszerzési miniszter megerősítette, hogy Izrael nem tervez beavatkozást Iránban, ugyanakkor “azt akarja, hogy távozzon az elnyomó rezsim, és felváltsa azt a demokrácia”.
Üdvözölte az sportért és kultúráért felelős izraeli miniszter, hogy az NBA illetékesei eltávolították az amerikai kosárlabda liga honlapjáról azt az opciót, amivel valaki a „Palesztina – megszállt terület” lakójaként tudja magát regisztrálni. Ez az NBA oldalának azon a részén volt, ahol a rajongók a világ minden tájáról szavazhatnak kedvenceikre a közelgő All-Star meccs alkalmából. Miri Regev miniszter ezt megelőzően levelet írt Adam Silvernek, az NBA vezetőjének, és kérte, hogy mihamarabb cselekedjen a módosítás ügyében – derül ki a Jewish Telegraphic Agency cikkéből. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy ezzel az opcióval az NBA legitimálja Izrael Állam felosztását, ellentétben az amerikai kormány hivatalos álláspontjával és azzal, hogy az elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Előbb-utóbb Németország is megtapasztalhatja az egyes svéd- és franciaországi elővárosokban uralkodó állapotokat, ahogy azt a rendőrökkel szembeni szilveszter éjszakai erőszak fokozódásából sejteni lehet – írta kommentárjában a Die Welt. Egyes svéd városok peremkerületeiben a bűnbandák írják a játékszabályokat, a rendőrök pedig hívatlan vendégnek számítanak, akiket kövekkel és Molotov-koktélokkal fogadnak, sőt álarcos banditák még az autóikat is eltulajdonítják – ecsetelte a helyzetet Rainer Haubrich, a Die Welt kommentátora. Svédországban mintegy 50 úgynevezett no-go zóna van, ahová nemcsak a rendőrök, de a tűzoltók és mentők sem mernek belépni. A kialakult helyzet miatt naponta átlagosan három rendőr hagyja ott hivatását, különösen a 40 év alattiak – írta a lap. “Idáig még nem jutottunk. De a szilveszter éjszakai németországi eseményekről szóló rendőrségi beszámolók azt sejtetik, úton vagyunk afelé, hogy a jövőben hasonló drámai szalagcímek jelenjenek meg rólunk is” – írta a Die Welt cikkének szerzője. A berlini tűzoltóság arról számolt be, hogy súlyos támadások érték az embereiket és gépkocsijaikat, még arra is volt példa, hogy a fegyverrel fenyegették őket.
Hármasról kettes fokozatúra csökkenthetik a terrorfenyegetettségi szintet Belgiumban – közölte a La Libre Belgique Jan Jambon belga belügyminiszter nyilatkozatát idézve. A belga belügyminiszter a Standaard című flamand nyelvű belga napilapnak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy a terrorfenyegetéseket elemző belga központ elemzése már a következő hónapokban lehetővé teszi a terrorfenyegetettség szintjének csökkentését. Elmondása szerint ezt az egyre javuló biztonsági környezet, de a költséghatékonyság is indokolja. A négy fokozatú skálán a kettes riasztási szint fokozott rendőri és katonai éberséget jelent. A belügyminiszter hozzátette, a hármas szint várhatóan azonban továbbra is érvényben marad bizonyos nagykövetségek védelme esetében és a nagy tömegeket vonzó helyszíneken.
Ismeretlen fegyveresek 17 hívővel végeztek az újévi misét követően Nigéria főként keresztények lakta, déli részén. A támadók Rivers szövetségi állam Omoku nevű városában nyitottak tüzet a miséről távozó hívekre. A merénylet elkövetőjeként egyelőre senki sem jelentkezett, de a térségben tevékenykedik egy fegyveres csoport, amely túszokat ejt és embereket gyilkol. A szélsőségesek a foglyokért kért váltságdíjból tartják fenn magukat. Biztonsági tisztségviselők és helyi polgárőrök novemberben végeztek a csoport vezetőjével.
|
