|
A bíróság az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején, valamint azt követően - 1998. január 1. és 2000. december 31. között - a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnöket vizsgálná. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Hashim Thaci koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.
A testület felállítása elengedhetetlenül szükséges volt a nyugat-balkáni ország európai integrációjának folytatása szempontjából.
A most kinevezett bírák tizenkét európai uniós országból, valamint az Egyesült Államokból és Kanadából származnak. A bíróság központjaként Hágát jelölték ki, mert a szakértők véleménye szerint a tanúk veszélyeztetve érezhetnék magukat Koszovóban, ahol sokan még most is szabadságharcosoknak tartják azokat, akiket a bíróság gyanúsítottként kezelne, ám várhatóan Pristinában is lesznek meghallgatások.
A bírák kinevezése csak egy volt azon lépések közül, amelyeket meg kell tenni annak érdekében, hogy a testület megkezdhesse a munkáját. Az első vádemelések előtt még meg kell tartani a testület plenáris ülését, amelyen elfogadják a bizonyítékokról és az eljárásokról szóló szabályzatot. Az első vádemelésekre az év második felében lehet számítani, ám azt egyelőre titok övezi, kik lehetnek a vádlottak.
A különleges bíróság felállítása heves ellenállásba ütközött Koszovóban, az UCK veteránjai tüntetést szerveztek, és a parlament is csak másodszori próbálkozásra fogadta el a testület felállítását lehetővé tevő alkotmánymódosítást.
A koszovói konfliktus idején a becslések szerint mintegy tízezren vesztették életüket és több mint 1700-an eltűntek.
kma \ kgf \ kpl
MTI
|
