|
A háztartásoknak nyújtott forintalapú hitelek részaránya az újonnan folyósított hiteleken belül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tájékoztatása szerint júniusban 86 százalék volt. Ez a lakáshiteleken belül 81 százalékra, a szabad felhasználású hiteleken belül 83 százalékra, a személyi hiteleken belül pedig 98 százalékra rúgott.
Úgy tűnik viszont, hogy a devizahitel jelzálogjogának bejegyzési tilalma (amit Orbán Viktor miniszterelnök 29 pontjának részeként fogadott el a parlament) okozott némi mozgást. A deviza-jelzáloghitelek új szerződéses értéke ugyanis júniusban a lakáshiteleknél enyhén nőtt (nyilvánvalóan akadtak tehát, akik igyekeztek kihasználni a rövidesen bezáruló lehetőséget). A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél ugyanakkor mindössze stagnálásról lehet beszélni.
A háztartások által egyre kedveltebb lakáscélú forinthitelek átlagos hitelköltség-mutatója szinte változatlan maradt, miközben a lakáscélú és szabad felhasználású euró-jelzáloghitelek átlagkamata enyhén mérséklődött. A forint és az euróhitelek átlagos hitelköltség-mutatói (THM) közti különbség - az előző hónapok szűkülő tendenciáját megszakítva - mindennek következtében a lakáscélú hitelek esetében 2,23 százalékra, a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél pedig 1,51 százalékra nőtt. Ez mintha már előre jelezné, hogy aligha lesz akadálya az egyeduralkodóvá váló forintkölcsönök drágulásának. Persze az sem zárható ki, hogy már a bankadó kompenzálásán kezdtek el dolgozni a pénzintézetek.
A forintot a betéteknél sem annyira "jutalmazták" júniusban a bankok. A háztartások forintbetéteinek átlagos kamatlábai ugyanis nagyobb mértékben csökkentek, míg az euróbetétek kamatlábai szinte változatlanok maradtak. Ez azonban mintha nem igazán befolyásolta volna a megtakarítókat. A forintbetéteknél 63,4 milliárd forint betételhelyezés, a devizabetéteknél.
|
