|
Wittner Mária felhívta a figyelmet arra, hogy 2009 óta nem emelkedett a börtön után járó nyugdíj-kiegészítés, holott a börtönben két műszakban dolgoztatták őket, és TB járulékot is fizették. Ellenben az elnyomó rendszer kiszolgálóinak magas a nyugdíjuk. A képviselő elmondta azt is, hogy nagyon sok 56-os szervezet keresi meg, hogy az igazságtalan helyzetet végre rendezzék.
Lázár János az ülés elején leszögezte: amíg egyetlen egy ember is él az áldozatok valamint az előző rendszer vezetői közül, addig nem késő rendezni a jóvátétel kérdését. A befolyt pénzt 56-os szervezetek támogatására és a túlélők megsegítésére fordítanák.
Igazságosság és méltányosság mellett a törvény megvalósítható is kell, hogy legyen – mondta el Lázár János. A frakcióvezető ismertette a Fidesz-frakció álláspontját. Elmondta, hogy a jövő év elején hatályba lépő új alaptörvényből indultak ki, mely szerint a jogalkotó illegitimnek tekinti az 1944. március 19-i és az 1990. május közötti társadalmi rendszert. Ebből fakad az, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), mint az államot vezető szervezet, illegitim tevékenységet folytatott. Az 1956. november 4-én megalakult MSZMP politikai döntéshozóinak kifizetett pénz is illegitim, és visszajár a magyar társadalomnak valamilyen formában – szögezte le Lázár János. Ezt lehet adónak hívni, vagy újra megállapítani a nyugdíjakat – reagált a többi párt felvetésére a fideszes politikus, ezért szerinte mindenképpen jó kiindulási pont, hogy az egyeztetésen résztvevő pártok anyagi, vagyoni következményt fűznének a jóvátételhez. Ezért a dolog technikai kivitelezésről a Fidesz kész a további egyeztetésre – jegyezte meg.
Lázár János szerint a legnehezebb kérdés az, hogy hol húzzák meg a határt, ki tartozzon az érintett körbe. Emlékeztetett arra, hogy a témában jártas történészekkel konzultációt folytattak, tanulmányozták a szakirodalmat, és arra jutottak, hogy a rendszer működtetője az MSZMP vezető testületei voltak. Hogy milyen vezető testületek voltak, azt maga az MSZMP nagyon pontosan definiálta; a kortörténeti dokumentumok leírták, hogy kit tekintettek helyi, regionális és országos szinten vezető beosztású, az ügyeket érdemben befolyásolni képes munkatársnak. Ez nagyjából 5700 embert jelenthet. Az érintett kört Lázár János úgy definiálta, hogy akik „hivatásszerűen” az MSZMP-beli tagságukból és vezető beosztásukból éltek, és érdemi döntéseket hoztak. Lázár János szerint vizsgálni kell azok ügyét is, akik még nem mentek nyugdíjban, de a 80-as években az MSZMP politikai bizottságának voltak tagjai, vagy a Képviselői Irodaház politikai apparátusában főállású döntéshozók voltak. Lázár János szerint az egyéni elbírálás elvét kellene alkalmazni.
Az egyeztetésen Novák Előd elmondta, hogy a Jobbik már korábban az Országgyűlés elé terjesztett egy javaslatot a nyugdíj-privilégiumok megszüntetéséről, és azt ajánlotta a többi pártnak, hogy ehhez kellene visszatérni, és további módosító indítványokat hozzátenni. Leszögezte, pártját minden megoldás érdekli, csak gyors legyen.
Novák által elmondottakra reagálva Lázár János felhívta a figyelmet arra, hogy a Jobbik által emlegetett nyugdíj-privilégium nem létezik, mert 1991-ben megszüntették. A Fidesz frakcióvezetője nem zárkózik el a Jobbik azon felvetésétől, hogy az érintettek körét kibővítsék, és felhívta a figyelmet arra, hogy az időbeli korlát kiterjesztése nem érintene sok embert.
Schiffer András aláhúzta: az LMP olyan megoldást tud támogatni, amelyik alkotmányos, méltányos, nem okoz újabb igazságtalanságot, valamint nem nyúlhat az adózás eszközéhez. A problémafelvetéssel az LMP egyetért. Schiffer András szerint a főbb pontokban létrejöhet a megegyezés.
Varga László a KDNP képviseletében azt javasolta, hogy adóztatás helyett újból állapítsák meg az érintettek nyugdíját.
Az egyeztetésen elhangzottakat Gulyás Gergely összegezte. Azt szeretné, ha két héten belül lenne egy olyan előterjesztés, melyet valamennyi párt, de legalább egyeztetésen részt vevők támogatnak. Mindenki egyetértett abban, hogy a törvényjavaslat végrehajtható legyen, a közigazgatás jelenlegi szervezeti keretein belül el lehessen járni, másfelől pedig alkotmányosnak kell lennie. Méltányosnak is kell lennie, vagyis a megmaradó összeg a megélhetéshez elegendő legyen, a nyugdíjminimumból kell kiindulni. A fideszes politikus szerint a mai egyeztetés is megmutatta, hogy a személyi kör megállapítása a legnehezebb kérdés.
BreuerPress International - Breuer Péter
|
