|
Straujuma miniszterelnök szerint a lett elnökség kihívásokkal teli és mozgalmas időszak volt Európa számára. Az elnökségi program elsősorban a versenyképes, digitális, és nemzetközi színtéren erős és elkötelezett Európa megteremtésére koncentrált volna, de „az élet közbeszólt. A terrortámadások és az Európa határainál zajló humanitárius válság azonnali választ kívántak az Unió részéről. Most mindannyian a görögök felé fordulunk. Reménykedem benne, hogy Görögország új pénzügyminisztere és a miniszterelnök konstruktív javaslatokkal áll elő”.
Jean-Claude Juncker gratulált Lettországnak az elnökség alatti teljesítményéhez. Az Európai Bizottság elnöke ezután a görög helyzet kapcsán azt mondta: „Nem támogatom a Grexitet, ezt egyértelműen el kellene kerülnünk. Vannak, akik nyíltan azért kampányolnak, hogy a görögök kiváljanak az eurózónából. Ez egy leegyszerűsítő, éppen ezért rossz megoldás. Az Unió a kompromisszumokról szól, azok megteremtése pedig a Bizottság feladata. A nagy egókat félretéve szembe kell néznünk a helyzettel. Ma este a retorikai lendületből visszavéve ülünk tárgyalóasztalhoz.”
Manfred Weber (néppárti, német) a görögök által végrehajtandó megszorítások kapcsán azt mondta: „Ha Európa nem hajlandó reformokra, akkor a kontinensnek nincs jövője. Lettország jó példával járt elöl. (…) A szolidaritás fontos, ahogyan a demokrácia is, ugyanakkor szabályaink is vannak, amelyeket be kell tartani”.
Gianni Pittella (szocialista, olasz) egyetértett a Bizottság elnökével abban, hogy itt az ideje cselekedni és megoldást találni a görögök helyzetére. A vasárnapi népszavazás eredménye kapcsán úgy vélekedett: „Túl sok forog kockán. Nem játszhatunk Európa jövőjével, nagyon fontos, hogy Ciprasz és kormánya értelmes javaslatokkal álljanak elő a ma esti találkozón. Meg kell találnunk a megoldást, hogy a görögök végre fellélegezhessenek”.
Roberts Zīle (konzervatív-reformer, lett) emkékeztetett: a lettek már megküzdöttek saját megszorítóprogramjukkal. A görögökkel kötendő bármilyen megállapodásnak ezért arra is tekintettel kell lennie, hogy a lettek már elvégezték a most a görögöktől kért feladatot.
Guy Verhofstadt (liberális, belga) a józan észt hiányolta a görög ügy kezeléséből. „Úgy beszélnek a Grexitről, mintha mi sem történne. Holott az igazi tét a jól működő pénzügyi unió, amely képes megoldani az ilyen problémákat.” A képviselő kritizálta az IMF tevékenységét és arra kérte a görög kormányt, hogy hiteles, valódi reformjavaslattal, és ne egy sor költségvetési lépéssel érkezzen az esti megbeszélésre.
Rebecca Harms (zöldpárti, német) szerint Ciprasz görög miniszterelnök elsődleges feladata, hogy a népszavazás után „egységet teremtsen az országában”. A képviselő megköszönte a lett elnökség munkáját és hangsúlyozta a kis államok szerepét az EU egységének erősítésében.
Paul Nuttall (EFDD, brit) szerint a lett elnökség nem ért el eredményeket a bevándorlók helyzete és a görög válság megoldása terén. „Nem tettek semmit, miközben végignézzük, hogy az EU darabokra hullik.”
„Mi a helyzet a polgárokkal? Csak a nagyvállalatokról és cégekről beszél!” – vonta kérdőre Gianluca Buonanno (ENF, olasz) a Bizottság elnökét. Egy uniós és egy német zászlót a kezében tartva a képviselő kijelentette: „Én nem akarok a német zászló alatt meghalni. Volt már nácizmus Európában, most pedig gazdasági nácizmus van”.
Morvai Krisztina (független, magyar) úgy fogalmazott: „a Luxemburgból, egy szerencsés, gazdag nyugati országból származó” Jean-Claude Juncker a fejlett nyugati államokat képviseli, de senki nem beszél arról, hogy az emberek „vajon miért menekülnek az emberek gazdasági menekültként a saját hazájukból. (…) Meddig hallunk még mindig első osztályú és másodosztályú tagállamokról?”
A görög helyzetről szerda reggel is vitázik a Ház a júniusi Európai Tanács migrációval, biztonságpolitikával és Görögországgal kapcsolatos eredményei kapcsán. Az ülésen az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is részt vesz.
BREUERPESS
|
