HÍREK
Belföld
Külföld
Sport
Autó-Motor
Életmód-Egészség
Bulvár
Gazdaság
Öko
Mozaik
eszközök:

A BreuerPress és a HetiTV külpolitikai hírei
A BreuerPress és a HetiTV külpolitikai hírei.

Külpolitika

Egy csőbombát robbantottak volna föl palesztin merénylők, de az izraeli hatóságok hatákony fellépése miatt szerncsére sikderült megakadályozni a merényletet – írta a Jerusalemonline. A palesztin merénylő két bombát próbált átvinni egy ciszjordánai ellenőrzőpontnál Salim város közelében. A hatóságok időben kiszrták a férfit és sikerült hatástalaítaniuk a bombát is. A 17 éves terrorista a jenini menekülttáboroból érkezett. Palezstin terrrortámadás legútobb pénteken történt, amikor egy palesztin merénylő késes támadásban egy izraeli rendőrt sebesített meg.

Egyiptom arra készül, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé terjeszt egy határozattervezetet, amely semmisnek és bármiféle jogi vonzatot nélkülözőnek nyilvánítaná a Jeruzsálem státuszára vonatkozó egyoldalú döntéseket – írta a Reuters hírügynökség. Az egyoldalas javaslatot szombaton küldték el a tanács 15 tagjának. Bár a szöveg nem említi név szerint sem az Egyesült Államokat, sem Donald Trump amerikai elnököt, és széleskörű támogatottságot élvez, diplomaták szerint valószínűleg elbukik majd Washington vétóján. A Biztonsági Tanács hétfőn vagy kedden foglalkozhat a kérdéssel. Ahhoz, hogy a javaslatból határozat legyen, kilenc támogató szavazat szükséges, illetve az, hogy az állandó tagok – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország és Franciaország – ne vétózzák meg azt.

Egy palesztin tisztségviselő elutasította azt az amerikai indítványt, amely szerint izraeli ellenőrzés alatt maradna Jeruzsálem óvárosában a Siratófal (Nyugati fal).A palesztin politikus szerint az amerikai álláspont ismételten azt bizonyítja, hogy washingtoni teljes mértékben kizárta magát a békefolyamatból, javaslata pedig megszilárdítaná az izraeli megszállást. Donald Trump amerikai elnök kormányának egyik meg nem nevezett magas rangú tisztviselője Mike Pence alelnök közelgő térségbeli körútja előtt nyilatkozva, kijelentette: a Siratófal izraeli ellenőrzés alatt marad azután is, ha végleges békemegállapodás születik Izrael és a palesztinok között. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok nem tud olyan helyzetet elképzelni, amelyben a Siratófal ne lenne Izrael része.



Az amerikai termékek bojkottját követelték Indonéziában muszlim vallástudósok azon a legújabb tömegtüntetésen, amelyet amiatt tartottak, hogy Donald Trump amerikai elnök a hónap elején bejelentette: Washington ezentúl Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosának. Jakartában már tíz napja folyamatosan tüntetnek Trump bejelentése miatt, a vasárnapi az eddigi legnagyobb megmozdulás. Becslések szerint mintegy 80 ezer ember vonult békésen az amerikai nagykövetség épülete elé. Anvar Abbász, Indonézia egyik vezető vallástudósa arra biztatta az embereket a demonstráción, hogy ne vásároljanak amerikai árucikkeket mindaddig, amíg Trump vissza nem vonja a döntését.

Egy vancouveri iskola betiltotta a hanukát. Később a kanadai város önkormányzata hivatalosan kért elnézést a felügyeletük alá tartozó tanintézmény döntése miatt – írta a Times of Israel. Sheila Sontz elmondta, hogy 11 éves lánya, Maya a barátaival együtt zsidó szimbólumokkal szerette volna gazdagítani a téli ünnepekre készülő iskola dekorációját, de erre – a díszek vallási jellege miatt – nem kaptak engedélyt. Hope Sterling, a General Gordon általános iskola igazgatója annak ellenére hozta meg döntését, hogy a dekoráció elemei között karácsonyfa és más karácsonyi szimbólumok is akadtak. Véleménye szerint azok csupán kulturális üzenetet hordoznak. Sontz azt is kérte az igazgatótól, hogy a hanuka napjaiban rendezett karácsonyi iskolai koncerten felhangozhassanak hanukai dalok is, de ez a kérése is süket fülekre talált. A helyi oktatási bizottság vezetője később elnézést kért, és engedélyezte a dekorációt.

Két dán állampolgár megsebesült, egyikük súlyosan, amikor egy nigériai férfi Allah akbar kiáltással, késsel a kezében rájuk rontott Gabon fővárosában, Libreville-ben. Az 53 éves nigériai azt mondta: az Egyesült Államok muszlimok elleni támadásai ösztönözték tettére, illetve az, hogy Donald Trump amerikai elnök elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának. A 19 éve Gabonban élő támadót a helyszínen elfogták. A két dán férfi a National Geographic ismeretterjesztő csatornának készített riportot Gabonban. Éppen egy turisták körében népszerű, kézműves faluban vásároltak, amikor megtámadták őket. Az áldozatokat egy Libreville-i kórházba szállították, egyiküket intenzív osztályon ápolják.

Nőkből álló esküvői menetet talált el a szaúdi vezetésű nemzetközi katonai koalíció egyik légicsapása egy jemeni faluban, tíz nő életét vesztette. Az eset Maarib tartományban történt, a fővárostól, Szanaától keletre. Jemenben a vidéki esküvők egyik hagyománya, hogy a menyasszonyt barátnői és nőrokonai kísérik a szertartásra, ahol a vőlegény várja őt. Éppen egy ilyen, csak nőkből álló esküvői menet haladt egy falu felé, amikor a légicsapás eltalálta. Azt nem tudni, hogy a menyasszony megsebesült-e. Jemenben több mint három éve dúl polgárháború a kormányerők és az Irán által támogatott síita húszi felkelők között, akik 2014 szeptemberében elfoglalták a fővárost, Szanaát, és jelentős területeket vontak ellenőrzésük alá az ország északi részén.

Legalább öt ember meghalt és több mint kéttucatnyian megsebesültek egy délnyugat-pakisztáni keresztény templom elleni öngyilkos merényletben. Az istentisztelet alatt próbált meg behatolni két merénylő egy metodista templom épületébe Beludzsisztán tartomány székhelyén, Kvettában. Az egyik támadót a rendőrök még a bejáratnál feltartóztatták és lelőtték, de a másiknak sikerült bejutnia az épületbe, ahol felrobbantotta magát. Általában 250 körül van a hívek száma a vasárnapi istentiszteleten a kvettai metodista templomban, de a karácsony előtt időszak miatt most több mint 400-an voltak az épületben – mondta el a kvettai rendőrség egyik vezetője.



Letartóztattak Ausztráliában egy férfit, aki a gyanú szerint Észak-Korea nevében próbált rakéta-alkatrészeket és szenet eladni a feketepiacon. A koreai származású, de több mint 30 éve Ausztráliában élő férfiról azt gyanítják, hogy Phenjan ügynöke volt. A nukleáris- és ballisztikusrakéta-programja miatt kiterjedt gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtott Észak-Korea nevében próbált értékesíteni különböző rakétarendszer-elemeket, egyebek mellett a ballisztikus rakéták irányításához szükséges szoftvert, valamint szenet próbált eladni harmadik feleknek Indonéziában és Vietnamban. Az ausztrál rendőrség szerint, ha a férfi sikerrel járt volna, Észak-Korea több tízmillió dollárt nyert volna az ügyleteken, megsértve ezzel a nemzetközi kereskedelmi szankciókat.

Nemzetállami fordulatot, szigorúbb bevándorláspolitikát hoz a megalakuló új koalíciós kormány Ausztriában, ahol az Osztrák Néppárt (ÖVP) az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) alakít kormányt – mondta Pócza István, a Századvég elemzője. Hozzátette: az új nézőpont a kormány összetételén is látszik, ugyanis az adott területhez értő szakemberek vezetik a tárcákat, azok nem politikai elosztást tükröznek. Az új kormány – amelyben az európai ügyek továbbra is a néppártnál (ÖVP) lesznek – számos további szigorítást vezet be a bevándorláspolitikában. A külpolitikában Ausztria várhatóan komoly lépéseket fog tenni a V4-ek felé, szakítva eddigi Németország-követő politikájával, mivel álláspontja az EU jövőjét vagy a migrációs politikát illetően közelebb áll a visegrádi országokéhoz, mint a nyugat-európai államokéhoz – mondta az elemző. Pócza István rossz értelmezésnek nevezte az eddig megjelent nyugat-európai kommentárokat, miszerint a jobboldali szélsőségesek kerültek volna kormányra, hiszen, mint mondta, nem szélsőséges, hanem karakteres nemzeti párt alakít kormányt.

A britek immár több mint fele, ötvenegy százaléka ellenzi Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, míg 41 százaléka ért vele egyet – derül ki a The Independent felméréséből. A hírportál megbízásából, a BMG Research közvélemény-kutató intézet által készített felmérésen ugyanazt a kérdést tették fel a polgároknak, amelyet a brit EU-tagságról tavaly júniusban tartott népszavazáskor, vagyis arra kellett válaszolniuk, hogy az Egyesült Királyságnak az EU tagjának kell-e maradnia, vagy távoznia kell az EU-ból. A közvélemény-kutatás során 1509 felnőttet kérdeztek meg december 5. és 8. között. A felmérés szerint a maradni akarók száma tíz százalékponttal haladja meg a kilépést támogatók számát. A megkérdezettek 51 százaléka a tagság mellett, 41 százaléka pedig ellene van, hét százalékuk azt mondta, hogy “nem tudja”, egy százalékuk pedig elutasította a válaszadást.


Fotót készítette: 
Nyomtatható változat

Ajánlja a cikket
--- visszalépés ---
forrás: ahirlap.hu


Adatvédelem      Jogi nyilatkozat

Copyright © 2010. D.Design Studio - Minden jog fenntartva!