|
A szervezet elődjét 1992. március 15-én hozták létre, majd 2002. október 7-én alakult meg a hét tagországot magába foglaló KBSZSZ (oroszul OKDB). Az orosz államfő nagyon őszintének írta le a tanácskozás légkörét, és kijelentette, biztos abban, hogy a térség biztonsági szervezetének szerepe nőni fog. A jubileumi csúcstalálkozóra időzített cikkében Nyikolaj Borgyuzsa, a szervezet főtitkára sérelmezte, hogy bár a KBSZSZ 2004 óta megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ-ben, és együttműködik számos nemzetközi szervezettel - az EBESZ-szel, a FÁK-kal, a Sanghaji Együttműködés Szervezetével -, az Európai Unióval és a NATO-val sikertelenül végződtek az együttműködésre irányuló próbálkozások.
A Független Államok Közössége moszkvai informális csúcstalálkozójának egyik legfőbb kérdése a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló, tavaly októberben aláírt megállapodás parlamenti jóváhagyásának meggyorsítása volt. Az egyezményt a FÁK 11 tagállamából nyolc írta alá, de eddig csak az orosz törvényhozás ratifikálta.
Közülük Ukrajna csatlakozása a leginkább kérdéses. Kijev húzódozását az ország európai uniós csatlakozási törekvéseinek tudják be Moszkvában.
Putyin Viktor Janukovics ukrán elnökkel folytatott kétoldalú találkozóján ugyancsak szorgalmazta, hogy Kijev mielőbb hagyja jóvá a szabadkereskedelmi övezethez való csatlakozást. Janukovics nem adott határozott választ.
Janukovics hivatalos ukrajnai látogatásra hívta meg az orosz államfőt, és javasolta, hogy ennek keretében Putyin tekintse meg Csernobilt is. Utoljára 1996-ban, 10 évvel a csernobili atomerőmű katasztrófája után járt orosz államfő hivatalos látogatáson Ukrajnában.
Janukovics meghívta a FÁK-államok vezetőit a júniusban kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság ukrajnai rendezvényeire is.
Számos európai politikus, illetve államférfi az utóbbi hetekben lemondta a sportrendezvényen való részvételét Jlija Timosenko volt ukrán kormányfő bebörtönzése és a vele való bánásmód miatt.
Oroszhirek.hu
|
