|
|
|
ORBÁN VIKTOR: SZABADSÁGUNK FORRÁSA MI MAGUNK VAGYUNK
|
Ahhoz, hogy az anyaország képes legyen kiállni minden magyarért, szuverén Magyarországra van szükség – mondta Orbán Viktor.
|
|
|
|
Ahogy kinéz a budai Vár, ahogy gondolkodunk róla mindannyian, az nagyjából kifejezi a nemzet állapotát is – mutatott rá a miniszterelnök a Magyar Diaszpóra Tanács IV. ülésének kezdetén a Várkert Bazár nagytermében tartott előadásában. Éppen ezért az volt a törekvésünk, hogy a Várbazárt, amint lehet, hozzuk rendbe, ami végül sikerült – fűzte hozzá. Szavai szerint legalább ilyen fontos létesítmény a Népstadion, amit szintén fel fognak újítani
Az európai parlamenti választásokat érintve a kormányfő úgy fogalmazott: a Fidesz-KDNP EP-listája egy össznemzeti lista; azon szerepelnek erdélyi, felvidéki, délvidéki és – Schöpflin György személyében – a diaszpórában élő képviselők.
„A vasfüggöny 25 évvel ezelőtti lehullása nemcsak egy politikai esemény volt, a magyarok számára sokkal többet jelentett, azt jelentette, hogy megindulhat egy olyan korszak, amikor egy nemzet szétszakított részei szabadon egymásra találhatnak és újraszerveződhetnek” – emelte ki.
Orbán Viktor szerint e tekintetben a legfontosabb, hogy egy dolog nem változott, mégpedig a nemzet határok feletti egyesítésének programja. „Számunkra a leglegitimebb törekvés a nemzet összetartozásának erősítése, ott, ahol hiányzik, pedig annak megteremtése” – szögezte le.
Amikor az embernek evidenciákat kell megerősítenie, mindig azt jelenti, hogy valami nem stimmel a világban – közölte a miniszterelnök. Elmondása szerint ugyanis Európa is olyan dolgokkal szembesül, amelyekről azt gondoltuk, hogy már régen meghaladtuk. Példaként említette az ukrajnai helyzetet, ami szavai szerint jól mutatja, hogy a béke nem magától értetődő állapot.
A szuverenitás kérdésére térve a kormányfő kifejtette: Magyarország – többek közt a korszellemnek is köszönhetően – a rendszerváltás után kívülről várta azokat a megoldásokat, amelyek nekünk is a javunkra válnak. A szabad Magyarország első két évtizede – kivéve az első Orbán–kormány időszakát -, arról szólt, hogy kiárusították az országot. Majd miután a közvagyonból alig maradt valami, akkor hitelekből tartották fenn a jóléti állam illúzióját – mutatott rá. A devizahitelesek története jól mutatja, hogy hiába ad szabadságot egy ország közjogi rendszere, ha az emberek adósrabszolgaságban vannak, akkor maximum a „legvidámabb barakk” státuszra pályázhatnak – vélekedett.
|
“HA VAN ERŐNK KIVÍVNI ÉS FELELŐSEN ÉLNI TUDUNK VELE, AKKOR SZABADOK LESZÜNK ÉS JÓL FOGUNK ÉLNI, HA GYENGÉK VAGYUNK, EL FOGUNK BUKNI.”
A miniszterelnök felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzügyi válság idején Magyarország omlott össze először az Európai Unióban.
A világgazdaság mindenható piacra vonatkozó eszméje „akkora pofont kapott, hogy abba az egész európai álom belerázkódott, és azóta sem tért magához” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy a pénzügyi válság kijózanító hatása következtében elkezdtünk hallgatni a józan eszünkre.
A józan ész alapvetése pedig úgy hangzik: szabadságunk forrása mi magunk vagyunk – húzta alá Orbán Viktor. Hozzátette: ha van erőnk kivívni és felelősen élni tudunk vele, akkor szabadok leszünk és jól fogunk élni, ha gyengék vagyunk, el fogunk bukni.
Mint mondta: a 2010-es választás eredménye megadta azt a közjogi erőt, ami ahhoz szükséges, hogy egy ország átalakíthassa közgondolkodását és játékszabályait. 2010-ben ezt tettük, éltünk a kétharmados felhatalmazással, és átalakítottuk a közjogi rendszert – jegyezte meg. Ennek eredményeként 2010 óta Magyarországon minden politikai cselekvés szervező elve a magyar érdekek védelme – emelte ki a miniszterelnök. Ahhoz, hogy az anyaország képes legyen kiállni minden magyarért, szuverén Magyarországra van szükség – vélekedett.
A magyar szuverenitás helyreállítása ügyének eredményeit érintve a kormányfő kifejtette: kijelöltük szabadságunk tartalmát és kereteit, írtunk egy új alaptörvényt, amelyben lefektettük az alapelveket, összegeztük értékeinket. Hosszas európai viták után egy olyan alkotmányunk született, amely az EU elvárásaival, jogrendjével összefésült jogi dokumentum – fogalmazott.
“HOSSZAS EURÓPAI VITÁK UTÁN EGY OLYAN ALKOTMÁNYUNK SZÜLETETT, AMELY AZ EU ELVÁRÁSAIVAL, JOGRENDJÉVEL ÖSSZEFÉSÜLT JOGI DOKUMENTUM.”
A gazdasági önrendelkezés feltételeinek megteremtéséről szólva Orbán Viktor kiemelte: még 2010-ben kimenekültünk az IMF csapdájából, nyilvánvaló volt, hogy a valutaalap nem egy jótékonysági szervezet, ugyanis sajátosan még azt is megszabja, hogy az adósnak miként kell előteremteni a visszafizetendő kölcsönt.
A miniszterelnök megfogalmazása szerint újra kellett gombolni az uniós kabátot is, azaz szervilis megfelelési kényszer helyett elkezdtünk európaiként viselkedni Európában. Egy idő után rájöttünk, nem az a jó európai, aki mindent szó nélkül elfogad, hiszen azt láttuk, hogy a többiek nem így viselkednek – jegyezte meg. „Az Európai Unióban, ha európaiként akarsz viselkedni, az azt jelenti, hogy ki kell állni a nemzeti érdekeid mellett, a konfliktusokat is vállalva” – tette egyértelművé.
A következő évekre vonatkozó tervekről szólva arról tájékoztatott: megindítják az ország történetének legnagyobb gazdaságfejlesztési programját, amelynek köszönhetően minden magyar lakásban lesz szélessávú internet, és 2018-ig minden autópálya eléri majd az országhatárt. Emellett megindul az Államreform II. nevű program, és jó esély van arra is, hogy 2018-ra elérjék a teljes foglalkoztatottságot. Ugyanakkor Európa legrugalmasabb munkaerőpiacának kialakítására és az adórendszer megszilárdítására tett ígéretet a kormányfő.
“EL KELL ÉRNI, HOGY AZ ÁLLAMADÓSSÁG ABSZOLÚT ÉRTÉKBEN IS CSÖKKENJEN, EZÉRT NULLÁS KÖLTSÉGVETÉSI SZALDÓRA KELL TÖREKEDNI.”
Kitért emellett arra, hogy továbbra is középpontba állítják a demográfiai kérdéseket. Utalva a jövő évi adótörvényekre kiemelte: a családtámogatási rendszereket erősítik, és a házasságot támogató juttatásokat vezetnek be.
Az államadóssággal kapcsolatban kiemelte, el kell érni, hogy az abszolút értékben is csökkenjen, ezért nullás költségvetési szaldóra kell törekedni, amiben a németek példája követhető.
Két választás között is van mód arra, hogy az állampolgárok beleszóljanak a kormány programjába – így volt ez például a gyermekek utáni szavazati jognál vagy az előzetes választási regisztráció esetében is, amiket elutasítottak az emberek -, illetve a távközlési adó kiterjesztésétől is azért álltak el, mert az emberek nem értettek azzal egyet – emlékeztetett.
Orbán Viktor beszámolt arról is, hogy folytatódnak a nemzeti regiszter és a diaszpóra magyarságát segítő Kőrösi Csoma Sándor-programok, a jövő évi költségvetésben is egymilliárd forint áll rendelkezésre, hogy a magyar kulturális szerveződések erősödjenek ezeken a területeken. Egyúttal közölte, hogy a diaszpóra felhalmozott kulturális értékeinek megmentését célzó Mikes-programra 500 millió forintot különítettek el.
A bevándorlás témáját érintve Orbán Viktor megerősítette, a menekültekre költött forrásokból azokat a kontinenseket kellene támogatni, ahonnan ezek az emberek érkeznek. „Abban hiszünk, hogy a demográfiai hanyatlást nem bevándorlással kell megoldani, létezik olyan családpolitika, amellyel kísérletet lehet tenni a negatív trendek megfordítására” – vélekedett.
BREUERPRESS
|
|
Fotót készítette: ONLINE
|
Nyomtatható változat
Ajánlja a cikket
|
| --- visszalépés ---
| | forrás: ahirlap.hu
|
| |
|
|
|
