|
A görögországi helyzetről tartott plenáris vitán Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke elmondta: „Az idővel versenyt futva kell újraépítenünk a bizalmat. Nem arról szeretnék beszélni, hogy mi volt jó és mi volt rossz a görög népszavazás kapcsán; mindenkinek meg van erről a saját véleménye. Ehelyett most tovább kell lépnünk, borítsunk fátylat a múltra.”
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hangsúlyozta: „A görög válságnak nem lehet az a következménye, hogy elállunk a gazdasági és pénzügyi unió kiteljesítésétől.”
Alekszisz Ciprasz görög miniszterelnök szerint a válság annak a bizonyítéka, hogy az eurózóna képtelen hosszú távú megoldásokkal előállni. Az Unió mindig is a bankokat segítette a görögök helyett, ezért nem fogadja el a görög társadalom a megszorításokat, jelentette ki.
„Szembe kell néznünk vele és el kell fogadnunk, hogy a görögök többsége úgy érzi, nincs más választása, mint kiutat követelni ebből a zsákutcából” – mondta Alekszisz Ciprasz. A miniszterelnök szerint Görögországot a megszorító politika kísérleti nyulaként használták, de „a kísérlet rosszul sült el, a szegények száma ugrásszerűen megnőtt, csakúgy, mint az államadósság”.
Manfred Weber (néppárti, Németország) kifogásolta, hogy Ciprasz miniszterelnök megoldási javaslat nélkül érkezett, hiszen így nincs miről tárgyalni. „Ön provokál, mi kompromisszumot keresünk. Ön kudarcról beszél, mi sikerről. Ön nem szereti Európát, mi szeretjük.” Weber hozzátette: „Ön méltóságról beszél, miközben következetesen elhallgatja az igazságot és ez korántsem méltóságteljes magatartás”. A képviselő szerint jelenleg öt olyan tagja is van az EU-nak, ahol az életszínvonal alacsonyabb a görögországinál. „Hogy mondhatja ezeknek az embereknek, hogy a görögök nem viselnek el további megszorításokat?”
Gianni Pittella (szocialista, Olaszország) szerint „ adottak a feltételek ahhoz, hogy ezen a héten megállapodás szülessen. A görög kormányon a sor, hogy döntsön a reformokról, a munkanélküliség csökkentéséről és a korrupció elleni harcról. Ezekre az intézkedésekre nem az Európai Unió nyomása miatt van szükség, hanem azért, mert a görögök érdekeit szolgálják. Az adósság átütemezésével is helyes foglalkoznunk.”
Ryszard Legutko (konzervatív-reformer, Lengyelország) szerint „valami bűzlik Görögországban, de valami bűzlik az Unióban is”. Amennyiben a „színjáték” tovább folytatódik, már nem fogjuk tudni, mi is a valódi cél, vélte. „Kit és mit próbálunk megmenteni? A közös fizetőeszközt, a görög embereket, a kormány hitelességét, a hitelezőket, Angela Merkel hírnevét, vagy a szorosabb unióba vetett hitet?”- kérdezte a képviselő.
Guy Verhofstadt (liberális, Belgium) konkrét és egyértelmű ütemtervet vár. „Az elmúlt öt évben a szélsőjobb segítségével és támogatásával alvajárókként lépegettünk a Grexit felé. Az elmúlt hónapokban már egyenesen rohantunk afelé, hogy Görögország elhagyja az eurózónát.” A képviselő a görög miniszterelnöknek címezve hozzátette: „Nem ön és nem mi, hanem a görög állampolgárok fizetik majd meg ennek az árát.” Verhofstadt felszólította Ciprszaszt, hogy vessen véget a privilégiumok rendszerének az országban.
„Keressünk távlatos, fenntartható megoldásokat ahelyett, hogy átmeneti önelégültséget érezve megmondjuk másoknak, mit csináljanak. Tisztelnünk kell az embereket, tisztelnünk kell Európát és a görögök vasárnapi döntését” – mondta Gabriele Zimmer (baloldali, Németország).
Rebecca Harms (zöldpárti, Németország) Ciprasz korrupció és más problémák kezelését taglaló beszéde helyett konkrét reformavaslatokat várt volna. A képviselő emlékeztetett: „ezen a héten meg kell születnie a megoldásnak”, hozzátéve: „Putyin és a demokrácia nem összeegyeztethető”.
Nigel Farage (EFDD, Egyesült Királyság) az euró bevezetését kifogásolta: „Azon törekvések, amikor különböző embereket és különböző gazdaságokat próbálunk a beleegyezésük nélkül azonos karámba terelni, általában kudarcba fulladnak. Nemcsak Görögországról van szó, az egész mediterrán térség nem a megfelelő devizát használja”.
„Az euró és a megszorítások egy tőről fakadnak. A görög nép csakis az eurózóna elhagyásával menekülhet el a megszorító intézkedések elől” – mondta Marine Le Pen (ENF, Franciaország) Ciprasznak.
Elefteriosz Szinadinosz (független, Görögország) arra a több millió görög áldozatra emlékezett, akik a II. világháború alatti német megszállás során veszítették életüket, illetve az ebből az időszakból származó német adósságra hívta fel a figyelmet. „Miért utasítják el, hogy ez is a megállapodást részét képezze?” – tette fel a kérdést a képviselő hozzátéve, hogy a görögök számára az eurózónán kívül is van élet.
Záróbeszédében Alekszisz Ciprasz elmondta, hogy egyes képviselők vádjaival ellentétben Görögország igenis előállt reformjavaslatokkal és keményen fellép az adóelkerülés ellen.
„Sziklaszilárdan elköteleződtünk az adózási célok teljesítése mellett. Ugyanakkor szuverén jogunk, hogy a nyugdíjak megadóztatása helyett a jövedelmező vállalkozások adóterheit növeljük” – mondta a miniszterelnök. Ciprasz emlékeztetett, hogy Németország a valaha tapasztalt legnagyobb szolidaritást élvezhette, amikor 1953-ban az állam adósságterheinek 60 százalékát elengedték.
Jean-Claude Juncker szerint hiba volt felállni a tárgyalóasztaltól. Hozzátette: „Mindig is felléptem a legszegényebbek nyugdíjainak megvágása ellen. Úgy idézzük fel a zárt ajtó mögött zajló tárgyalásokat, ahogy azok valójában meg is történtek.”
Donald Tusk a vita végén hangsúlyozta: az óra ketyeg. „Most egységesen kell lépnünk. Nem azért, mert az egység egy szép dolog, hanem mert nélkülözhetetlen ahhoz, hogy konkrét döntést hozzunk. Ha nincs egység a görög kérdésben, akkor négy nap múlva már egy másik Európában ébredünk. Ez most valóban az utolsó esély Görögországnak, de nekünk is. Az utolsó esélyünk.”
BREUERPESS
|
