|
|
|
Kecskeméti Szentháromság Temető
|
A Szentháromság temető több, mint 200 éven át volt Kecskemét katolikus temetője. A sírkert nevét, az 1721-22 körül épült, temető egykori részén található Szentháromság-kápolnáról kapta. Megnyitásának közvetlen oka az 1739-40-es pestisjárvány volt, amelyben 6000 fő, azaz a korabeli lakosság harmada esett áldozatul.
|
|
|
|
A járványt követően a temetőt, egészségügyi okok miatt 30 évre lezárták. 1778-ban a Helytartótanács rendelete értelmében lezárták Kecskemét város belső temetőit, és ismét megnyitották a Szentháromság temetőt. Az elkövetkezendő 100 évben kétszer került sor a sírkert területének bővítésére, először 1815-16-ban, majd 1865-ben.
|
A XIX. század végén alakult ki a temető ma ismert „központja”, 1886-ban épült meg a ravatalozó, majd 1894-ben a Kálvária, és a Ferenczi-mauzóleum. Korábban a Szentháromság-kápolna környéke volt a temető építészeti súlypontja.
A másidik ötéves terv keretein belül indult be Kecskeméten a leninvárosi lakótelep (ma Árpádváros) építése, melynek alapkövét 1961 március 21-én helyezték el.
A program során beépítették a temetkezési célra nem használt lapos területet, valamint elkezdődött a temető egy részének exhumálása.
Az exhumálást 1962 június 5-én kezdték meg, és 2500 sírt bontottak meg. A temető területe 1961 óta durván felére csökkent.
1964 május 1-jén nyitották meg a ma ismert Kecskeméti Köztemetőt, és a lezárt Szentháromság temetőből ide helyezték át a város híres szülötteit: Katona Józsefet, Mathiász Jánost, Hajagos Illést, Kada Eleket, Hornyik Jánost, és Horváth Dömét.
www.szentharomsagtemeto.hu
|
|
Fotót készítette: Pesir Albert
|
Nyomtatható változat
Ajánlja a cikket
|
| --- visszalépés ---
| | forrás: ahirlap.hu
|
| |
|
|
|
