|
Külpolitika
Ausztria a jövőben is Izrael partenere és szövetségese lesz – minderről Sebastian Kurz, Ausztria újonnan megválasztott kancellárja beszélt az Israel Hayomnak adott interjújában. A politikus szerint mindent meg fog tenni, hogy eloszlassa azokat az aggodalmakat, amik a kisebbik koalíciós társával, az Osztrák Szabadságpárttal kapcsolatban vannak az izraeli politikában. Kurz közölte, hogy eddi is nagyon jó viszonyban volt és tisztelte Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, és bízik benne, hogy mindez a jövőben sem fog változni. Arról is beszélt az exklúzív interjúban, hogy a jövőben Ausztria meg fogja könnyíteni a nácik áldozatainak meszármazottainak az osztrák állampolgárság megszerzését.
Halálbüntetés kiszabását kérték arra a palesztin terroristára, aki még júliusban gyilkolt meg három zsidót egy samáriai telepen. A súlyos büntetést kiszabását a rokonok szeretnék elérni – írta az Israel Hayom. A portál összeállítása szerint a meggyilkolt családtagok rokonai azt mondták, hogyha ezt nem sikerül elérniük, akkor legalább életfogytiglani büntetést szabjanak ki a merénylőre. Avigdor Lieberman egy Twitter-bejegyzésében követelte, hogy ítéljék halálra a merénylőt. A védelmi miniszter a napokban nyújtotta be azt a törvénytervezetet, ami alapján az emberéletet kioltó terroristákat halálra lehetne ítélni. Izraelben 1954-ben törölték el a halálbüntetést.
Antiszemita üzenet jelent a lembergi lengyel konzulátus egyik karácsonyi előadásán – írta a The Jewish Telegraphic Agency. A portál összeállítása szerint Oleg Vyshniakov, Izrael tisteletbeli ukrajnai konzulja egy Facebook-bejegyzésben mutatta be azt a fényképet, amin az egyik színész egy zsidókast kifigurázó kalapot viselt, míg a hátára egy olyan felirat volt írva, hogy „Elnöknek a zsidót!”. A volt konzul szerint az egyik szereplő egy sátáni figurának állította be Heródes királyt. Oleg Vyshniakov felszólította a lembergi lengyel konzult, hogy haladéktalanul kérjen bocsánatot.
Magyarázkodni kényszerült Reuven Rivlin, izrael elnöke, miután egy konferencián elhangzott szavait szerinte szándékosan félremagyarázták – írta a Jerusalemonline. A portál összeállítása szerint egy oktatási konferencián arról beszélt az elnök, hogy az állampolgárok aktivitása nélkül ne lehet stabil és virágzó demokráciát felépíteni. Az elnök a konferencia után közölte, hogy ő senkit sem hívott fel arra, hogy tüntessenek a kormány ellen, de az izraeli társadalom az utóbbi években már többször bebizonyította, hogy képes egységesen fellépni a demokráciára káros jelenségekkel szemben.
Bár a függetlenségi pártok nyerték a karácsony előtt tartott katalán választást, továbbra is kérdéses, hogy ki lehet a spanyol tartomány elnöke – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, Nagy Sándor Gyula. A legtöbb szavazatot a spanyol egységet szorgalmazó Ciudadanos nevű liberális párt kapta a múlt csütörtökön tartott katalán parlamenti választásokon, a függetlenségi pártok azonban mégis több mandátumot szereztek az egységpártiaknál a tartomány új törvényhozásában. „Visszaütött az a politikai játszma, amit Mariano Rajoy kormányfő játszott. Nem jött össze az, hogy föloszlatja a katalán parlamentet, és attól észhez térnek a katalánok és az egységpárti pártokra fognak szavazni” – fejtette ki a szakértő. A vezető kutató szerint ahhoz, hogy többségbe kerüljenek a függetlenségpártiak, vagy a radikális Népi Egység (CUP) listájával, kell összeállniuk, ám ennek a pártnak a támogatottsága a felére esett vissza a két évvel ezelőttihez képest. Szintén komolyan vesztett a pozíciójából a baloldali populista Podemos nevezetű formáció, de ezzel is meg lenne a függetlenségpártiak többsége. Az új katalán törvényhozásnak a jogszabályok értelmében január 23-ig kell megalakulnia. Carles Puigdemont a hétvégén felszólította a spanyol kormányt, hogy engedje vissza idejében Spanyolországba, hogy részt vehessen a parlament alakuló ülésén és ismét ő lehessen a régió elnöke.
Csaknem minden második német szerint a 2021-ig tartó törvényhozási ciklus vége előtt távoznia kell Angela Merkelnek a kancellári tisztségből, amennyiben ismét megválasztják kormányfőnek. A YouGov közvélemény-kutató társaság adatai szerint a németek 47 százaléka gondolja úgy, hogy a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetőjének a ciklus vége előtt távoznia kell a kancellári tisztségből, és csak 36 százalékuk támogatja, hogy újabb négy évig Angela Merkel legyen a kormányfő.A CDU/CSU január 7-től 12-ig tárgyal a nagykoalíció folytatásának lehetőségéről az SPD-vel. A szociáldemokraták január 21-én egy rendkívüli kongresszuson döntenek majd arról, hogy továbblépjenek-e a hivatalos koalíciós tárgyalások szakaszába. Amennyiben sikerül kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val.
Az Iszlám Állam egy videoüzenetben terrortámadás elkövetésével fenyegette meg több európai és tengeren túli ország mellett Belgiumot – közölte a La Libre Belgique. A beszámoló szerint Pieter Van Ostaeyen, a dzsihadista mozgalmak belga szakértője elmondta, hogy a terroristák által kedvelt Telegram közösségi oldalon felhívást tettek közzé a terrorszervezet egyik hírcsatornájának tartott Nashir hírügynökségén keresztül. Az üzenet szerint arra kérték fel a szélsőséges iszlamista szervezet szimpatizánsait, hogy kövessenek el támadásokat Belgium mellett az Egyesült Államok, Oroszország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Kanada, Ausztrália és Olaszország területén. Az üzenetben a terrortámadás jellegéről, időpontjáról és pontosabb helyszínéről nem közöltek információkat.
Elmeorvosi vizsgálatot kell elvégezni a múlt heti melbourne-i gázolás elkövetőjén – közölte a bíróság. A 32 éves afgán származású ausztrál állampolgár, Saeed Noori múlt csütörtökön szándékosan a tömegbe hajtott Melbourne központjában egy gyalogos átkelőnél, s a gázolás után 19 embert szállítottak kórházba. A férfi állítása szerint a “muszlimokkal szembeni rossz bánásmód” ellen akart tiltakozni tettével. Védője, Tass Antos a Herald Sun című melbourne-i napilap szerint közölte, hogy védencén elmeorvosi vizsgálatot kell elvégezni, és meg kell állapítani, alkalmas-e arra, hogy részt vegyen egy büntetőeljárásban. A gázolás sérültjei közül egy hatvanas éveiben járó dél-koreai férfi és egy 83 éves melbourne-i férfi állapota még szerdán is válságos volt. Közel egy héttel a gázolás után még mindig hat embert ápolnak kórházban.
Dél-koreai orvosok radioaktív sugárzás valószínű hatását észlelték több, Észak-Koreából átszökött lakoson, akik a phungeri atomlétesítmény közelében éltek – közölte a dél-koreai újraegyesítési minisztérium. A szóvivő szerint az októberben elvégzett vizsgálat a szökésük előtt Kildzsu járásban élt harminc volt észak-koreai állampolgárt érintette. A járás az atomtelep közelében van, ahol 2006 óta hat föld alatti kísérleti atomrobbantást hajtottak végre. “Négy páciens kromoszómavizsgálata sugárzás hatására bekövetkező módosulást mutatott ki” – közölte a szóvivő. A szóvivő elismerte, hogy hasonló módosulásokat több más tényező, így az életkor és a dohányzás is kiválthat. Hozzátette, hogy a vizsgálatban részt vevők alacsony száma és az esetleges sugárzási hatás óta eltelt hosszabb idő miatt a kutatás nem reprezentatív.
A Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok megsértették a téli ünnepek idejére kötött tűzszüneti megállapodást, támadásaik következtében az elmúlt napban egy ukrán katona életét vesztette, öt megsebesült – jelentette a kijevi hadműveleti parancsnokság. A donyecki szakadárok közölték, hogy készen állnak végrehajtani a szerdára kitűzött fogolycserét. Az utóbbi időszakban a szakadárok hatszor nyitottak tüzet az ukrán katonák állásaira. A frontvonal északi – luhanszki – szakaszán Luhanszke településnél az esti órákban 82 milliméter kaliberű aknavetőkkel és golyószórókkal lőtték mintegy két órán át az ukrán fegyveres erők állásait. Kézi lőfegyverekkel tüzet nyitottak a Luhanszktól nem messze északra fekvő Sztanicja Luhanszka településnél lévő ukrán állásra is. A kelet-ukrajnai válság tárgyalásos rendezésére életre hívott háromtagú, Kijev, Moszkva és az EBESZ képviselőiből álló összekötő csoport az újévi és a karácsonyi ünnepekre való tekintettel múlt szerdai minszki ülésén hirdetett újabb fegyvernyugvást, amiely december 23-án éjféltől lépett életbe. December 24-25-én kijevi jelentések szerint a szakadárok egy-két provokációs jellegű támadástól eltekintve még tartották magukat a megállapodáshoz.
Elszállította a szerb rendőrség a horvát határ melletti Sidről azokat a migránsokat, akik hétfőn és kedden a szabad áthaladásért tüntettek a szerb-horvát határsávban – jelentette az N1 regionális hírtelevízió. A rendőrség felszámolta a migránsok sátortáborát, a mintegy 150 illegális bevándorlót pedig egy közeli befogadóközpontba szállította. Az iráni és kurd migránsok között gyerekek és nők is voltak. Vladimir Cucic szerb menekültügyi főbiztos szerint a hatóságoknak azért kellett fellépniük, mert a bevándorlók a határsávban tiltakoztak és táboroztak, ahol megfelelő dokumentumok nélkül nem tartózkodhatnának. Cucic szerint ezek az emberek visszaéltek a vízummentességükkel, valamint Szerbia vendégszeretetével, és azt hitték, ha a határon tiltakoznak, akkor szabadon átkelhetnek az Európai Unióba. Kiemelte: az irániak turistavízummal érkeztek Szerbiába, és nem adtak át menedékjogi kérelmet. Hozzátette: a migránsok rendbontását “anarchisták és önkéntesek” segítették.
A mai menekülthullámhoz képest nagyságrendekkel nagyobb migrációt indít el a klímaváltozás még ebben az évszázadban, állítják az ENSZ szakértői. A vízért vívják majd a történelem következő nagy háborúit, hallani az elmúlt évtizedekben. Az előrejelzés nem a távoli jövőről szól, számos ázsiai és afrikai térségben annyira megnyúltak az aszályos időszakok, hogy elsivatagosodtak az eddig mezőgazdasági művelésre alkalmas területek – írta az euronews. Indiában egész régiók ivóvízellátása vált megoldatlanná, egyre gyakoribb látvány, hogy lelátni a kiszáradó kutak aljáig. A Föld hetedik legnagyobb országa a világ második legnépesebb országa egyben. Az éghajlatváltozás miatt nagyságrendekkel több ember kényszerül majd elhagyni szülőföldjét, mint amennyien háborúk vagy erőszakos konfliktusok miatt menekülnek.
Alapvetően elégedett a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnök ügyében ítélkező hágai Nemzetközi Törvényszék (NT) munkájával Serge Brammerz, a testület főügyésze, mindazonáltal a Vecernje Novosti című belgrádi napilapnak adott interjújában kijelentette: sajnálja, hogy az NT felmentett egyes horvát, koszovói és jugoszláv vádlottakat. Serge Brammerz szerint Ante Gotovina és Mladen Markac volt horvát tábornokot, Ramush Haradinajt, az egykori Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) egyik vezetőjét, és Koszovó jelenlegi miniszterelnökét, valamint Momcilo Perisicet, az egykori jugoszláv hadsereg volt vezérkari főnökét el kellett volna ítélni. Mint mondta: az ügyészség elegendő bizonyítékot mutatott be, a bírák azonban nem így gondolták. Hozzátette azonban, lényeges az is, hogy az említett esetekben bebizonyosodott, hogy bűncselekmények történtek, így a perek anyagát az egyes országok ügyészségei és bíróságai a jövőben emelt vádakban használni tudják.
Ökumenikus megemlékezéseket tartottak Thaiföldön a 2004-es szökőár tizenharmadik évfordulóján. Az állam legsúlyosabb természeti katasztrófájában negyvenöt különböző ország állampolgárai vesztették életüket, összesen mintegy ötezren. Phuket szigetén az egykori áldozatok hozzátartozói helyeztek el virágokat, máshol az elhunytak fényképei előtt tisztelegtek. A 2004-es szökőárt az Indiai-óceánon egy a Richter-skála szerinti 9,1-es erősségű földrengés indította be. Ennél nagyobb földmozgást 1964 óta nem regisztráltak. A cunami hullámai néhol elérték a harminc méteres magasságot is. Az áldozatok számát 228 ezerre becsülik, közülük legtöbben az Indonéziához tartozó Szumátra szigetén haltak meg.
|
