|
Az a válságnak nevezett fájdalmas átalakulási folyamat, amin ma a nyugati világ végigmegy, nem ért véget – jelentette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök ezzel kapcsolatban leszögezte, az unió a világ nemzeti össztermékének a húsz százalékát állítja elő, és a világ összes szociális kiadásának az ötven százalékát költi el. Naponta több mint egymilliárd eurónyi új adósságot termel, és semmilyen átfogó elképzelés nincs arra, hogy ezeket az egymástól széttartó adatokat, gazdasági tényeket hogyan lehetne ismét harmóniába hozni – fűzte hozzá. A kormányfő kiemelte, a következő években is egy számunkra kedvezőtlen európai gazdasági környezetben kell tervezni a jövőnket.
Ezt a válságot nem mi robbantottuk ki, nem mi okoztuk, nem is mi súlyosbítjuk a helyzetét, viszont kihúzni sem tudjuk a hatása alól teljesen magunkat, ezért számolnunk kell vele, mint adóssággal – hangsúlyozta. Mint mondta, a magyar gazdaság exportteljesítményének több mint 70 százaléka a világnak ebbe a térségébe megy, „ha ott kevesebb a pénz, a vásárlóerő, a fogyasztás, az azonnal hat a magyar gazdaságra is”. Ezek között a körülmények között a legfontosabbnak azt tartom, hogy Magyarországon a nyugodt, békés, higgadt munkának a feltételeit fenn tudjuk tartani – jelentette ki.
Magyarország helyzete speciális
Az átalakulások Európa legtöbb országában teljes bizonytalansággal, kiszámíthatatlansággal, tömeges elégedetlenséggel és politikai instabilitással párosulnak – mutatott rá a kormányfő, hozzátéve: nagyon sok országban az emberek elveszítették a hitüket abban, hogy vezetőik képesek relatív biztonságot, kiszámíthatóságot adni számukra, és hogy meg tudják mutatni a kivezető utat a jelenlegi helyzetből.
Magyarország helyzete abból a szempontból speciális, hogy a fent leírt helyzetnél jobban áll – vélekedett Orbán Viktor. Ezzel összefüggésben kifejtette: az európai válság ellenére sikerült megőrizni az ország működőképességét az elmúlt két évben. Megjegyezte, hogy ezért önmagában nem jár dicséret, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelen helyzetben a működőképesség fenntartása önmagában eredmény.
A kormányfő ennek kapcsán feltette a kérdést: „vállalkozunk-e ennél többre? Vállalkozunk-e többre annál, hogy várjuk, majd a nyugati világ rendbe jön, és bennünket is kihúz a bajból, vagy próbálunk tenni valamit?”
„Reményt és esélyt kínálhatunk az embereknek”
„A magyar kormány nem akar arra várni, hogy mások majd kihúznak maguk után bennünket a magunk bajából” – szögezte le, hozzáfűzve: a kabinet keresi azokat a lehetőségeket, amelyekkel – függetlenül a nyugati világban zajló folyamatoktól - képes lesz, nem egyszerűen az ország működőképességét fenntartani, de reményt és esélyt is kínálni az embereknek.
A bérek elmúlt két éves alakulásáról szólva a miniszterelnök elmondta: a bérszínvonal szolidan, de emelkedett, még ha az emberek nehezen is élnek. Példaként Orbán Viktor a versenyszférában 8,3 százalékos bruttó béremelkedést említette. Ugyanakkor megemlítette, hogy a munkaadókkal és munkavállalókkal hamarosan megállapodnak a következő évi minimálbér emelkedéséről is, amely szintén az infláció szintje felett lesz, így reálbér növekedést is jelent.
„Szinten tartjuk a béreket és a nyugdíjakat”
„Szemben a bennünket körülvevő világgal, nem nyugdíjat és bért csökkentünk, hanem megpróbáljuk azokat szinten tartani” – húzta alá. Orbán Viktor emlékeztetett arra is, hogy a 2010-es országgyűlési választások előtt megállapodást kötöttek a nyugdíjas szervezetekkel arról, hogy a nyugdíjak vásárlóértékét meg fogják őrizni. „Ezt vállaljuk” – hangsúlyozta. Ezért a kormány nem követte sem a nyugati, sem pedig az előző kormányok idején követett gyakorlatot. Nem voltunk hajlandóak – bármilyen okos közgazdasági okfejtéssel is ajánlották – csökkenteni a nyugdíjak vásárlóerejét, és ki is szeretnénk tartani emellett a következő évben is – tette hozzá.
„Ez tekintélyes és közös sikere Magyarországnak”
Orbán Viktor aláhúzta, a kormány pontos elszámolásra törekszik minden év végén, az idén is kimentek azok az összegek a nyugdíjasokhoz, ami járt. A költségvetési törvényt is úgy terveztük meg – melyet el is fogadott a parlament -, hogy a következő évben is megőrizzük a nyugdíjak vásárlóerejét – fűzte hozzá. Elmondta, 2012-ben és 2013-ban is képesek voltak egy olyan magyar gazdaságot működtetni a Magyarországon dolgozó emberek, aminek eredményeképpen a nyugdíj vásárlóerejét meg lehetett őrizni. Ez tekintélyes és közös sikere Magyarországnak – jegyezte meg.
Orbán Viktor kitért arra is, hogy január 1-től 10 százalékkal csökken a gáza, a távhő és a villany ára. Olyasmit tettünk, amire 40 éve nem volt példa hazánkban – jegyezte meg. A kormányfő felhívta a figyelmet arra, hogy a példa ragadós, mert Lengyelországban is 10 százalékkal fogják csökkenteni a gáz árát. Emlékeztetett, a magyarországi politikai stabilitást adó kétharmad gyors cselekvésre ad alkalmat, és a kormány mindig azt mondta, a hazai intézkedések máshol is meg fognak jelenni, csak lassabban, mert ott nincsenek kétharmadok. A bankadót, az energiaszektor megadóztatását és a nyugdíjrendszerek átalakítását is átvették, és így van most energiaárának csökkentésével is – húzta alá.
Orbán Viktor arról tájékoztatott, a kabinet a legutóbbi ülésén döntött arról, hogy felállít egy kormánybizottságot, melynek az lesz a dolga, hogy az eldöntött árcsökkenés megvalósulását nyomon kövesse, és kiszűrjön mindenfajta „trükköt”, amely gyengítheti a kormányzati döntés súlyát. Hozzátette, az Idősügyi Tanácsot is megkeresik majd azzal a kéréssel: delegáljanak ők is egy tagot a Fónagy János kormánybiztos vezette bizottságba, aki betekintést nyerhet a folyamatok alakulásába, és javaslataival hozzájárulhat a kormánydöntés megvalósításához.
Kitért rá, ezen döntés meghozatalával összefüggésben áll az az előzmény is, amellyel Magyarország elkezdte az energiaszektorban a stratégiai eszközök visszavásárlását. A kormányfő emlékeztetett, a 90-es évek közepén egy teljes privatizáció ment végbe ezen a területen. Orbán Viktor elmondta, a Magyarországra érkező külföldi, elsősorban orosz gáz szállításáról szóló szerződésben nem szerepel a magyar fél. Ezt a helyzetet megváltoztattuk, először a MOL, aztán az E-On visszavásárlását valósítottuk meg fokozatosan, és jövőben a lakosság számára tetemes rezsiköltséget jelentő energiaszolgáltatásokat erőteljes állami kontroll alá fogjuk venni – húzta alá Orbán Viktor, hozzátéve, erről a területről mindenképp száműzni kívánják az extraprofitokat.
Úgy folytatta, hasonló lépéseket terveznek a vízszolgáltatás és a kommunális hulladék összegyűjtésének területén is. Úgy fogalmazott eltökélt céljuk, hogy a költségeket jelentősen csökkentsék, azaz visszaszorítsák a „reális” szintre.
A miniszterelnök arról is beszélt, 2013. január 1-jétől életbe lép a munkahelyvédelmi akcióterv, ami – mint mondta – azt az esélyt hozza magával, hogy növekszik majd Magyarországon a munkából élők száma, és ezen keresztül a magyar gazdaság teljesítménye is, ami reményeik szerint növelheti a kormányzat pénzügyi lehetőségeit is az idősügyi ellátásban.
Orbán Viktor tolmácsolta Iván László fideszes országgyűlési képviselő frakcióüléseken javasolt álláspontját is, miszerint a kormánynak a nyugdíjak és a rezsiköltségek ügyein túl foglalkoznia kell az idős emberek életminőségének nem anyagi természetű kérdéseivel is. Ezzel összefüggésben elmondta, az év folyamán javaslatot fog tenni több olyan programra - többek között az infokommunikáció terén - , amelyekbe idősebbek is bekapcsolódhatnak.
Számítanak az idősekre
Orbán Viktor megemlítette, a kormányprogramban feladatként szerepel a „tisztelet kultúrájának megteremtése”. A kormány eltökélt abban, hogy az egész magyar közbeszédet a mainál kifinomultabbá, tisztelettudóbbá tegye, és ebben azt gondoljuk, az időseknek mindig is volt és lesz szerepük, ezért arra biztatnám az idősebb nemzedéket, a tisztelet kultúrájának megteremtésében legyenek segítségünkre. A kormány ezen az alapon áll, és eszerint alakítja viszonyát az idősekkel – szögezte le a miniszterelnök, hozzátéve, mindezt az alkotmányba is beleírták, ott a tisztelet kultúrájának formái határozottan megjelennek, például abban a kikötésben, hogy a gyerekek felelőséggel tartoznak szüleik iránt.
Orbán kitért rá, jelenleg azon dolgoznak, hogyan lehetne az alaptörvényben lefektetett, az idősekkel szemben fennálló kötelezettséget végigvezetni például a szociális törvényen, vagy a Polgári Törvénykönyvön (Ptk.). Most zajlik a Ptk. vitája, ahol megjelennek elemek, amelyeket az Idősügyi Tanácsnak is érdemes lenne megvizsgálni a következő negyedévben – hívta fel a figyelmet Orbán Viktor.
„A darázsnak repülnie kell”
Nehéz két, két és fél esztendő van mögöttünk. Az előttünk lévő év sem lesz könnyű, ami azért tölthet el bennünket jó reményekkel, mert ha nem tévedtünk és sikerült jól értelmeznünk: Magyarországnak hogyan kell alkalmazkodnia és átszerveznie magát az új világhoz, akkor az elmúlt két évben sikerült létrehoznunk azt a stabil, alkotmányos, politikai és gazdasági intézményrendszert, amely 2013-ban már, eltérően az uniós országok átlagától, egy növekvő gazdasági teljesítményt kell, hogy hozzon – jelentette ki a kormányfő.
Az átszervezések eredményeképpen 2013-ban „a darázsnak repülnie kell” – mondta Orbán Viktor. Kifejtette, szoktak olyan véleménnyel találkozni, hogy a magyarok által kitalált és felépített gazdasági és társadalmi struktúra nem működőképes. Erre a miniszterelnök a darázst hozta fel ellenpéldaként, amely testi felépítését tekintve elvileg alkalmatlan lenne a repülésre, mégis repül. Ez egy bátorítás azoknak az újító szándékú politikusoknak, akik a helyzet megoldására szokatlan eszközöket választanak, és „abból gyúrnak valamit, amiről meg vannak győződve, hogy az egész közösség javát sikeresen fogja szolgálni”. 2013 lesz az az év, amikor eldől: tud-e repülni a darázs – mondta a miniszterelnök.
"A nagy döntésekkel megvolnánk"
A nyugdíjas fogyasztói kosárról szólva a kormányfő elmondta, megvizsgálják a területet. Mint mondta, ezt a kérést továbbítja a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) felé, és arra kéri őket, hogy végezzenek felülvizsgálatot a nyugdíjak kiszámításához szolgáló fogyasztói kosár ügyében.
Úgy fogalmazott, azért kaptak kétharmados felhatalmazást, hogy elvégezhessék azokat az átalakításokat, amelyek „az ország önállóságának megmentése érdekében” szükségesek. Egy ország élete négy nagy törvényen nyugszik: az alkotmányon, a Munka törvénykönyvön, a Büntető törvénykönyvön és a Polgári törvénykönyvön – hangsúlyozta Orbán. Hozzátette: „ez azt jelenti, hogy az életünknek minden fontos viszonyrendszerét újra kellett szabályozni”. Úgy fogalmazott, „most már elsősorban az új dolgok megbízható bejáratását kell szem előtt tartanunk”. A nagy döntésekkel megvolnánk – mutatott rá. Aki vékony jégen fut, annak a gyorsaság a biztonság, és ez volt 2010-ben a helyzet. Most már nagyon közel vagyunk, hogy átérjünk – hangsúlyozta.
BreuerPress
|
