|
Ez persze korántsem jelenti azt, hogy a jövőre már Európában is piacra kerülő Focus electricet nem környezettudatos emberek, cégek vásárolják majd, de azt mindenképpen jelzi: a Ford szerint eljött az ideje a hétköznapok részévé tenni a zöld villanyautózást.
(Nem véletlenül fogalmaztam így. Meggyőződésem - és szerencsére nemcsak az enyém, hanem sokaké - , hogy a villanyautózás csak akkor lesz igazán zöld, ha autózási szokásaink és az áram előállításának módja is a fenntarthatóság elveinek figyelembevételével alakulnak át. Magyarán az autókba szerelt villanymotorok mellett, a takarékos vezetés, a környezettudatos közlekedés és a megújuló forrásból származó áram nyerése elengedhetetlen részei egy reménybeli motorizációs ökológiai paradigmaváltásnak.)
Várhatóan - és remélhetően -a Ford pontosan ezekben (is) hoz majd vadonatújat az egyébként igen tetszetős villamos Focussal. Ennek egyik igen pozitív előjele, hogy már belsőégésű változatából is készítettek egy hibrideket megszégyenítően takarékos változatot (econetic), és meg merték hozni azt a bátor lépést, hogy modelljeik közül elsők között ebbe a nem éppen kis méretű autóban kínálják jövő évtől háromhengeres, ezres ökomotorjukat.
Ráadásul - egyelőre sajnos csak az Egyesült Államokban - extraként már most napelemet kínálnak az autóhoz, ami azt hiszem egészen egyértelmű jelzés arra, hogy komolyan gondolják a "zöldségeket". Bár a Focus electric műszaki tartalmát egyelőre nem ismerjük, vélhetően hozza, vagy akár túl is szárnyalja majd a jelenlegi élmezőny paramétereit: kb. 130 km/h végsebesség, kb. 150-200 km hatótáv és gyorstöltési lehetőség. Amiben viszont - információim szerint - vadonatújat hozhat majd, az az egységesített, sőt talán már szabványosított töltőrendszer, valamint az, hogy világautóként gyakorlatilag mindenhol elérhető lesz, és nagy darabszáma miatt talán az árát is normalizálni lehet.
Ha pedig így lesz, könnyen elképzelhető: a legendás T modell után közel száz évvel a Ford a villanyautók piacán is kiérdemelhetné a forradalmi, vagy éppen a korszakalkotó jelzőt. Mindeközben - reméljük - Amerikában és a világ többi részén is folytatja a cég azt a misszióját, hogy divatot teremtsen a kisebb, kevésbé szennyező motorokkal szerelt járműveknek. A nagyságrendek persze különbözőek: Amerikában mindez az ötezer köbcenti helyett két-háromezret, itt nálunk ezerhatszáz-kétezer helyett ezret jelet. Ugyanis a Ford - és persze minden más nagy gyártó - a villanyautózás széleskörű elterjedéséig is nagy-nagyon sokat tehet még a Földért, ha divatot csinál a szerényebb, visszafogottabb, takarékosabb autókból. Ha ezt konzekvensen megteszik, Henry Ford, aki autógyárának fejlesztése mellett önként vállalt küldetésének tekintette a világ jobbá, szebbé és igazságosabbá tételét, talán hamarosan elégedettebben nézhet le az égből kései, globalizált utódaira.
Bóday Pál
|
